Teremmutyi Veszprémben is? |
2014-06-21 17:20:36 |
|
Azokról az ügyekről egészen pontosan, amelyek a "Magyarország nagy lenyúlása" sorozat egyes epizódjai, újabb verziói valójában. A nagy lenyúlás 1.0 talán a magánnyugdíjpénztár ügy volt. Ezt követte gyors egymásutánban a földmutyi 2.0 , majd a trafikmutyi 3.0 nevű változat. S itt nyakunkon a sok-sok kis almutyi mellett a teremutyi. Hívjuk ezt a nagy lenyúlás 4.0 verziójának. Szeptemberben meg majd hüledezhetünk a tankönyvmutyi nevű 5.0-s változaton. Úgy írtak erről a 4.0-s változatról - először kb. két hete- „Újabb mutyival állt elő a trafikbotrány kirobbantója- az Origón, hogy arra akkor nem igazán reagált nemhogy másik médium, hanem jószerével még a kutya sem. Azóta persze az Origó sem reagál túl sok mindenre, mert a Lázár féle sokadóforintba kerülőkülföldi kiruccanások szennyesének kiteregetése, fogalmazzunk úgy, ráment az Origó egészséges működésére. Már vagy tíz napja van a „reklámadó” fedőnevet viselő médialedaráló akció miatt RTL Klub ügy is, s így költő a kérdés, ugyan ki ér rá mindezek közben reagálni az újabb és újabb csontvázak kihullására az éppen aktuális szekrénytartalmak megtekintésekor? Az elmúlt napon végigsöpört ugyan a teremmutyi hír az internetes portálok szinte mindegyikén, de szekszárdi ügyről beszélnek jószerével mindenütt. Akad azért persze olyan felület, ahol Hadházy jelzései alapján azt sejtetik, az egész országra kiterjedő lenyúlás-sorozat része ez is csupán, de azt látjuk, nem ér rá manapság senki annak utána nézni, hogy az „Öveges program” név alatt futó fizika terem és természettudomány labor felújítások, kialakítások minként is zajlottak le valójában. Szerintem nyilvánvalóan egy kaptafára. Veszprémben kettő is. Az egyik még 2010 májusában indult, a másik rá két éve, 2012 májusában. Mindkettő ugyanarra a sémára zajlott, akár a szekszárdi. Mit is írnak arról? A dohánykoncessziók elosztásának politikai hátterét felfedő, és a trafikbotrány után LMP-re váltó szekszárdi politikusnak az szúrt szemet, hogy városában 155 millió forintot szántak ugyan a egyik gimnázium természettudományos laborjának kialakítására, de a valós beruházás csak 45 millió forintba került. A kutakodás során jött rá, hogy a teljes keret nem is 155, hanem a kétszerese, 314 millió forint volt. S mit vonhatunk le következtetésként mindebből? Mindenhol szuper lett az uniós pénzből kialakított tanterem, pedig csak a pályázati pénzek töredékét költötték rájuk. A megmaradt százmilliók különféle járulékos címeken találtak gazdára, a legnagyobb falatot a KLIK tartott meg magának, és nem árulja el, miért. A 14 milliárdos Öveges-programból 44 vidéki és 8 fővárosi iskola kapott támogatást természettudományos tantermek kialakítására, de a trafikmutyi-leleplezőként ismertté vált szekszárdi képviselő szerint egy egész pénzlenyúló céghálózat ráépülhetett a projektre. Az uniós pályázatsorozatról eddig nem adott ki hivatalos összefoglalót az oktatási kormányzat, így csak a pályázat.gov.hu alapján rekonstruálható az Öveges-program, azaz „a természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújításának” pénzügyi háttere. (forrás: Index.hu) A veszprémi Vetési Albert Gimnázium természettudományos laborjának átadásakor mit is írt az egyik veszprémi hírportál? „A természettudományos közoktatási laboratórium 270 négyzetméteren valósult meg, és olyan korszerű eszközöket tartalmaz, amelyek nemcsak a régióban, de egyelőre az országban is egyedülállók. A kivitelezésen túl