Sárga veszedelem

2016-01-02 12:33:54

Emlékszem, gyermekkoromban beszivárgott a tudatomba az a riogatási forma, ami a sárga veszedelemről közvetített igazán ostoba víziókat. (Megjegyzem, mindez akkoriban történt, amikor a vidám barakk lakóiként egészen jó körülmények között éltük a nyugati határainkig mindent és mindenkit bekebelező vörös veszedelem utáni hétköznapjainkat.) Kiskamasz voltam, amikor néhány nem igazán magasröptű ponyvaregény elolvasása és sekélyes mondanivalójú film megnézése után olyasféle víziók voltak a fejemben, Magyarország lakossága egyszer eltűnik, feloldódik majd a keletről felénk hömpölygő nagy, sárga népáradatban.

Akkoriban az egypártrendszer politikusai, a hivatalos média ilyesféle hipotéziseket nem terjesztett persze. Később, amikor olvasmányaimban a komolyabb, tudományosan megalapozottabb művek is kezembe kerültek, jót nevettem akkori gyermeki naivitásomon.

A kiskori félelmeimet elnézően minősítő vigyor először talán akkor fagyott rá letörölhetetlenül az arcomra, amikor tavaly kormányzati állásfoglalásokban, intézkedések egész sorozatában véltem felfedezni azokat a riogatási formákat, ami a 70-es évek második felében megfelelő szintű tárgyi tudás hiányában a fejemben megjelenhetett. Döbbenten ismertem fel, a megfelelő szintű tudás, értelem ma is sokakból hiányzik, s egyáltalán nem csupán a fiatalokból, a gyermekekből.

Talán ezért is történhet az meg, ahogyan ma egy alapvetően a félelemre építő, felelőtlen, gátlástalan csoport, képes sikeresen manipulálni egy egész társadalmat. Egy olyan csoport manipulál minket, akiknek a kezében van a hatalom. Akik gátlástalan módon irányítják az egész országot és a kezükben van a média, s minden olyan hatalmi ág is, ami nem is olyan régen még a fékek és ellensúlyok rendszeréhez tartozott. Azon kevesek, akik még értelmesen képesek feldolgozni a körülöttük zajló folyamatokat, s közvetíteni is tudnák gondolataikat, eszköztelenné váltak, hallgatásra kárhoztatva várnak ennek az önsorsrontó stratégiának a tragédiák sorát is magában hordozó bukására.

Nem értem miért nem jutnak el a tömegekhez azok az állítások is, amik a valóságról szólnak. A mostani menekülthullámról, amit a kormányzati stratégia csak migránsválságként emleget, sok érdemi információ is fellelhető. Írnak is róla, csak azt a kormányzati kommunikáció eszköztárával és közpénzek sokaságából simán elnyomja. Németországot érte már el a 2015-ös évi bevándorlásnál nagyobb lélekszámú invázió is, ami egyáltalán nem gyengítette, hanem gazdaságilag erősebbé tette. (Tavaly 1 millió 465 ezer bevándorló érkezett Németországba, míg 1992-ben valamivel több, 1 millió 502 ezer külföldi telepedett le. Forrás: Index.hu (érdemes az egész cikket elolvasni))

Nagy bajban van Magyarország. Miközben a jól képzett munkaerő országunkból minden eddiginél nagyobb arányban vándorol szintén nyugatra, addig a születések száma nagymértékben csökken. Nem állítja meg a népességcsökkenést a kormányzat látszatintézkedéseinek sorozata, ami valójában a tehetős emberek további anyagi erősítését hozza csak (CSOK) magával.

Az előrejelzések szerint lakosságunk 2050-ig 15 százalékkal fog csökkenni, Bosznia-Hercegovinához, Bulgáriához, Ukrajnához vagy Romániához hasonlóan. A kormány családbarát programjainak eredményességéről mindent elmond az ENSZ 2015-ös demográfiai összefoglalója, amely Magyarországot a világ legnagyobb népességcsökkenést produkáló országai közt említi.

S miközben ez a szomorú realitás, a politikai haszonszerzés szem előtt tartásával közpénzekből százmilliókat költenek a gátlástalan hazugságokat terjesztő és a média minden zugából ránk ömlő kormányzati hirdetésekre, valójában az átlag magyarnak fogalma sincs arról, mi is a helyzet a Magyarországra történő bevándorlással valójában.

Kicsit kellene csak utána nézni, s könnyen megtudható, hogy valójában 1000 lakosból 20 nálunk is tartósan itt lévő külföldi állampolgár. A hazánkban élő muszlimok száma 7 ezer körül van, közel másfél ezer magyar önként vette fel a vallásukat, s bár hivatalosan csak 10 ezer körülire becsülik, évtizedek óta évről- évre egyre több nálunk a kínai is, akinek a zöme, lakó- és munkahelyének a fővárosunkat választotta. Európa szerte is igen jelentős a kínaiak száma. (A migráns kínaiak jelenlétét 1990-ben Európában 525 000 főre becsülték, 2008-ban már 1 618 640 fő volt a létszámuk a statisztika szerint.) Érdemes a linkekre kattintva olvasgatni ezekről is egy kicsit. (Nem véletlen, hogy a kínai- magyar kéttannyelvű oktatás jelentőségét egyre többen fedezik fel a fővárosiak.)

Bevallom, én azok közé tartozom, akik teljesen természetesnek és egy normális és élhető világ részének tekintik ezt a folyamatot és egészen elképesztő, nemzetrontó politikának azt, amit a mai vezető politikai erő művel ennek a kérdésnek a kezelésére hivatkozva. Miközben gátlástalanul lop, csal, hazudik egy a politikai hatalmat magához ragadó, s a törvényalkotást is irányítása alá vonó bűnöző társulat, csupán az alulinformált választók tömegeinek orránál fogva vezetése zajlik. A magyarok és Európa védelmezője szerepében tetszelgő gazfickókat a legkevésbé sem érdekli, mi lesz ennek a Szent István kora óta a befogadással mindig csak gazdagodó nemzetnek a sorsa.

Olvasásra javaslom még Lendvai L. Ferenc: Van-e "sárga veszedelem?" című írását.

Vissza...