A négy évvel ezelőtti országgyűlési választáson Navracsics Tibor kicsivel több mint kétszer annyi szavazatot gyűjtött be, mint a második helyen álló MSZP-s jelölt, Pál Béla. Veszprém azóta sem igazán vált a nyugtalanság fészkévé: bár előfordult, hogy tiltakozott a portfólióírás ellen egy tanár. Mindenesetre a jövő heti választás előtt úgy tűnik, legalábbis nem lesz egyszerű kibillenteni a miniszterelnök-helyettest pozíciójából. Amiért tett ő is eleget: az elmúlt négy évben több fejlesztés ügyében is lobbizott Veszprémért.
Az ötpárti baloldali szövetség megjelenése, miként országos szinten, úgy Veszprémben sem hozott sok változást, különösen ha az indulók személyét nézzük. Itt ugyanaz az MSZP-s Pál Béla indul Navracsiccsal szemben, aki négy éve 24,99 százalékos eredménnyel a második helyen végzett. Velük szemben a Jobbik és az LMP színeiben önkormányzati képviselők, Forgóné Kelemen Judit és Gerstmár Ferenc indulnak. Utóbbi az LMP országos listáján is az igen előkelő hetedik helyen szerepel.
De indult volna a bal-liberális oldal képviseletében még egy közismert helyi politikus: Katanics Sándor a Demokratikus Koalíciót képviselte volna a választáson. A széleskörű összefogás létrejötte miatt viszont az országos szinten is elismert Lovassy László Gimnázium volt igazgatója visszalépett az indulástól. Amikor erről kérdezzük, Katanics nem mutat csalódottságot: mint mondja, bízott abban, hogy lehetővé válik az ellenzéki együttműködés, és ezáltal szerinte egy a baloldali győzelemre esélyt adó opció jön létre.
Katanics konfrontatív politikus: talán ennek eredménye, hogy a harcosabb politikát folytató DK-nál találta meg számítását a korábbi MSZP-s képviselő. A VS.hu-nak a meglévő nézetkülönbségekkel magyarázza a dolgot: például a határon túli magyarok szavazati jogának, az egyház oktatásban betöltött szerepének kérdésében ő nem igazán tudott azonosulni az MSZP-s állásponttal.
A Gyurcsány-pártban a többivel ellentétben igen kritikusan viszonyulnak ezekhez a kérdésekhez: Katanics nem is rejti véka alá, hogy ezek alapján is inkább a liberálisabb vonalba sorolná pártját, szemben az MSZP baloldali politikájával. Gyurcsány Ferenc személyét illetően viszont nem osztja az összefogáson kívüli pártok éles kritikáját: véleménye szerint a volt miniszterelnök „szuggesztív, erős személyiség”, és ha egy politikus jól végzi a dolgát, megosztja az embereket. Arra a felvetésre, hogy a DK éppúgy nehezen képzelhető el Gyurcsány nélkül, mint a Fidesz Orbán nélkül, Katanics azt válaszolja: a társadalom inkább a vezetőkre figyel, miközben a Fideszben és a DK-ban is vannak más, karizmatikus politikusok. (Utóbbira példaként a „fiatal, jó arc” Vadai Ágnest és Molnár Csabát hozza.)
A Lovassy Gimnázium volt igazgatója helyben talán a legélesebb kritikusa a kormánypártoknak: az egykori Séd Filmszínháznak, majd a Pannon Várszínháznak otthont adó épület helyén létrejött Hangvilla pénzügyeivel például a megyei ügyészséget és a Legfőbb Ügyészséget is felkereste. A DK-s képviselő azt kifogásolta, hogy „egy vállalkozó úgy építette meg, hogy büszkén hirdeti: ez magánerős beruházás, de a város vállalt készfizető kezességet és minden kockázatot a megépítésével”. A szerződést, amely szerint a Hangvilla 2018 végéig az önkormányzat tulajdonába kerül, azóta módosították, így törvénytelenséggel a konstrukció már nehezebben vádolható. Azt egyébként Katanics is elismeri, hogy a város kulturális életét felpezsdítő intézmény (mely koncertteremként, többfunkciós kulturális intézményként szolgál) fontos beruházás. Az LMP-s Gerstmár Ferenc szintén „jó kezdeményezésnek és remek intézménynek” látja a Hangvillát, de az önkormányzati szerepvállalás nagyságrendje szerinte is kérdéseket vet fel. Az önkormányzati képviselő fájlalja azt is, hogy a város kulturális koncepciója még nem készült el.
