Az EgyesĂĽlt EurĂłpai Baloldal görög jelöltje, Alexisz Ciprasz annak fontosságát hangsĂşlyozta, hogy EurĂłpának vissza kell tĂ©rnie a szolidaritás alapĂ©rtĂ©kĂ©hez, Ă©s vĂ©get kell vetni a megszorĂtásoknak.
Az EurĂłpai NĂ©ppárt rĂ©szĂ©rĹ‘l a luxemburgi Jean-Claude Juncker a mestersĂ©ges megosztottság felszámolása Ă©s a pĂ©nzĂĽgyi fegyelem mellett szállt sĂkra.
A nĂ©met Martin Schulz, az eurĂłpai szocialisták csĂşcsjelöltje egy olyan igazságos Ă©s mĂ©ltányos EurĂłpa kĂ©pĂ©t vázolta fel, amely a hĂ©tköznapi emberek Ă©rdekeit helyezi a közĂ©ppontba.A zöldek rĂ©szĂ©rĹ‘l a szintĂ©n nĂ©met Ska Keller egy másfajta EurĂłpát ajánlott, amely jobban törĹ‘dik az emberekkel, mint a bankokkal, fellĂ©p a klĂmaváltozás ellen, Ă©s amely a szolidaritás Ă©s a demokrácia, a nĂ©p EurĂłpája.
A vitában minden politikusnak egy-egy perce volt, hogy kifejtse álláspontját a feltett kérdésekben. Elsőként arra kellett felelniük, hogyan adnák vissza a jövőt annak azoknak a fiataloknak, akik jelenleg állástalanok. Ska Keller szerint csak zöldebb gazdasággal lehet fenntartható munkahelyeket teremteni.
Ciprasz foglalkoztatási „New Deal”-t sĂĽrgetett, s mint mondta: megszorĂtással biztosan nem lehet kezelni ezt a problĂ©mát.
Martin Schulz a kis- Ă©s közepes vállalkozások (kkv) hitelhez jutását segĂtenĂ©, mert mint mondta: most a bankok hiába kapnak hitelt 0,25 százalĂ©kra az EurĂłpai Központi BanktĂłl, nem a kkv-kba fektetik, hanem spekuláciĂłba.
Juncker szerint tĂşlzott megszorĂtás nĂ©lkĂĽl, de fenn kell tartani a pĂ©nzĂĽgyi fegyelmet, emellett lehetĹ‘vĂ© kell tenni, hogy a fiatalok más tagállamokban tanulhassanak Ă©s vállalhassanak munkát. Ăšgy vĂ©li, a digitális szektor több milliĂł állást teremthet, ha lĂ©trejön az egysĂ©ges piac ezen a tĂ©ren.
A liberális Verhofstadt szerint a szocialista Ă©s konzervatĂv receptek nem váltak be, Ăşj, intelligens megközelĂtĂ©sre van szĂĽksĂ©g, az egysĂ©ges piacot Ăşjabb szektorokra kell kiterjeszteni – Ărja az MTI.
KĂĽlön tĂ©mát kĂ©peztek a megszorĂtások, az, hogy a jelöltek mit csinálnának máskĂ©nt. Keller az energiahatĂ©konyságba Ă©s a megĂşjulĂł energiába valĂł beruházásokat sĂĽrgette, mint mondta: a megszorĂtás csak mĂ©lyebb válságot okoz. Ciprasz szerint a társadalmi kohĂ©ziĂłbĂłl kell kiindulni. CĂ©lzott arra is, hogy egyes országok adĂłsságának legalább egy rĂ©szĂ©t el kellene engedni. Schulz a pĂ©nzĂĽgyi fegyelem mellett az adĂłcsalás Ă©s -elkerĂĽlĂ©s elleni fellĂ©pĂ©st hangsĂşlyozta a költsĂ©gvetĂ©si bevĂ©telek növelĂ©se Ă©rdekĂ©ben. A nĂ©ppárti Juncker termĂ©szetesnek nevezte, hogy szĂĽksĂ©g van befektetĂ©sekre, ám arra az álláspontra helyezkedett, hogy ezt a költsĂ©gvetĂ©sek nem teszik lehetĹ‘vĂ©, mert felhalmozĂłdott az adĂłsság Ă©s a deficit. „Olyan milliárdokat nem költhetĂĽnk el, amelyekkel nem rendelkezĂĽnk” – hĂşzta alá.
