A törteken megbukó hallgató nincs egyedül. Mindennapos tapasztalat, hogy magas pontszámmal felvett diákok tudása nem üti meg az egyetemi nívót. Az utóbbi években az elsőévesek körében felmérő dolgozatot íratnak, hogy kiderüljön, ki szorul felzárkóztató foglalkoztatásra és kit lehet az egyetemen szokásos módon terhelni.

Az eredmények lehangolók. A választott szak követelményeinek kémiából a diákok 35, fizikából 47 százaléka nem felel meg. Mindez következménye annak, hogy nagyon sokan úgy jelentkeznek például fizika alapszakra, hogy fizikából nem is érettségiznek. De egyébként is, mit várjunk el egy olyan rendszertől, ahol hatvanszázalékos eredmény is elegendő egy ötös érettségihez? És mit egy olyan rendszertől, amelyből egyre rosszabb teljesítménnyel kerülnek ki a diákok? A rosszabb teljesítményt a 2012-es PISA-eredmények egyértelműen visszaigazolják.

Csapó Benő, a Szegedi Tudományegyetem professzora, a PISA világtanács alelnöke szerint 2012-ben a korábbi felmérésekhez képest a gyengén teljesítő diákok aránya növekedett, így Magyarország jelenleg a fejlett és a fejletlen országok között helyezkedik el a rangsorban. A szövegértés hiánya miatt a diákok nem tudják megoldani a matematikai szöveges feladatokat, a digitális szövegértés terén pedig az utolsók között vannak a magyarok.

A matematikai felmérésben egyértelműen az ázsiai országok vezetnek – a vietnamiak például mérföldekkel előttünk járnak –, e téren Európában Észtország és Lengyelország fejlődött látványosan. A lengyelek 2000–2012 között ötven pontot javítottak a matematikai eredményükön – tehát arra is van példa, hogy nem csak lefelé vezet út – miközben a magyarok ezen időszakban tíz pontot rontottak.

A matematikából legjobban teljesítő két csoportba tartozó hazai diákok aránya 2003-ban 10,7 százalék volt, 2012-ben 9,3 százalék. Ezen belül a legjobb csoport 2,1 százalékot jelent, míg Sanghajban ez 30,8 százalék, de még a lengyeleknél is 5 százalék. Mi következik ebből? – lesújtó jövőkép. Ez a 2,1 százalék 2100 embert jelent, belőlük kerülnek ki az orvosok, mérnökök, kutatók, a legjobb tanárok. Ez nagyon szűk merítési lehetőség. A természettudományos felmérésben mindössze 500 magyar diák jutott a legjobbak közé. Ez még az előbbinél is alacsonyabb érték.

A másik szélsőség, a lemaradók csoportja egyre bővül. Magyarországon 20 százalék a szövegértésben gyengén teljesítők, azaz funkcionális analfabéták aránya. A matematikában a nagyon gyengén teljesítők aránya 28 százalékra emelkedett a korábbi 23 százalékról – ők nem tudják megmondani, hogy adott felületre mennyi csempét kell venni egy fürdőszoba felújításához –, ugyanakkor növekszik az iskolát korán elhagyók száma.

A felmérésben részt vevő országok közül az utolsó előtti helyen állunk azon a listán, amelyik azt nézi, hogy a tanulók átlagosan mennyi időt töltenek tanulással. Csapó Benő szerint mindent meg kell tenni azért, hogy a tehetséges fiatalokat a pedagóguspályára vonzzák és ott meg is tartsák, ugyanakkor túl sok az a 39 intézmény, ahol pedagógusokat képeznek, mert ez szerinte a minőség rovására megy. Példaként említette, hogy orvost mindössze négy egyetemen képeznek – igaz, még világszínvonalon.

A PISA-vizsgálatból levonható következmény: lassan megfordul a világ. Papucsot napjainkban Vietnam gyárt, mi pedig még Mercedeseket szerelünk össze, ám évtizedek múlva Vietnamból érkezik majd a műszaki eszköz és mi gyártunk majd papucsot. Mert csak erre leszünk képesek.

Forrás: Nol.hu