Turi-Kovács BĂ©la fideszes kĂ©pviselĹ‘, a Kisgazda Polgári SzövetsĂ©gpárt vezetĹ‘je szerint az elmĂşlt Ă©vek, de kĂĽlönösen az elmĂşlt napok azt igazolják, hogy a társadalom vĂ©delme megköveteli a halálbĂĽntetĂ©s helyreállĂtását. A Jobbik közlemĂ©nyĂ©ben ugyancsak a halálbĂĽntetĂ©s visszaállĂtását követelte.
Pro...
A halálbĂĽntetĂ©s jogossága vagy jogtalansága napjaink legvitatottabb jogi, etikai, teolĂłgiai Ă©s társadalmi kĂ©rdĂ©seinek egyike. A halálbĂĽntetĂ©st ellenzĹ‘k egyik legfontosabb Ă©rve, hogy vĂ©gleges Ă©s visszavonhatatlan, vagyis elveszi a lehetĹ‘sĂ©gĂ©t annak, hogy egy ártatlanul elĂtĂ©ltnek a kĂ©sĹ‘bbiekben igazságot lehessen szolgáltatni. Magyarországon ezeket az Ă©rveket a halálbĂĽntetĂ©s alkotmányellenessĂ©gĂ©rĹ‘l szĂłlĂł 23/1990 (X.31.) AB határozatra hivatkozva hozzák fel. Ez mondta ki ugyanis, hogy „Magyarországon az Ă©lethez Ă©s az emberi mĂ©ltĂłsághoz valĂł jog (...) minden embernek veleszĂĽletett, sĂ©rthetetlen Ă©s elidegenĂthetetlen alapvetĹ‘ joga. (...) A magyar államnak elsĹ‘rendű kötelessĂ©ge, hogy ezeket tiszteletben tartsa Ă©s vĂ©delmezze." EzenkĂvĂĽl a halálbĂĽntetĂ©snek az ellenzĹ‘k szerint nincs valĂłs elrettentĹ‘ hatása, nincs bizonyĂtĂ©k arra, hogy bárkit is sikerĂĽlt volna visszatartani a halálbĂĽntetĂ©ssel valĂł fenyegetĂ©s által olyan bűncselekmĂ©ny elkövetĂ©sĂ©tĹ‘l, amit egyĂ©bkĂ©nt is megtett volna. Sokak szerint a mĂłdszer antihumánus is.
Korábban a lapunknak nyilatkozĂł kriminolĂłgusok is felhĂvták a figyelmet arra, hogy a legtöbb bűnözĹ‘ „más tudatállapotban" követi el a bűncselekmĂ©nyt, nem gondolkozik hideg fejjel, Ă©s szinte mindegyikĂĽk azt hiszi, Ĺ‘t sosem kapják el. Ráadásul a megkĂ©rdezett rabok csaknem kĂ©tharmada szerint a halálbĂĽntetĂ©s kevĂ©sbĂ© elrettentĹ‘, mint a tĂ©nyleges Ă©letfogytiglan. Azt pedig már a XVIII. században megállapĂtotta Cesare Beccaria olasz jogtudĂłs, hogy valĂłjában nem a bĂĽntetĂ©s sĂşlyossága, hanem az elkerĂĽlhetetlensĂ©ge a fĹ‘ visszatartĂł erĹ‘.
...Ă©s kontra
A pártolĂłk viszont Ăşgy vĂ©lik, a halálbĂĽntetĂ©snek igenis van elrettentĹ‘ hatása, Ă©s annak eltörlĂ©se amellett, hogy a gyilkos Ă©letĂ©t felĂ©rtĂ©keli az áldozathoz kĂ©pest, gyakorlati szempontbĂłl mĂ©g költsĂ©ges is. Kiemelik: a tĂ©nyleges Ă©letfogytiglanra ĂtĂ©lt bűnözĹ‘knek nincs vesztenivalĂłjuk, Ăgy semmitĹ‘l sem riadnak vissza, ezáltal veszĂ©lyt jelentenek rabtársaikra Ă©s az Ĺ‘rökre, sĹ‘t egy esetleges sikeres szökĂ©s rĂ©vĂ©n az egĂ©sz társadalomra.