Veszprém fideszes frakcióvezetője, Mihalovics Péter viszont úgy látja, a Hangvillát ért kritikák „tipikusan a savanyú a szőlő-szintű megjegyzések az ellenzék részéről”. A Fidelitas alelnöke szerint a Hangvilla „tipikusan az a fejlesztés, aminek mindenki egyaránt örül, amióta megnyitotta kapuit, full házon megy”.
Mihalovics jelenleg nem kevés pozícióban foglal helyet: a veszprémi frakcióvezetőség mellett ő az Új Nemzedék Jövőjéért felelős miniszteri biztos a Navracsics Tibor vezette Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban (KIM), és emellett parlamenti képviselő is. Igaz, a 2014-es választási listán nem szerepel befutó helyen: ifjúságpolitikai munkáját viszont, ha lehet, folytatná.
A Fidelitas-alelnököt Navracsics emberének tartják többen, nem véletlenül: a korábban a Jobbklikknél blogoló miniszterelnök-helyettes egyetemi tanítványai közül is többeket bevitt a KIM-be, és egyébként is fontosnak tartja a fiatalabbak becsatornázását pártjába. Mihalovics a VS.hu kérdésére elmondta: Navracsicsnak köszönhetően „csak az elmúlt ciklusban 20 milliárd forintos fejlesztés érkezett a városba. Az ő lobbizása nélkül ez nem valósulhatott volna meg”.
Annak Katanics is örül, hogy jut a városnak pénz, de ennek módjával már nem annyira elégedett. „Elfogadhatatlan, hogy valaki a miniszteri pozícióját arra használja fel, hogy nem demokratikus folyamatok eredményeként dőljön el, milyen felújításokra hogyan jöjjön pénz” – mondja a DK-s képviselő. Mihalovics viszont már úgy látja, sajnálatos, hogy „vannak olyan képviselők, akik nem tudnak örülni minden egyes Veszprémbe érkező forrásnak”. A miniszteri biztos állítása szerint akivel csak beszélt, mind örült a veszprémi beruházásoknak, „kivéve Katanics Sándort”. Ennek ellenére azért helyi szinten ismerik annyira egymást a politikusok, hogy ne essenek úgy a másiknak, mint parlamenti társaik. Legalábbis erről tanúskodik, hogy a politikai egyet nem értés ellenére általában mindegyiküknek van egy-két jó szava a másikról. Mihalovics például kijelenti: tanárként elismeri Katanics pályafutását, és ezzel kapcsolatban nincs is miért kritikát megfogalmaznia, csak politikusként nem ért egyet a Lovassy volt igazgatójával. A fideszes képviselő úgy látja, aki 2006-ban végighallgatta az őszödi beszédet, de utána nem állt fel, sőt, még DK-tagként támogatja is Gyurcsány Ferenc politikáját, az könnyen hiteltelenné válhat.
Katanics is hasonlóan érvel Mihalovics ellen: mint mondja, ő és Navracsics sem demokraták már, mióta „kiszolgálják ezt az orbáni demokratúrát”. Az LMP-s Gerstmárt viszont nem bírálja: szerinte tisztességesen végzi a munkáját, „korrekt módon küzd azokért a dolgokért, amikben hisz”. Az LMP-ről egyébként Mihalovics véleménye is érdekes: szerinte egy olyan hiteles baloldali pártról van szó, amely támogatottságban középtávon akár fel is veheti a versenyt a mostani összefogással. Vele szemben Katanics nem látja pontosan, melyek az LMP politikai szándékai, és még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a zöldpárt szeretne a Fidesz koalíciós partnere lenni.
Navracsics munkájának megítélésében is éles a szembenállás: Gerstmár például arról beszél, hogy egy virtigli veszprémi polgár, akivel akár az utcán sétálva is lehet találkozni. Neve elhallgatását kérve nyilatkozott a VS.hu-nak a helyi Pannon Egyetem egyik oktatója is, aki szintén arról számolt be: Navracsics olyan lokálpatrióta képviselő, akivel Veszprémben igen gyakran össze lehet futni.
