MĂ©g a kormányhoz közeli szereplĹ‘k is elismerik, hogy ez az Orbán Viktor által a legfontosabbnak nevezett átalakĂtás csak komoly konfliktusokkal valĂłsĂthatĂł meg.
Amikor a 2000-es Ă©vek közepĂ©n az önkormányzatok iskolákat vontak össze Ă©s szĂĽntettek meg, azt minden esetben hangos politikai tĂĽntetĂ©sek kĂsĂ©rtĂ©k. Szinte minden iskola bezárása országos ĂĽgy lett. A kormány most olyan átalakĂtásra kĂ©szĂĽl az oktatási rendszerben, ahol mindez tömeges mĂ©retekben törtĂ©nhet meg, ráadásul egyszerre. A változtatás/reform a nagyközönsĂ©gnek szinte teljesen ismeretlen szakkĂ©pzĂ©si rendszerbĹ‘l fog elindulni. Ez azonban az általános iskoláktĂłl kezdve a gimnáziumokon át egĂ©szen a felsĹ‘oktatásig megborĂtja a dominĂłkat Ă©s gyökeres változásokat fog hozni.
Egyben fogják meg az egészet
Foglaljuk elĹ‘ször össze röviden, mire lehet számĂtani. Az 500 szakközĂ©piskola Ă©s szakiskola felĂĽgyelete jövĹ‘ szeptembertĹ‘l a Klebelsberg-központtĂłl a Nemzetgazdasági MinisztĂ©riumhoz kerĂĽl át. Az ambiciĂłzus tervek szerint ezután a teljes intĂ©zmĂ©nyhálĂłzatot átvilágĂtják, majd racionalizálják. Ennek rĂ©sze lesz a profiltisztĂtás is: szakkĂ©pzĹ‘ iskola csak szakkĂ©pzĂ©ssel foglalkozzon. Miután ma a legtöbb szakközĂ©piskola egy gimnáziummal közösen működik, a gimnáziumokat le kell választani rĂłluk. A leválasztás eredmĂ©nyekĂ©nt több helyen meg fog szűnni a gimnázium.
A kormányzati tervek szerint ezzel egy idĹ‘ben a gimnáziumoknál is profiltisztĂtást vĂ©geznek. Az elvárás az lesz, hogy a gimnázium ne „a magukkal mit kezdeni nem tudĂł fiatalokat parkoltassa”, hanem tĂ©nyleg az egyetemre valĂł továbbtanulásra kĂ©szĂtsen fel. A szakkĂ©pzĂ©s átalakĂtása miatt eleve kevesebb gimnázium lesz, de a helyek számát tovább csökkenthetik magasabb követelmĂ©nyekkel vagy a támogatások visszafogásával (lásd lejjebb).Â
A kevesebb gimnáziumi hellyel a kormány mĂ©giscsak elĂ©rnĂ© azt, amiben a 2012-es tandĂjellenes diáktĂĽntetĂ©sek hatására meghátrálni kĂ©nyszerĂĽlt. Ha kevesebb gimnázium lesz, kevesebb diák jut be a felvĂ©teliken a felsĹ‘oktatásba, Ăgy ott kevesebb hallgatĂłt is kell majd finanszĂroznia az államnak. Persze ezután is bárki szerezhet majd diplomát, aki akar, csak fizetnie kell Ă©rte. Â
A szakmunkásképzés becsülete
Mindez egyelĹ‘re nem olvashatĂł semmilyen nyilvános dokumentumban, hiszen a Fidesz sem választási programot, sem kormányprogramot nem Ărt. A szakmunkát mindig is fetisizálĂł Orbán Viktor Ă©s Czomba Sándor, az NGM szakkĂ©pzĂ©sĂ©rt felelĹ‘s államtitkárának nyilatkozatai azonban árulkodĂłak.
