Keresztapák |
2010-11-15 19:36:18 |
|
Mármost a magyar állam október 23-án a kormányfő előterjesztésére ennek a maffiaszerű kartellben működő, árakat manipuláló és fogyasztókat becsapó cégnek a vezetőjét, Wendelin von Boch-Galhau urat tüntette ki a Magyar Köztársaság csillaggal ellátott középkeresztjével a Parlamentben. Ami hagyján, de Orbán Viktor a cég működésével kapcsolatban a tisztesség és nyereség egymásra találását emelte ki követendő példaként, Lázár János vásárhelyi polgármester, egyszersmind frakcióvezető az egész ország főhajtását fejezte ki a kitüntetett munkássága előtt, s persze megszólalt Schmitt Pál államfő is a szokott színvonalán, szerinte Boch-Galhau úr a személyes példaadásával őrzi közöttünk az ötvenhatos forradalom lángját. Na most ez a garnitúra tartja arcát a keleti szélbe, mondhatnók erre, ám még véletlenül sem moralizálgatni fogunk, hogy miként is jön össze ez a kitüntetés a legendás fideszes erkölccsel, s ha Wendelin von Boch-Galhau úr lett a példakép, akkor tulajdonképpen mi is a baj a multikkal, a kommunistákkal, a libsikkel, sőt egyenesen Gyurcsánnyal, az egész pénzhajhász vircsafttal. Ennek márcsak azért sincs értelme, mert elképzelhető, hogy Boch-Galhau úr már 2005 előtt is keresztapaszerűen vezette a céget, a jó erkölcsbe ütköző tevékenység viszont, mint tudjuk, kizárólag 2005 óta létezik, addig itt minden a jó erkölcs jegyében történt, legalábbis 1998 és 2002 között, amikor még a kufárok is Krisztus urunk kedvére ültek a templomokban. Jó, Lázár polgármesternek, úgy is, mint a kormánypárt eszének az a mondata, miszerint Wendelin von Boch-Galhau úr olyan családot képvisel, amelynek történetében benne van egész Európa, mintha egy az egyben a Keresztapatrilógiából lett volna átvéve, ha ugyan nem maga Mario Puzo írja a Fidesz-vezetők erkölcsi intelmeket hordozó beszédeit. Ám lépjünk most már túl ezen, ne kommunistásodjunk újra és újra. A cég, bármennyire maffiaszerű is, pénzt és munkát, s mint látjuk, ötvenhatos szellemet hozott az országba, a többi pedig nem számít. Igaz, fölvetődik, hogy a kommunisták alatt ez is másként volt: amint egy szimpla, alosztály-vezetői szintű minisztériumi delegáció érte el Kína légterét, a kormány máris hazaárulónak, sőt kominternes összeesküvőnek, a demokrácia és az emberi jogok árulójának minősült, ma viszont a nemzeti ügyek kormánya a Kínai Kommunista Pártból merít erőt meg főleg szelet, ami márcsak azért is érdekes, mert például a Boch-Galhau úréihoz hasonló korrupciókért azon a tájékon nem kitüntetni, hanem akasztani szoktak. Hanem a kérdés az, hogy mi lesz a mi saját, külön bejáratú és maffiaszerű kartelljeinkkel. Azért kérdem ezt, mert két évvel ezelőtt a Gazdasági Versenyhivatal több mint kétmilliárd forintra büntetett egy tucat malomipari céget, amely maffiaszerűen kartellezett, s a számítások szerint 60 milliárd forinttal csapta be a vásárlókat. Nos, friss hír, hogy az az igazgatónő, aki egyedüli vezetőként az országban komolyan vette a korrupció elleni harcot, és jelentette a törvénytelenséget, most munkanélküli, senki nem áll vele szóba, legfeljebb telefonon, amikor időnként megfenyegetik. Az állam titoktartást és védelmet ígért, most pedig még az informátori díjat sem akarják neki kifizetni, nyilván, mert a korrupció bejelentése jó erkölcsbe ütközik. Ami pedig a kartell vezetőit illeti, ha a kormány egy kicsit is következetes, március közepe táján újra hallunk felőlük, egyenesen a kupolateremből." |
Nemrég jelent meg a Népszabadságban az Élet és Irodalom munkatársának, Megyesi Gusztávnak az írása. "Már az is jellemző, hogy egy Amerikában élő közgazdász, Lázár György pár soros, irodalmi hetilapban megjelent glosszájából kell megtudnia az országnak, hogy az Európai Unió nemrégiben, magyar pénzben számolva, csaknem húszmilliárd forintra büntette a Hódmezővásárhelyen komoly beruházást megvalósító Villeroy and Boch céget, mert Joaquín Almunia versenyjogi EU-biztos szavai szerint „a cég vezetői maffiaszerű kartellben manipulálták termékeik árát, és azzal sok százmillió eurós kárt okoztak a fogyasztóknak”.