SzĂłba kerĂĽlt az ukrajnai konfliktus is. A liberális jelölt kemĂ©ny szankciĂłkat sĂĽrgetett Vlagyimir Putyin közvetlen környezete ellen, mondván: csak ebbĹ‘l Ă©rt. Ciprasz szerint a szankciĂłk nem jelentenek megoldást, Ă©s párbeszĂ©dre szĂłlĂtott fel az EBESZ-en keresztĂĽl. Ska Keller arrĂłl beszĂ©lt, hogy helyesek a szankciĂłk, Ă©s le kell állĂtani a fegyverszállĂtásokat Oroszországnak, továbbá meg kell szĂĽntetni az energiafĂĽggĹ‘sĂ©get. Juncker amellett Ă©rvelt, hogy szĂĽksĂ©g esetĂ©n szigorĂtani kell a szankciĂłkat, a háborĂşt pedig el kell kerĂĽlni. A szocialista Schulz szerint komolyan fennáll a polgárháborĂş veszĂ©lye Ukrajnában, Ă©s nagyon fontos, hogy a jövĹ‘ vasárnapi elnökválasztást meg lehessen tartani, mert az Ăşj elnök Moszkva számára is elfogadhatĂł tárgyalĂłpartner lehet.
A vita arra is kitért, hogy szabályozni kell-e a vallási jelképek nyilvános helyen történő használatát. Több jelölt szerint ezt nem kell uniós szinten szabályozni, mert ez a személyes szabadságot érintő kérdés. Alapvető uniós diszkriminációellenes szabályozás mellett viszont Juncker és Verhofstadt is felszólalt. Utóbbi szerint egyes alapértékek, például a vallásszabadság, a sajtószabadság annyira fontosak, hogy uniós szinten kell őket garantálni.
„Ha nem Ăgy teszĂĽnk, folytatĂłdhat az, amit Orbán Ăşr csinál Magyarországon. Ă–tpercenkĂ©nt változtatja az alkotmányt, hogy Ăşj Ă©rtĂ©keket foglaljon bele” – hozta fel ismĂ©t korábban már hangoztatott Ă©rvĂ©t a liberális politikus.
A vita moderátora, Monica Maggioni olasz ĂşjságĂrĂł arrĂłl is kĂ©rdezte a csĂşcsjelölteket, hogy mi van akkor, ha az állam- Ă©s kormányfĹ‘k nem közĂĽlĂĽk jelölnek valakit a bizottság Ă©lĂ©re. Keller szerint az nagy csapás lenne a demokrácia számára, mert azzal felĂĽlbĂrálnák a lisszaboni szerzĹ‘dĂ©st. Verhofstadt Ăşgy vĂ©lekedett: akkor szĂnjátĂ©k volt az egĂ©sz, be lehet zárni az EurĂłpai Parlamentet, Ă©s el lehet felejteni a demokráciát. Jean-Claude Juncker szerint akkor 2019-ben senki nem fog elmenni szavazni, hiszen a szavazata semmit sem jelent majd. HasonlĂł álláspontra helyezkedett Ciprasz is. Schulz szerint, aki jelenleg az EurĂłpai Parlament elnöke is, a válasz egyszerű: ha ezt meg merik tenni a tagállamok vezetĹ‘i, akkor az EurĂłpai Parlament nem fogja megválasztani a jelöltet.
A vita elején a jelöltek megemlékeztek a csütörtökön elhunyt Jean-Luc Dehaene volt belga kormányfőről, aki halála napjáig EP-képviselő volt. Verhofstadt, aki utóda volt a belga kormány élén, európai államférfinak nevezte, akinek a népszerűtlen dolgok kimondásához is megvolt a bátorsága. A vita végén a Nigériában elrabolt több mint 200 diáklány szabadon bocsátását követelő feliratot emelt magasba mind az öt jelölt.
Forrás: 168ora.hu |