Orbán oktĂłber 10-Ă©n a Kossuth rádiĂłnak nagyon egyĂ©rtelműen azt mondta: az elkövetkezĹ‘ három Ă©s fĂ©l Ă©v legfontosabb feladata az Ăşj szakkĂ©pzĂ©si rendszer bevezetĂ©se lesz. A kormányfĹ‘ vĂziĂłja szerint ugyanis a bámulatosan fejlĹ‘dĹ‘ magyar gazdaságban hamarosan szakemberhiány fog fellĂ©pni, ami a kĂ©sĹ‘bbi fejlĹ‘dĂ©s gátja lesz:A szakmunkáskĂ©pzĂ©snek a becsĂĽletĂ©t vissza kell adni. Az a logika, hogy mindenki vagy nagyon sok család azt hiszi, hogy a sikeres Ă©lethez egyetlen Ăşt vezet, gimnázium, Ă©rettsĂ©gi, valamilyen egyetem vagy fĹ‘iskola, tĂ©vedĂ©s. Nem akarom Ĺ‘ket tĂ©vedĂ©sben tartani, e fölött a gondolkodásmĂłd felett eljárt az idĹ‘.A kormány a NĂ©metországban, Ausztriában vagy Franciaországban bevált duális szakkĂ©pzĂ©si rendszert akarja átvenni. Ennek lĂ©nyege, hogy a diákok az elmĂ©leti tudást továbbra is az iskolapadban szerezzĂ©k meg, de ezzel párhuzamosan már nagyon korán valĂłdi munkahelyeken, valĂłs körĂĽlmĂ©nyek között szerezzenek munkatapasztalatot Ă©s gyakorlatot. A Kossuth rádiĂłs interjĂşban árulkodĂł volt Orbán megjegyzĂ©se, miszerint ez nemcsak a nĂ©met Ă©s az osztrák rendszer átvĂ©telĂ©t jelenti, de visszatĂ©rĂ©st is a Kádár-kor hagyományaihoz, hiszen nekĂĽnk is volt egyĂ©bkĂ©nt a kommunista idĹ‘kben egy elĂ©g jĂł hagyományunk e tekintetben, ami nem mondom, hogy hibátlan, de egy jĂł hagyomány volt.
Ha Orbán arra gondolt, hogyan tanulták meg nagyon hamar a gyárban a fiatal szakmunkástanulók a lógás, a lopás és a munkának álcázott semmittevés technikáját, akkor ehhez a rendszerhez talán mégsem kellene visszatérni.
Aki nem teljesĂt, elbukik
Czomba Sándor államtitkár egy oktĂłber 16-i nyĂregyházi fĂłrumon már konkrĂ©tumokat is emlĂtett: a szakkĂ©pzĹ‘ iskolák jövĹ‘ szeptembertĹ‘l kerĂĽlnek az NGM irányĂtása alá. Ekkor a gimnáziumokat leválasztják a szakiskolákrĂłl Ă©s szakközĂ©piskolákrĂłl. Az államtitkár azzal nyugtatta a kedĂ©lyeket, hogy ez nem jelenti automatikusan azt, hogy az adott telepĂĽlĂ©sen megszűnik a gimnázium, minden egyes iskolát egyenkĂ©nt akar megvizsgálni az NGM.  Megvizsgálnák azt is, hogy egyáltalán szĂĽksĂ©g van-e az adott szakközĂ©piskolára, vagy azt hogyan lehet átalakĂtani. MegerĹ‘sĂtve a fentieket, Czomba elejtette azt is, hogy távlati cĂ©l mĂ©g a szakközĂ©p- Ă©s szakiskolai kĂ©pzĂ©sben rĂ©szt vevĹ‘k arányának növelĂ©se, a gimnáziumi lĂ©tszám korlátozása.Â
A gimnáziumi lĂ©tszámot több eszközzel is korlátozhatják. A NĂ©pszabadság szerint pĂ©ldául azzal, hogy 4,25-ös tanulmányi átlag alatt senkit nem vesznek fel gimibe. InformáciĂłink szerint hasonlĂł ötlet már korábban is felmerĂĽlt, de Hoffmann RĂłzsa köznevelĂ©si államtitkár nem Ă©rtett egyet a gimnáziumba valĂł belĂ©pĂ©s ilyen mĂ©rtĂ©kű korlátozásával. A gimnazisták száma azonban más eszközzel is korlátozhatĂł. PĂ©ldául azzal, ha csak az a gimnázium kap állami támogatást, amelyik megfelelĹ‘ továbbtanulási rátát produkál. HasonlĂł, eredmĂ©nyessĂ©ghez kötött támogatást már alkalmaztak a hat- Ă©s nyolcosztályos, a kĂ©t tannyelvű Ă©s a „nulladik”, nyelvi elĹ‘kĂ©szĂtĹ‘ Ă©vfolyamoknál is. Ebben az esetben nem a „gaz kormány” fogja megszĂĽntetni a gimnáziumot, hanem az elbukik a kemĂ©ny versenyben Ă©s megszűnik, vagy idĹ‘ben felajánlja magát valamelyik egyháznak.