Halálbüntetés-történelem
Az Ĺ‘skortĂłl kezdve egĂ©szen a legĂşjabb korig a legtöbb társadalom jogrendje tartalmazta a halálbĂĽntetĂ©st, amelyet jellemzĹ‘en – kultĂşrátĂłl fĂĽggetlenĂĽl – az egyik legsĂşlyosabb bĂĽntetĂ©snek tekintettek. Jelenleg a világ országai közĂĽl 90 egyáltalán nem alkalmaz halálbĂĽntetĂ©st, 11 csak rendkĂvĂĽli körĂĽlmĂ©nyek fennállása esetĂ©n, Ă©s 32 államban a bĂĽntetĹ‘jog rĂ©sze ugyan, de már legalább 10 Ă©ve nem alkalmazták. 64 államban továbbra is gyakorlat. Igaz, a legtöbb országban kizárĂłlag gyilkosság, illetve háborĂşs bűncselekmĂ©ny miatt szabják ki. Az egyetlen eurĂłpai ország, ahol mĂ©g Ă©rvĂ©nyben van a halálbĂĽntetĂ©s, Ă©s kivĂ©gzĂ©seket továbbra is vĂ©grehajtanak, FehĂ©roroszország.
Magyarországon a halálbĂĽntetĂ©st 1990-ben töröltĂ©k el. Az ezt megelĹ‘zĹ‘ negyed Ă©vszázadban alkalmazása már jelentĹ‘sen visszaesett. Az 1960-as Ă©vekben Ă©vente átlagban nyolc embert vĂ©geztek ki, az 1970-es Ă©vekben Ă©vi 1-6 embert, Ă©s átlagban Ă©vi három halálbĂĽntetĂ©st szabtak ki. 1980 Ă©s 1989 közt Ă©vi 1-5 halálbĂĽntetĂ©st szabtak ki, Ă©s átlag Ă©vi hármat hajtottak vĂ©gre. A halálbĂĽntetĂ©s utolsĂł magyarországi Ă©vtizedeiben az emberölĂ©s minĹ‘sĂtett eseteire szabták ki, Ă©s a kiszabott bĂĽntetĂ©seket vĂ©gre is hajtották. Az utolsĂł kivĂ©gzĂ©s 1988 jĂşliusában törtĂ©nt. Az utolsĂł kivĂ©gzett Vadász ErnĹ‘ volt, aki egy fĂ©rfit brutálisan megkĂnzott Ă©s megölt. Az Amnesty International jelentĂ©se szerint 2004-ben 25 országban alkalmaztak halálbĂĽntetĂ©st, összesen 3797 esetben. A kivĂ©gzĂ©sek 90 százalĂ©kát KĂnában hajtották vĂ©gre (összesen kb. 3400 szemĂ©ly). KĂnában 1990 Ă©s 2001 között legalább 20 ezer kivĂ©gzĂ©s törtĂ©nt, rĂ©szben politikai okokbĂłl is. (Forrás: WikipĂ©dia)
Játszmák világa
Amellett, hogy az Ă©letellenes bűncselekmĂ©nyek száma a statisztika szerint Ă©vrĹ‘l Ă©vre csökken (2004-ben 362 esetben törtĂ©nt szándĂ©kos emberölĂ©s, illetve arra irányulĂł kĂsĂ©rlet, 2010-ben ez a szám 276-ra csökkent), ezek azok a kĂĽlönösen sĂşlyos bűncselekmĂ©nyek, amelyeknĂ©l szinte teljessĂ©ggel kizárhatĂł az elrettentĂ©s, mint visszatartĂł erĹ‘. Dr. Barabás TĂĽnde kriminolĂłgus szerint a nemzetközi Ă©s a hazai kutatási eredmĂ©nyek is igazolják, hogy az Ă©letellenes elkövetĹ‘k többsĂ©gĂ©nĂ©l fel sem vetĹ‘dik a kĂ©rdĂ©s, megtegye-e az adott bűncselekmĂ©nyt, vagy sem. A nem elĹ‘re kitervelt, hanem indulatbĂłl elkövetett bűncselekmĂ©nyeknĂ©l a tettesek nem mĂ©rlegelnek. Azt sem gondolják vĂ©gig, hogy tettĂĽkĂ©rt milyen bĂĽntetĂ©s jár. A halálbĂĽntetĂ©stĹ‘l vagy a tĂ©nyleges Ă©letfogytiglani szabadságvesztĂ©stĹ‘l (TÉSZ) valĂł fĂ©lelem náluk egyáltalán nem játszik szerepet. A tervszerűen vĂ©grehajtott, szándĂ©kos gyilkosságok elkövetĹ‘ire szintĂ©n nem hat az elrettentĂ©s.
