Dr. Erőss Gábor: Egy gimnázium negyedszázada, önkénytől önkényig

2014-08-09 17:30:52

Mára nyilvánvaló, hogy az oktatási rendszer rombolásának célja kettős: társadalmi és politikai. A társadalmi cél egy kasztrendszer létrehozása, ahol a kasztok közötti határok átjárhatatlanok, a társadalmi mobilitás megszűnik, vagy legalábbis minimálisra csökken, a felső osztály (kaszt) soraiba nem férkőzhetnek be idegen, megbízhatatlan elemek.

Ezért csökkentik a középiskolák és a felsőoktatás kapacitását is. (A "munkaalapú" társadalom korporatista-fasiszta vízióját most hagyjuk). Az elitbe bekerülni szinte lehetetlen, de kikerülni azért lehet. És ezzel már át is tértünk a politikai célra...

A kivéreztetett állami iskolarendszer helyét, különösen a gimnáziumoknál, egyre inkább átveszi az egyházi oktatás, hogy ekképpen biztosítsák a rendszer ideológiai hátterét és megszilárdulását; no és a rendszerhű elit újratermelődését. De mivel minden gimnáziumot nem lehet egyházi kézbe adni, az állami fenntartásúaknál is érvényesítik a „kaszárnya-elvet”: abból lehet iskolavezető, aki nemcsak hűségesküt tesz, de katonai fegyelmet is tart. Aki egyszerűen csak jól végzi a dolgát, de nem fojtja el csírájában az „ellenzéki” hangokat, azt megleckéztetik. Már csak azért is, hogy mindenkinek intő például szolgáljon.

Így járt egykori alma materem, a Szilágyi Erzsébet Gimnázium, illetve annak sikeres, még csak nem is ellenzéki igazgatója. A 444 írta meg, hogy „az iskola vezetésére kiírt pályázatot annak ellenére érvénytelenítették az utolsó pillanatban, hogy a jelenlegi igazgatót szinte mindenki támogatta.” A magyarázat sajnos kézenfekvő: „Nem tudunk másra gondolni, mint hogy ez bosszú az igazgató ellen. Itt többen nyilvánosan felemelték a szavukat az oktatási rendszer átalakítása miatt, szerintem ezt torolják most meg.”

A sors iróniája, hogy az indoklás nélküli, önkényes döntésnek épp az a jogalapja, ami ellen az intézmény 49 pedagógusa tiltakozott: a totális államosítás, a hatalmi önkénynek teret adó törvény, és az, hogy a kinevezéseket és ki-nem-nevezéseket még csak indokolni sem kell. Vagyis a KLIK ezzel a döntésével most így utólag igazat ad nekik. Nyílt levelükben anno a szilágyis tanárok ezt írták: „Követeljük, hogy a tankerületi igazgatók kinevezésének módja legyen nyilvános, és ezekbe a kinevezésekbe legyen beleszólása az érintett intézményeknek és vezetőiknek.” Hát, hiába követelték. Sőt, képletesen szólva: megásták a saját sírjukat. A magyar közoktatás testét az Orbán-rezsim felnégyelte, és kitűzte a vár fokára, okulásul. Hogy lássuk mi vár ránk, mindannyiunkra.

Sajnos mára evidencia, amit 3 évvel ezelőtt írtam: „Ha a király nevezi ki az iskolaigazgatót, megteremthető a tróntól a palatábláig terjedő hűbéri lánc. Így nyeri el értelmét a „tanári tekintély helyreállításának” szólama is. A tekintély itt a ráció tagadása. (…) Ahhoz, hogy a központosítást végre lehessen hajtani, meg kell törni az autonóm szülői közösségek, a másként gondolkozók ellenállását, példát kell statuálni: ez történt a kaposvári Toldi és a budapesti Janikovszky iskolával. De ez nem elég. Az autonóm személyiségeket és intézményeket egzisztenciális bizonytalanságban kell tartani.”

…Épp 25 évvel ezelőtt, 1989-ben történt, hogy harmadikos szilágyis gimnazistaként osztály- és iskolatársaimmal fellázadtunk, mert szó szerint ránk zárták október 23-án a gimnázium épületét, „kiváltva a fővárosi gimnazisták egyetlen rendszerváltó akciócskáját, az ülősztrájkot”. Kossuth-nótákat és a Marseillaise-t énekeltük; forradalmi volt a hangulat. Pár héttel később a négyigenes népszavazás, amelyben az akkori radikális-demokrata Fidesz kulcsszereplő volt, 20 évre leverte a lakatot az iskolák kapujáról.

Aztán a 2. Orbán-kormány alatt visszakerült a kapukra. A kulcsot most fordítják rá.

A 2012-2013 telén zajlott diákdemonstrációkban sok középiskolás is részt vett. Érthető, hiszen a keretszám-szűkítések, a tandíj nem is a már felsőoktatásban tanulókat, hanem a középiskolásokat érintette elsősorban. Nos, mostantól várható, hogy ha újra tüntetni indulnának a középiskolások, ebben ugyanúgy megakadályozzák majd őket, mint ahogy minket akadályozott meg annak idején az MSzMP-s igazgatónk, Hoffmann Rózsa elvtársnője.

25 év alatt visszajutottunk ugyanoda.

Forrás: drerossgabor.blog

Vissza...