A szakmunka már nem az, mint 30 éve
További rĂ©szletekĂ©rt egyelĹ‘re hiába kopogtattunk az NGM-nĂ©l Ă©s az Emberi ErĹ‘források MinisztĂ©riumánál. FelhĂvtuk viszont Parragh LászlĂłt, a Magyar Kereskedelmi Ă©s Iparkamara elnökĂ©t, akirĹ‘l tudhatĂł, hogy jelentĹ‘s hatása van az oktatási rendszer mostani átalakĂtására. A duális szakkĂ©pzĂ©st zászlajára tűzĹ‘ iparkamara már a 2010-es választások elĹ‘tt megállapodást kötött a Fidesszel a tervek megvalĂłsĂtására, majd ezt a kormánnyal kĂ©sĹ‘bb meg is erĹ‘sĂtettĂ©k. A kamarának már 15 Ă©ve megvan a szakmai koncepciĂłja a duális szakkĂ©pzĂ©srĹ‘l, mondta az Indexnek Parragh LászlĂł. Az elmĂşlt nĂ©gy Ă©vben átalakĂtották a szakmai kĂ©pzĂ©s szerkezetĂ©t, modernizálták a tananyagokat, megalakultak a hiányszakmákat monitorozĂł megyei fejlesztĂ©si Ă©s kĂ©pzĂ©si bizottságok. Parragh szerint most az iskolai intĂ©zmĂ©nyrendszer átalakĂtásának kell nekiállni, amirĹ‘l az elnök maga is tudja, hogy nem lesz konfliktusmenetes.
Korábban az iskolák Ă©pp az akkori pĂ©nzĂĽgyi feltĂ©telek hatására egyesĂĽltek vagy szĂ©lesĂtettĂ©k a profiljukat, ezĂ©rt jöttek lĂ©tre „az általános iskola-szakiskola-szakközĂ©piskola Ă©s gimnázium” kombĂłk. Ez azonban nem mindenhol működött jĂłl.
Volt, ahol a rĂ©giĂł legjobb szakközĂ©piskolájábĂłl a város leggyengĂ©bb gimnáziuma lett – mondta Parragh. Az iparkamara elnöke szerint az átalakĂtást Ă©rzelmi- Ă©s presztĂzsokok is nehezĂtik majd, pedig mindenkinek meg kellene Ă©rtenie, hogy a szakmunka ma már nem azt jelenti, amit harminc Ă©vvel ezelĹ‘tt. Miközben önmagában egy gimnáziumi kĂ©pzĂ©snek a munkaerĹ‘piacon nem sok Ă©rtelme van, a mai szakmák komoly felsĹ‘fokĂş tudást igĂ©nyelnek. ElĂ©g csak egy mechatronikai műszerĂ©szre vagy egy logisztikusra gondolni, akinek több idegen nyelvet is beszĂ©lnie kell.