Egyetemi tanár forrásunk úgy látja: Navracsics nem annyira megosztó személyiség, mint mondjuk Orbán Viktor vagy Gyurcsány Ferenc. Szerinte aki nem fideszes, az is pozitívan értékelheti akár munkáját, miközben az ellenzéknek kicsi a képviselete, ráadásul Pál Béla neve az átlagos választónak nem is mondhat sokat. Katanics szerint viszont már a félelem az oka, hogy kevesen állnak ki az ellenzék mellett, miként a pedagógusok is állásukat félve inkább nem adják nevüket a tiltakozásokhoz. Velük szemben Katanics nyilvánosan is felszólalt a portfólióírás ellen: tanárként és volt igazgatóként nem meglepő, ha a képviselő érintve érzi magát a közoktatás átalakításában.
A DK-s politikus szerint „nagy ára volt annak, hogy nettóban emelkedett a tanárok fizetése”: így a képzettebbek is Pedagógus 1 kategóriába kerültek, és az is lehet, hogy egy tanár portfólióját épp egy olyan korábbi tanítványa fogja elbírálni, „aki közel áll a tűzhöz”, s nem a tanár szakmaiságát, hanem azt vizsgálja, lojális-e a hatalomhoz. Katanics hangsúlyozza, abban nincs eltérés a DK-s és az MSZP-s álláspont között, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot (Klik) megszüntetné, és a nagyobb településeken az iskolákat visszaadná önkormányzati kézbe. A veszprémiek a közoktatásügyben amúgy is érintve érezhetik magukat. Sokan attól tartanak, a vezetés el kívánja sorvasztani a Dohnányi Ernő Zeneművészeti Szakközépiskolát, melyet akkor költöztették át a Városi Művelődési Központ (VMK) volt épületébe, amikor utóbbi átkerült az egykori Helyőrségi Művelődési Központba (HEMO). Többen is alkalmatlannak tartják az épületet arra, hogy ott egy szakközépiskola hosszú távon működni tudjon. Katanics szerint „a Fidesznek nem volt mersze kimondani, hogy nem akarja tovább ezt a költségesen működtethető szakközépiskolát fenntartani, ezért elérte, hogy mások elszívják előle a levegőt, és lassan megszűnjön”. Egyetemi tanár forrásunk szerint is elképzelhető: nincs már arra központi szándék, hogy a kevesebb diákot fogadni tudó intézmény tovább működjön.
Az oktatás kérdését Gerstmár is központi jelentőségűnek tartja. Mint mondja, a közoktatási intézményeket szerinte is vissza kellene adni az önkormányzatoknak, „így a Klik nyilván okafogyottá válna”. Az Gerstmár szerint is átgondolatlan lépés volt, hogy a zeneművészeti szakközépiskola átkerült a művelődési központ épületébe. Mihalovics viszont már arról számol be: a politikában nincs olyan kategória, hogy „mintha el akarnák sorvasztani”. Mint mondja, biztos benne, hogy olyan feltételeket tudnak majd biztosítani a Dohnányinak, hogy az a megszokott színvonalon működjön tovább.
A belváros átalakítása is kiváltotta többek kritikáját. Katanics és Gerstmár például mindketten úgy látják, hogy helytelen volt több aluljárót kialakítani egy városközpontnak, miközben ma épp az lenne inkább a bevett, hogy az autókat vezetik el a föld alatt. Ehelyett Veszprémben a felszínen alakítottak ki körforgalmat. Az LMP-s képviselő szerint ez éppúgy nem a gyalogosforgalom érdekeit szolgálja, ahogy a Lovassyval szemben épített parkolóház sem. eszprémben a Fidesz egyébként nem 2010, hanem már 2006 óta vezető pozícióban van. Azt Katanics is elismeri, hogy minőségi különbség volt a két ciklus között: a korábbi KDNP-s polgármestert, Debreczenyi Jánost erős egyéniségnek tartja, aki „nehezen tűrte, hogy beleszóljanak abba, amiért ő a felelős”. Ezzel szemben a DK-s képviselő úgy látja, a mostani polgármester, Porga Gyula csupán Navracsics Tibor kinyújtott keze. Debreczenyi egyébként nemrég jelentette be, hogy már nem tud azonosulni a kormánypártokkal, ezért otthagyja a KDNP-t.