bútorok, speciális vegyszertároló szekrények, illetve fizika, biológia és kémia tárgyak kísérleteihez szükséges eszközök, anyagok kerültek beszerzésre összesen több mint 80 millió forint értékben. A beruházás a magyar állam és az Európai Unió társfinanszírozásával valósult meg, összesen 247 735 215 forintból. A projekt 2011. április 1-jén indult, 2013. június végén fejeződött be” Tetszettek ugye a lényegre figyelni? A terem kialakítása a közel 250 millióból, 80 millió volt csupán. S mi történt egy másik veszprémi szakközépiskolában? Elárulom, ott a természettudományos labor kialakítása már közel 340 millió Ft-ból valósult meg. A terem kialakítási költségei viszont belefértek 100 millióba. Ugyanakkor közel 150 milliót költöttek „egyéb szakmai tanácsadásra, kapacitáskihasználtság elemzésre, a laboratórium délelőtti foglalkozási rendjének kialakítása és a laboratórium jobb kihasználása érdekében a délutáni szakköri, tehetséggondozást szolgáló és a közép és emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítő foglalkozások rendjének kidolgozására, labornapló elkészítésére; digitalizálásra és tananyagfejlesztésre. Gondolták volna, hogy ennyivel drágább tanulmányokat és beosztásokat készíteni, mint megépíteni valamit? A gyors egymásutánban második természettudományos labor kialakítása kapcsán a bizottsági és a testületi ülésen is egyedül én jeleztem aggodalmaimat. Meglehetősen arrogánsan válaszoltak felvetéseimre és nyugodtan állíthatom rögvest a város közellensége kategóriába soroltak szerintük akadékoskodó felvetéseim miatt. (Azóta sok más ügy- pl. Hangvilla- miatt is maradt ez a besorolásom. Pedig az is egy igazi közpénzlenyúlós almutyi a belvárosi rehabilitációs mutyik egyikéből. Már el is vesztettem a fonalat, hogy a Hangvilla ügynek melyik verziószámot lenne célszerű adni.) Ennyi idő távolából is úgy látom, igazam volt a problémák megfogalmazásakor. Az Ipari Szakközépiskola laborfejlesztése ügyében a pályázati határidő meghosszabbítása után azért is startoltak rá a biztos pénzre, mert a pályázatíró cégük is zsíros falatnak vélte, és az akkor a még gimnáziumként is működő középiskolában igen nagyfokú volt a nyugtalanság a gimnázium felmenő rendszerben történő megszüntetése miatt. Ezzel a trükkel pedig el lehetett hitetni azt, majd a szakképzés bővítésére lesz így –egy jól felszerelt természettudományos labor kiépítése kapcsán- nagyobb lehetőségük a közeljövőben. Nekem az a gyanúm, hogy nem sok idő van már hátra addig, amíg az egyébként már meg is mutatkozó valódi ok, az Ipari épületének egyházi kezelésbe vételi és adási szándéka még világosabbá válik. Az iskola tornatermét a közelmúltban már eladta a katolikus egyháznak bizony bagóért a fideszes vezetésű város. Kíváncsi leszek, mikor kezd nemcsak a szekszárdi és nemcsak a veszprémi két ügy, hanem mind az 52 iskolaügy nagyobb érdeklődés tárgyává válni. Attól félek soha. S akkor lesznek még a nagy lenyúlásnak hosszú-hosszú éveken át újabb és újabb verziói. Ha az ország helyzete már sokáig nem is, a brüsszeli források ki nem apadása ezt egy jó ideig még minden bizonnyal lehetővé teszi. |
Ha azt mondom Hadházy Ákos, nem sokan tudják ki is ő valójában. Ha azt, hogy Ő a trafikmutyi ügy kirobbantója, exfideszes képviselő, aki Szekszárdon most egy újabb mutyizás feltárásába fogott, már egészen biztosan sokaknak dereng, kiről is van szó. Bár egészen biztosan sokkal kevesebbeknek, mint amennyi hírolvasónak tudni kellene róla egy normálisan működő országban.