Parragh szerint a gimnázium feladata tĂ©nyleg az egyetemi továbbtanulásra valĂł felkĂ©szĂtĂ©s lenne, Ă©s nem helytállĂłak azok a bĂrálatok, hogy a szakkĂ©pzĂ©s zsákutca. A szakkĂ©pzĂ©s akkor zsákutca, ha valaki olyat tanul, amivel nem lehet elhelyezkedni. Az Ăşj rendszerben azonban mindenkinek meglenne a lehetĹ‘sĂ©ge arra, hogy ha erĹ‘t Ă©s tehetsĂ©get Ă©rez magában, akkor egyetemet is vĂ©gezzen. Az iparkamara elnöke egy pĂ©ldát is mondott. A Mercedes kecskemĂ©ti gyárára alapĂtott szakkĂ©pzĂ©sen 31-en indultak, közĂĽlĂĽk 27-en vĂ©geztek. A Mercedes mind a 27 vĂ©gzĹ‘snek ajánlott munkát. KözĂĽlĂĽk 23-an esti gimnáziumba jelentkeztek, mert szeretnĂ©nek mĂ©rnökök lenni. Â
Parragh szerint az Ăşj szakkĂ©pzĂ©si rendszer akkor működhet jĂłl, ha nemcsak a nagyvállalatokat, de akár a kisebb családi vállalkozásokat is meg tudják gyĹ‘zni arrĂłl, hogy megĂ©ri tanulĂłt alkalmazni. A diákok kĂĽlsĹ‘ gyakorlati helyeken valĂł alkalmazását eddig a szakkĂ©pzĹ‘ iskolák saját Ă©rdekeltsĂ©gi rendszere is akadályozta: inkább a tanműhelyben tartották a diákokat, hogy a leĂ©pĂtĂ©seket elkerĂĽljĂ©k. MostantĂłl már csak akkor van erre lehetĹ‘sĂ©g, ha az iparkamara igazolást ad arrĂłl, hogy a rĂ©giĂłban nincs lehetĹ‘sĂ©g cĂ©geknĂ©l vĂ©gzett gyakorlatra.Â
Fiam, te a kezedből fogsz megélni
Az, hogy Magyarországon az oktatással komoly gondok vannak, rĂ©gĂłta közhely. A helyzet leegyszerűsĂtve: a csak nyolc osztályt vĂ©gzettek gyakorlatilag kiszorultak a munkaerĹ‘piacrĂłl, helyĂĽket nagyrĂ©szt átvettĂ©k a szakmunkások, az Ĺ‘ helyĂĽket pedig rĂ©szben az Ă©rettsĂ©gizettek, sĹ‘t azok a diplomások, akik saját terĂĽletĂĽkön nem tudnak elhelyezkedni.
Ez alapvetĹ‘en nem csak egy szerkezeti problĂ©ma, a fĹ‘ gond az oktatás szĂnvonalával van. NĂ©hány Ă©ve egy szakiskola igazgatĂłja arra panaszkodott, hogy az általános iskolábĂłl fĂ©lanalfabĂ©ták kerĂĽlnek hozzájuk, márpedig Ĺ‘k nem tanĂthatĂłk. Egy szinttel feljebb sincsenek rendben a dolgok. Ami egy-egy fejlettebb országban átlagosnak mondhatĂł, nálunk elitiskolák kiváltsága. Egy átlagos magyar közĂ©piskolában nem hogy nyelvet, szövegĂ©rtĂ©st, logikát, általános műveltsĂ©get nem szednek magukra a diákok, sok helyen már az nagy eredmĂ©ny, ha az Ă©rettsĂ©giig rendesen megtanulnak Ărni Ă©s olvasni.
JĂł szakemberekre lenne tehát szĂĽksĂ©g rossz gimnazisták helyett? A cĂ©gek egybehangzĂłan állĂtják: örĂĽlnĂ©nek, ha több lenne a szakmájához Ă©rtĹ‘, kĂ©pzett munkás. Csakhogy a tendencia jelenleg az, hogy a „szakmunkások állásait” is szĂvesebben töltik be Ă©rettsĂ©gizett vagy akár diplomás emberekkel. Egy Ă©rettsĂ©gi ugyanis ma legalább annak a jele, hogy az állásra jelentkezĹ‘ nem analfabĂ©ta. HasonlĂł a helyzet a gyengĂ©bb fĹ‘iskolai, egyetemi vĂ©gzettsĂ©ggel is: ha nem is tud mindenki elhelyezkedni a saját szakterĂĽletĂ©n, mĂ©g Ăgy is sokukat felszĂvja a munkaerĹ‘piac.