Gerstmár az adósságkonszolidáció kapcsán kritikus: mint mondja, épp az előző fideszes vezetés ötszörözte meg a város adósságállományát. Az LMP-s politikus szerint igazságtalan az önkormányzatok adósságának átvállalása, mert valakinek húszmilliárdot engedtek el, másnak viszont nulla forintot. Álláspontja szerint azokat, akik korábban nem adósodtak el, zöld beruházási alap létrehozásával kellene kompenzálni.
Mostanában ismét előtérbe került a kérdés, hogy a jobbikosokkal való vita legitimálja-e a radikális politikusok nézeteit. Korábban az ilyesmivel való stigmatizálást is megtapasztalhatta a veszprémi LMP: az országos sajtóban hír lett, hogy nem támogattak egy Jobbik elleni demonstrációt. Gerstmár szerint ha nem csinál a párt semmi törvénybe ütközőt, akkor egyértelmű, hogy joga van rendezvényt tartani. Ugyanakkor leszögezi: a Jobbik megnyilvánulásairól rossz véleménnyel van, és meg kell haladni azt a kétpólusosságot, ami oda vezetett: az emberek radikalizálódnak, mert azt látják, hogy nem az ő problémáikkal foglalkozik a politika. Egyetemi tanár forrásunk szerint a Jobbik nem annyira Veszprémben aktív, mint inkább Tapolca környékén. Az egyetemisták viszont tapasztalata szerint inkább jobboldaliak, jobbikosok vagy fideszesek. Mihalovics úgy látja, azért lehet inkább a fiatalok körében nagyobb a Jobbik-szimpátia, mert „a fiatalok mindig egyfajta forradalmi hévvel állnak a dolgokhoz”. A miniszteri biztos szerint viszont a párt nem kormányzóképes erő, nem hiteles sem Európában, sem Magyarországon – mivel csupán „különböző társadalmi rétegek ellen tudja magát meghatározni”.
És hogy hogyan tovább? Mihalovics folytatná ifjúságpolitikai tevékenykedését, mely a mostani ciklusban az Új Nemzedék Jövőjéért Program kidolgozását, a Nemzeti Ifjúsági Tanács megalakítását, és egy nagy intézményi összevonást eredményezett: a zánkai Új Nemzedék Központét, a budapesti Európai Ifjúsági Központét, a Bajza utcai programirodáét és a Mobilitás Ifjúsági Szolgálatét.
Gerstmár az LMP-lista hetedik helyén akár meglepetést is okozhat – de elmondása szerint a parlamentben is legszívesebben az önkormányzatisággal foglalkozna (a centralizációt például erősen ellenzi). Schiffer András, a párt társelnöke és listavezetője az Indexnek úgy nyilatkozott: „nehezen megengedhető hiba”, hogy Meszerics Tamás és Csarnó Ákos mellett Gerstmárnak is ilyen kicsi az országos ismertsége. Ezzel is szembesítettük a képviselőt, aki szerint sokat számít, ki önkormányzati, és ki parlamenti képviselő. Utóbbiként neki is több megszólalási lehetősége lenne.
Felvetettük: Várnai László zuglói önkormányzati képviselőként is országosan ismertté tudott válni. Gerstmár szerint viszont Várnai esete más volt, mert „Papcsákkal szemben keménynek és folyamatosan konfrontatívnak lenni szinte alapvetés”. Ezzel szemben állítása szerint ő a politikai ellenfél (Porga Gyula polgármestert párbeszédképes személynek tartja) és saját habitusa miatt arra helyezte a hangsúlyt, hogy pozitívan kommunikáljon.
Lakner Dávid
Forrás: vs.hu |
A baloldali ellenzéki ötösfogat idén is ugyanazt az MSZP-s jelöltet indítja a mostani miniszterelnök-helyettessel szemben, mint négy éve. Közben harcba száll az LMP országos listáján is jó helyen szereplő önkormányzati képviselő – de van-e esélye bárkinek is a településért rendszeresen lobbizó Navracsics Tibor ellen?