A Raiffeisen Bank International (RBI) dilemmában van: a bank Magyarországon már több mint 400 millió dollárt vesztett. Gyors javulásra nincs kilátás. Ennek oka a bankadó és több más terhelés. Így például Orbán Viktor elrendelte, hogy a bankok kedvező feltételek mellett kötelesek átváltani a magánügyfelek devizaalapú hiteleit.
Most a részben állami tulajdonban lévő Széchenyi Kereskedelmi Bank vételi ajánlatot tett a Raiffeisen magyarországi leánybankjára. De a magyarok csak egyetlen eurót akarnak fizetni. Ilyen áron eladni a bankot őrültség lenne. De hány veszteséges évet kockáztasson a Raiffeisen? „A labda most az osztrákoknál van” – mondta Varga Mihály magyar gazdasági miniszter szerdán a tévében.
Az RBI szerda este bejelentette, hogy a beérkezett ajánlatok tanulmányozása után úgy döntött, hogy az eladással „egyelőre nem foglalkozik”. A magyar leánybank 7,1 milliárdos erős volumennel a Raiffeisen vezető külföldi leányai közé tartozik. A budapesti jegybank adatai szerint négy nagy bank vehet búcsút Magyarországtól.
Orbán kinyilvánĂtott cĂ©lja, hogy a magyar pĂ©nzĂĽgyi szektor többsĂ©ge Ăşjra belföldi kĂ©zbe kerĂĽljön. A bankokkal szembeni eljárás nem egyedi eset. Magyarországon más ágazatokat is kĂĽlönadĂłkkal terhelnek, Ăgy pĂ©ldául a távközlĂ©si, energiaĂĽgyi Ă©s kiskereskedelmi szektort. Ez többnyire kĂĽlföldi konszerneket Ă©rint.
A gyarmatosĂtás vĂ©ge
Orbán az eljárását „a gyarmatosĂtás vĂ©gĂ©nek” nevezi. A befektetĹ‘k, fĹ‘leg a bankok panaszt tettek emiatt az EurĂłpai UniĂłnál. De ez keveset hoz. Mert Orbán pártja az EurĂłpai NĂ©ppárt tagja. És az EurĂłpai NĂ©ppárt mindig fedezi a magyar barátokat – akkor is, amikor demokráciapolitikai kĂ©rdĂ©sekrĹ‘l van szĂł. A gazdaságbĂłl Ă©rkezĹ‘ minden bĂrálat ellenĂ©re azonban azt sem szabad elfelejteni, hogy Orbán kivezette az országát a válságbĂłl. Magyarország 2008-ban a pĂ©nzĂĽgyi Ă©s gazdasági válság folytán az államcsĹ‘d elĹ‘tt állt. A Nemzetközi Valutaalapnak kellett beugrani 7,5 milliárd eurĂłs szĂĽksĂ©ghitelekkel. Magyarország tavaly visszafizette az IMF-fel szemben fennállĂł minden adĂłsságát. Orbán viszályba keveredett az IMF-fel: a Valutaalap ugyanis a bankadĂł megszĂĽntetĂ©sĂ©t követelte. Orbán azonban nem akarta hagyni, hogy elĹ‘Ărják neki, mit tegyen. Az Ĺ‘ állĂtása szerint az eurĂłpai Ă©s a magyar válságkezelĂ©s között az a kĂĽlönbsĂ©g, hogy az EU a bankokĂ©rt, Magyarország pedig a polgáraiĂ©rt Ă©s több munkahelyĂ©rt harcol.
Orbán gazdaságpolitikájának több oldala van: miközben a bankokat megcsapolja, az ipart cĂ©lzottan támogatja. A támogatásokkal nemzetközi autĂłkonszerneket csábĂtott Magyarországra. Ezek munkahelyek ezreit teremtettĂ©k meg. A munkanĂ©lkĂĽlisĂ©g Magyarországon 9,5 százalĂ©k, kisebb, mint pĂ©ldául Lengyelországban (10,2 százalĂ©k) vagy Szlovákiában (14 százalĂ©k).
2014 tavaszán Magyarországon Ăşj parlamentet választanak. FelmĂ©rĂ©sek szerint ugyan alighanem Ăşjra Orbán konzervatĂv Fidesz pártja nyer, de várhatĂłan elveszti kĂ©tharmados többsĂ©gĂ©t. „Magyarország már nincs recessziĂłban. de a fellendĂĽlĂ©s gyenge” – mondja Richter Sándor, a BĂ©csi Nemzetközi Gazdasági Ă–sszehasonlĂtások IntĂ©zetnek (WIIW) Magyarország-szakĂ©rtĹ‘je. Richter szerint tavaly feltehetĹ‘en 0,9–1,1 százalĂ©k volt a gazdasági növekedĂ©s. A pontos számok mĂ©g nem állnak rendelkezĂ©sre. Richter emellett hangsĂşlyozza, hogy Magyarországon más kelet-eurĂłpai országokhoz kĂ©pest magas az eladĂłsodottság. LegutĂłbb az Eurostat szerint Magyarország adĂłssága a GDP 79,8 százalĂ©kĂ©t tette ki. Lengyelországban ez az adat 55,6, Horvátországban 55,5, Ă©s SzlovĂ©niában 54,4 százalĂ©k. Ugyanakkor Magyarország e tĂ©ren jobban áll, mint sok nyugat-eurĂłpai ország, mint pĂ©ldául Franciaország (90,2 százalĂ©k), Nagy-Britannia (88,7 százalĂ©k), Ă©s NĂ©metország (81 százalĂ©k).
Forrás: Galamus.hu |