Aki pénzt akar keresni, jobb, ha érettségizik
MĂ©g ha van is logika abban, ahogy a kormány a gimnáziumok helyett a szakközĂ©piskolás Ă©s szakiskolai kĂ©pzĂ©s felĂ© akarja terelni a fiatalok egy rĂ©szĂ©t, mindez kemĂ©nyen ĂĽtközik a magyar valĂłsággal. Ha ugyanis a számokat megnĂ©zzĂĽk, jĂłl látszik, hogy Ă©rettsĂ©givel Ă©s diplomával sokkal könnyebben talál valaki munkát, Ă©s több pĂ©nzt is keres, mint az, aki szakmunkáskĂ©nt prĂłbálkozik. Miközben tehát igaz az az állĂtás, hogy kevĂ©s a jĂł szakmunkás, az is igaz, hogy a jelenlegi oktatási rendszerben aki állást akar, jobban teszi, ha nem elĂ©gszik meg a szakmunkásoktatással, mĂ©g akkor is, ha vĂ©gĂĽl aztán tĂ©nyleg munkáskĂ©nt helyezkedik el.
Egy jĂłl működĹ‘ duális kĂ©pzĂ©s ugyan valĂłban javĂthat az elhelyezkedĂ©si lehetĹ‘sĂ©geken, Ă©s csökkentheti a lemorzsolĂłdást, az oktatási rendszer problĂ©mája azonban összetettebb ennĂ©l. Hiába adott egy jĂł cĂ©ges tanműhely, ha pĂ©ldául nem lehet az általános iskolai tudásra sem alapozni. Ráadásul önmagában azzal, hogy a diákok nagyobb rĂ©szĂ©t munkásnak kĂĽldjĂĽk, Ă©s kevesebb lesz a gimnázium, mĂ©g nem javul automatikusan a közĂ©piskolai oktatás szĂnvonala.
A helyzet megoldásához átfogó, komplex, az alapszintű és a felsőoktatást is magába foglaló stratégiára és annak következetes végrehajtására van szükség. A világ sikeres oktatási rendszereit vizsgáló tanulmányok szerint ugyanis az oktatási rendszerben akkor érhető el érdemi javulás, ha a problémákat rendszerszinten kezelik, és tényleg minden a tanárképzéssel kezdődik. Ehhez pedig több pénz kell.
Tanárok, tanárok, tanárok
A nemzetközi pĂ©ldák azt mutatják, hogy lehet alakĂtgatni az iskolákat, a kĂ©pzĂ©si formákat, a szakokat, egysĂ©gesĂteni a tankönyveket, ha a tanári pálya nem a legvonzĂłbb karrierek egyike, ha a tanári fizetĂ©s nincs összhangban más diplomás jövedelmekkel, az erĹ‘feszĂtĂ©sek nem Ă©rnek cĂ©lt.
Persze a tanárok jellemzĹ‘en akkor sem elsĹ‘sorban a pĂ©nzĂ©rt mennek erre a pályára, ha megfizetik. FelmĂ©rĂ©sek szerint pĂ©ldául ha a tanári bĂ©rezĂ©s az átlagnál már eleve jobb, a plusz emelĂ©sek nem dobják meg jelentĹ‘sen az Ă©rdeklĹ‘dĹ‘k számát. AmĂg viszont az átlagot sem Ă©ri el, sĹ‘t jĂłval alatta van a tanárfizetĂ©s, a legjobbak elfordulhatnak a pályátĂłl. Ma egy kezdĹ‘, egyetemet vĂ©gzett tanár alapbĂ©re 111 832 forint tĂşlĂłrákkal, egy nagyvállalatnál a diplomás pályakezdĹ‘knek adott bruttĂł 250-260 ezer forint körĂĽl mozog. Ezt a szintet mai állás szerint egy tanár negyven Ă©v munkával sem Ă©ri el.
A kormány ezt érzékelve el is kezdte a pedagógusok fizetésének emelését, az életpályamodell pedig irányaiban jó is, de a szűk költségvetési keretek miatt drámai áttörés nem várható. Idén 38 milliárd megy a 150 ezer pedagógus béremelésére, ennek nagyjából ötszörösére lenne szükség a látványos elmozduláshoz. És akkor az még tényleg csak a tanárok bére, a tanárképzés fejlesztéséről, az eszközökről, informatikai fejlesztésekről, infrastruktúráról még nem is beszéltünk.
Forrás: Index.hu |