Az egyházak és a politika
Még 2014 februárjában egyháztanácsok képviselőinek találkozóján hangzott el egy teológustól a Szentatyát idézve, hogy: „ne akarjuk még jobban klerikalizálni az egyházat, ne váljunk élő múmiákká, ehelyett inkább próbáljunk kilépni a komfortzónánkból, és induljunk el a peremvidékek irányába: segítsük a szegényeket, ha valóban Krisztushoz akarunk hasonulni, hiszen felelősek vagyunk egymásért.”
Úgy tűnik, a pápa iránymutatását Magyarországon a kormány aktív közreműködésével félreértelmezik, s a szegények, a menekülők segítése feladatát háttérbe szorítva nemcsak az államot, hanem a közoktatást, az önkormányzatokat és még az erőszakszervezeteket is lendületesen klerikalizálják.
Már önmagában az is elég bizarr, hogy az emberi erőforrások minisztere, aki a közoktatást és a felsőoktatást is felügyeli, egy pap. Politikus lelkész. A kormányfő bizalmasa, főtanácsadója. Az idei évi tanévnyitón büszkén értékelték, miként növekedett meg jelentősen az elmúlt években az egyházi fenntartású közoktatási intézmények száma.
Jelentősen emelkedett az egyházi iskolákban tanuló diákok száma az utóbbi hat évben - mondta Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára pénteken Debrecenben, egy tanévnyitón. A Debrecen- Nyíregyházi Egyházmegye köznevelési intézményeinek tanévnyitó ünnepségén az államtitkár kifejtette: 2010-ben 112 ezer 500 gyermek vett részt egyházi oktatásban a köznevelés keretein belül, 2016-ban pedig már több mint 204 ezren végzik tanulmányaikat egyházi iskolában. Az egyházi intézmények száma is jelentősen, mintegy 60 százalékkal nőtt - tette hozzá.
Remek. Azt elfelejtik világossá tenni, hogy úgy alakították, főleg a kistelepüléseken az önkormányzatok helyzetét, lehetőségeit, hogy a legtöbb testület –megfosztva a települések lakóit szabad iskolaválasztáshoz való joguktól- a település egyetlen intézményét átadta valamelyik egyháznak.
Ma Veszprémben az érsek az állami, önkormányzati ünnepségek aktív résztvevője, az egyetem és a város közötti együttműködés segítése érdekében létrehozott grémium oszlopos tagja és legutóbb, a megyei rendőrfőkapitány búcsúztatásakor a Fideszes politikusok mellett felszólaló díszvendég.
(A Pannon Egyetem Szenátusa és Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata 2011 szeptemberében tartotta együttes ünnepi ülését. Létrehozták a Veszprém Egyetemi Város Tanácsát, a kilenctagú testületben a város és az egyetem vezetői, valamint a veszprémi érsek kapott helyet.)
Kádártaiként arról az apróságról sem tudok elfelejtkezni, hogy a képviselőségem alatt életre hívott Kádártai Hírmondó (amely évente egy-két alkalommal a legfontosabb fejlesztésekről és a helyben működő közösségek eredményeiről tájékoztatta a városrészben élőket), mára gyakorlatilag a református egyház kiadványaként működik és Kádártai Híres Újságnak nevezik.
Visszatérve a lényegre, ami a szegények és az elesettek felé fordulást illeti: a magyar hatóságok utasításra megakadályozzák, hogy az egyetlen - hivatalosan el sem ismert - egyház, amelyik komolyan veszi a feladatát, emberibb körülményeket teremthessen a szögesdrótkerítés tövében hetekig várakoztatott, iszonyatos állapotok között tengődő szerencsétlen embereknek, köztük rengeteg kisgyereknek.
Ez nem az az út, ami a felvilágosodás felé vezet. A franciák már a XVIII. században rájöttek erre és cselekedtek.