Zsigeri nem és „ellopott” elismerési forma
Csütörtökön a közgyűlésen indítványt nyújtott be frakciónk, a Demokraták Veszprémért az önkormányzat által alapított kitüntetésekről szóló rendelet módosítása érdekében. Szerettük volna elérni, hogy az eddigi évenként a pedagógusok számára adható 4 elismerés (Ranolder-díj) helyett, ezután 5 elismerés legyen adható.
Indoklásunkban megfogalmaztuk, Veszprém iskolaváros és számos olyan pedagógus végez évről-évre kimagasló nevelő és oktató munkát, akik igazán megérdemlik ezt az elismerést. Elmondtam a közgyűlésen azt is, hogy 3 éve már, hogy az alpolgármester közgyűlésen tett ígérete ellenére, megszűnt az addig minden évben oly nagy gondossággal előkészített tanév eleji jutalmazása azoknak a pedagógusoknak, akik tanítványaikat annyira sikeresen készítették fel, hogy diákjaik az országos tanulmányi és szakmai versenyeken a legjobbak között szerepeltek. A diákok elismerése mellett a felkészítő tanáraik is kaptak egy kis pénzjutalmat. Azt még nem Balatoni Koronában. Ma a Ranolder-díjak mellé az jár és a jutalmazottak véleménye is az, ez inkább büntetés, mint elismerés, ugyanis nagyon nehéz a Balatoni Koronát elkölteni értelmes célokra.
No, de mi nem azzal próbálkoztunk, hogy ne Balatoni Koronában adják a 80 ezer Ft-ot jutalomként a Ranolder-díj mellé, csupán azt szerettük volna, ha 4 helyett 5 főt jutalmaznak évről-évre. Régebben, a díj megalapításakor egyébként ez így volt, de aztán csökkentette a testület az adható elismerések számát 4-re. Nagyon sok javaslat érkezik évente és sokan nem kapják meg az elismerést, annak ellenére, hogy a javaslattevők újra és újra felterjesztik az általuk tisztelt pedagógusokat.
A közgyűlés Fideszes tagjai, a közoktatási bizottság elnökétől kezdve, a területért felelős alpolgármesterig, elutasította hozzászólásában is a javaslatot. A polgármester javaslat ellen megfogalmazott érvei is gyenge lábakon álltak. A lényeg az volt, ha már nem nekik jutott eszükbe, akkor nem is támogatják a módosítást.
Az, hogy miként „működnek”a Fidesz politikusai, jól jellemzi egy másik példa is. Még a 2000-es évek elején szerencsém volt a veszprémi közgyűlés számára elkészíteni egy javaslatot. Évente 5 veszprémi, felsőfokú tanulmányait végző fiatalt részesíthetett jelentős mértékű ösztöndíjban a képviselő-testület, az általa elfogadott rendelet alapján, a Veszprém Város Ösztöndíjasai címben. Pár évvel ezelőtt eltörölték ezt a rendeletet. Most alkottak egy újat. Gyakorlatilag ugyanazokkal a paraméterekkel, ugyanazzal a pályáztatási rendszerrel, pontozással. Régebben a közgyűlés döntött arról az előterjesztés alapján, ki részesülhet az elismerésben. Ma a polgármester, átruházott hatáskörben.
A csütörtöki közgyűlés kezdetekor osztották ki először a város által meghirdetett Felsőoktatási Tanulmányi Ösztöndíjakat. A polgármester a 4 fiatal nevének az elsorolása mellett adta át a támogatásról szóló igazolásokat. Az ünnepi aktusra alig pár perc jutott, az a közgyűlés előtt el sem hangzott, ki miért részesült ebben az elismerésben. Sajnáltam ezeket a tehetséges ifjakat, akik szép eredményeket kellett, hogy felmutassanak annak érdekében, hogy elnyerjék az ösztöndíjat. A nyilvánosság előtt egy szó sem hangzott el a nevükön kívül róluk, tevékenységükről, és ez igencsak lehangoló volt. Kíváncsian várom, hogy a helyi média ad-e erről az eseményről bármiféle hírt.