Züllöttsége miatt bukott el a Magyar Köztársaság |
2015-06-22 05:11:22 |
|
Az alkotmány az intézet szerint sokkal több, mint egyszerű szöveg, mert annak súlyát a mögötte álló közbizalom adja. Álláspontjuk szerint az 1989–90-es alkotmányozás eredményei védelemre érdemesek, mert a harmadik köztársaság bukását nem annak alkotmánya, hanem züllöttsége okozta. Vallják, hogy az alkotmányosság helyreállításához meg kell tagadni a jelenlegi politikai rendszert, és konszenzusra kell jutni arról, milyen országban akarunk élni. Az új, negyedik köztársaságról szóló politikai megegyezés eredménye lehet az új alkotmány, amelyhez nem a Fidesz által egyoldalúan elfogadott alaptörvény szövegének módosításával kell eljutni. Az új alkotmány stabilitása érdekében az alaptörvény módosítását a korábbinál szigorúbb feltételekhez kell kötni – hangsúlyozzák. Ezért indokoltnak tartják, hogy a normaszöveg változtatásáról legalább két egymást követő parlament minősített többséggel döntsön.Azt javasolják, hogy az alapvető emberi és állampolgári jogokra, a többpárti parlamentáris demokrácia alapelveire, az alkotmánybíráskodásra és a független igazságszolgáltatásra vonatkozó szabályokat alkotmánymódosítással se lehessen megváltoztatni. Az ellenzéki pártok – a többi között a DK, az Együtt, az LMP, az MSZP – és a civil szervezetek többé-kevésbé egyetértenek azzal, hogy a rendszerváltozás idején elfogadott alkotmány tekinthető a kiindulási alapnak. Abban sincs vita, hogy a végleges alaptörvény a jobb- és baloldal közös alkotása legyen. Az alkotmányról szóló átfogó társadalmi vitát annak népszavazással történő megerősítését illetően is csaknem teljes az egyetértés. Abban viszont nincs konszenzus, hogy a parlament az alaptörvény elfogadása után feloszlassa-e önmagát, és írjanak-e ki új választást. Felvetődött az is, hogy a jogállam helyreállítható-e nem jogállami eszközökkel, vagyis: a nemzeti együttműködés rendszerének illegitim intézményei felszámolhatók-e egy alkotmányos forradalommal. A független értelmiségieket tömörítő Szalay Kör sem vitatja, hogy az új alkotmányt a jobb- és baloldal közös műveként kell megalkotni, de azt vizsgálni kell, hogyan jöhetnek létre ennek feltételei. Viszont óva int attól, hogy a jogállamot nem jogállami eszközökkel kíséreljék meg helyreállítani. Lencsés Károly Forrás: Nol.hu |
Az ellenzéki pártok és civil szerveződések jelentős része új alkotmányt szeretne elfogadtatni, mert a jelenlegi alaptörvény módosítását nem tartják elegendőnek az alkotmányosság helyreállításához – ez derült ki az Eötvös Károly Intézet márciusban Legyen köztársaság címen közzétett vitairatára érkezett, a napokban nyilvánosságra hozott válaszokból.