„Ezeknek az elkövetĹ‘knek a tudatában egĂ©szen más zajlik, mĂ©gpedig a 'MegĂşszom vagy sem?' elnevezĂ©sű játszma. Nem foglalkoznak a kiszabhatĂł bĂĽntetĂ©ssel, nem gondolnak arra, hogy tettĂĽk mivel jár majd, egyetlen dologban bĂznak csupán: hogy Ĺ‘k lesznek azok, akiket nem kapnak el" – nyilatkozta lapunknak a kutatĂł.
Dr. Barabás TĂĽnde szerint azon tĂşl, hogy a halálbĂĽntetĂ©s visszatartĂł hatása erĹ‘sen megkĂ©rdĹ‘jelezhetĹ‘, illetve egyáltalán nem bizonyĂtott, a másik nagy ellenĂ©rv vele szemben, hogy visszafordĂthatatlan. „A magyar igazságszolgáltatás törtĂ©netĂ©ben is találkoztunk már olyan esetekkel, amikor tĂ©vedett a bĂrĂłság, Ă©s nem a valĂłdi elkövetĹ‘t ĂtĂ©ltĂ©k el. MĂg szabadságvesztĂ©s esetĂ©n lehetĹ‘sĂ©g van 'korrigálni', halálbĂĽntetĂ©snĂ©l nincs visszaĂşt. Miután kivĂ©geznek valakit, már nem lehet elnĂ©zĂ©st kĂ©rni, Ă©s azt mondani: Bocsánat, tĂ©vedtĂĽnk!"
A kriminolĂłgus szerint egyetlen szempont jöhet szĂłba a halálbĂĽntetĂ©s helyreállĂtásakor: a sĂ©rtettek, illetve hozzátartozĂłik joga, fájdalmuk enyhĂtĂ©se, amivel manapság nem igazán foglalkoznak a bĂrĂłságok. Ugyanakkor a „szemet szemĂ©rt elv" nem biztos, hogy minden esetben cĂ©lravezetĹ‘ – hĂvta fel a figyelmet a szakember.
„Bándy Kata gyilkosa kapjon Ă©letfogytiglant, szervezzĂĽnk tömegmegmozdulást” cĂmmel Facebook-csoport alakult. A PĂ©csMa.hu informáciĂłi szerint egyre több szĂ©lsĹ‘sĂ©ges csoport szervez tĂĽntetĂ©st a baranyai megyeszĂ©khelyre, Ăşgy tudják, hogy BudapestrĹ‘l egy szkinhedbanda Ă©rkezik a városba szerdán, hogy a bĂrĂłság Ă©pĂĽlete elĹ‘tt demonstráljanak abban az idĹ‘ben, amikor a gyanĂşsĂtottat elĹ‘zetes letartĂłztatásba helyezik.
„Ügyes vagyok, okos vagyok, nem fogok lebukni"
VĂ©gh JĂłzsef kriminálpszicholĂłgus szerint a halálbĂĽntetĂ©s helyreállĂtása – tudományos bizonyĂtĂ©k hiányában – elsĹ‘sorban nem szakmai, hanem politikai kĂ©rdĂ©s. MegerĹ‘sĂtve a kriminolĂłgus vĂ©lemĂ©nyĂ©t, Ă©s konkretizálva azt a Bándy-ĂĽgyre, kiemelte: a P. LászlĂłhoz hasonlĂł pszichopátiás szemĂ©lyisĂ©gek általában nem mĂ©rlegelnek, nem fĂ©lnek, nem szeretnek Ă©s nem tanulnak a hibáikbĂłl.
„Ezek az emberek Ă©lvezik a saját hatalmukat, azt, hogy dönthetnek emberi Ă©letek felett, Ă©s az törtĂ©nik, amit Ĺ‘k akarnak. Az Ă©rzĂ©seiket, indulataikat nem tudják csillapĂtani, a bĂĽntetĂ©s lehetĹ‘sĂ©ge fel sem merĂĽl bennĂĽk. Egyetlen dolog foglalkoztatja Ĺ‘ket, hogy 'ĂĽgyes vagyok, okos vagyok, Ă©s nem fogok lebukni'" – magyarázta a szakember.
Végh József úgy véli, a TÉSZ nagyobb büntetés a brutális elkövetők számára, mint például a halálbüntetés lenne. Ezt igazolja az is, hogy a fogvatartottak többsége az utóbbit választaná, ha lehetősége lenne rá, és nem az élete végéig tartó rabságot. A tényleges életfogytiglani szabadságvesztés nem más, mint cél és tervek nélküli vegetáció, hatalmas szenvedés és kilátástalanság, harc a túlélésért. „Olyan, mint egy növény a napfény nélküli pincében. Igyekszik túlélni, de aztán végül úgyis elpusztul, elsenyved."
Forrás: hir24.hu |