A számla akár még ebben a ciklusban megérkezhet. Az Index birtokába került előterjesztésből kiderül az is, hogy megtévesztés volt az a kormányzati kommunikáció, miszerint a javaslat egy új, a kormánypárti frakcióban megfogalmazódott ötlet lett volna, amit a kormány "befogadott" és támogat.
Szeptember kilencedikĂ©n pĂ©nteken már kĂ©szen állt az a jogi szakvĂ©lemĂ©ny, amit a Közigazgatási Ă©s IgazságĂĽgyi MinisztĂ©rium a kormány számára kĂ©szĂtett az egyösszegű vĂ©gtörlesztĂ©ssel kapcsolatos kĂ©rdĂ©sek megĂtĂ©lĂ©sĂ©rĹ‘l. A javaslatot lĂ©nyegĂ©ben jogellenesnek minĹ‘sĂtĹ‘ anyag tehát már aznap a kormány rendelkezĂ©sĂ©re állt, amikor a közvĂ©lemĂ©ny felĂ© irányulĂł kommunikáciĂł azt sulykolta: egy Ăşj, a kormánypárti frakciĂłban megfogalmazott javaslatrĂłl van szĂł, melyet annak bejelentĂ©se után vizsgál majd meg a kormány.
Orbán Viktor hĂ©tfĹ‘i parlamenti beszĂ©dĂ©ben be is jelentette, hogy a vĂ©gtörlesztĂ©sre irányulĂł (Ă©s elsĹ‘sorban a hiteltörlesztĂ©ssel most is boldogulĂł, jĂł adĂłsnak minĹ‘sĂĽlĹ‘ rĂ©teg terheit enyhĂtĹ‘) javaslatot a kormány támogatja Ă©s az ezzel kapcsolatos törvĂ©nyeket hamarosan be is nyĂşjtja az OrszággyűlĂ©snek.
Tette ezt a szakvĂ©lemĂ©ny alapján annak tudatában, hogy a kormány szakĂ©rtĹ‘inek vĂ©lemĂ©nye, az igazságĂĽgyi tárca jelentĂ©se alapján is teljesen egyĂ©rtelmű: olyan mĂ©rtĂ©kű beavatkozásrĂłl van szĂł visszamenĹ‘leges hatállyal a polgári szerzĹ‘dĂ©sekbe, amit akár a magyar AlkotmánybĂrĂłság – mĂ©g korlátozott jogkörĂ©vel is –, akár az EurĂłpai BĂrĂłság szinte biztosan elfogadhatatlannak minĹ‘sĂt majd.
A jelentés
Az anyag megállapĂtja: a magyar jog alapján valĂłban van lehetĹ‘sĂ©g arra, hogy a parlament, akár visszamenĹ‘leges hatállyal beavatkozzon már Ă©lĹ‘, polgári jogi szerzĹ‘dĂ©sekbe. Ăšj törvĂ©ny azonban csak kivĂ©telesen Ărhat felĂĽl szerzĹ‘dĂ©seket, a kivĂ©telesen kitĂ©tel pedig a bĂrĂłsági gyakorlat alapján jĂłl körvonalazhatĂł tartalommal bĂr. Eszerint egyebek között olyan változásnak kell beállnia a szerzĹ‘dĂ©skötĂ©s után a körĂĽlmĂ©nyekben, aminek köszönhetĹ‘en a vállalt kötelezettsĂ©g teljesĂtĂ©se valamelyik fĂ©l jogos Ă©rdekĂ©t sĂ©rtenĂ©. A változásnak a társadalom szĂ©les rĂ©tegĂ©t kell Ă©rinteni, Ă©s biztosĂtani kell azt is, hogy a beavatkozás a cĂ©l elĂ©rĂ©se Ă©rdekĂ©ben szĂĽksĂ©ges, a megvalĂłsĂtásával korlátozott más alapjogok sĂ©relme arányos.
Bár a szĂ©les körű társadalmi Ă©rdek, Ă©rintettsĂ©g megállapĂthatĂł a devizahitelek problĂ©mája ĂĽgyĂ©ben, a többi ponttal kapcsolatban már a szakĂ©rtĹ‘k komoly fenntartásai olvashatĂłak ki az anyagbĂłl. Az árfolyamváltozás a szakĂ©rtĹ‘k szerint bár megváltozott kĂĽlsĹ‘ körĂĽlmĂ©ny, magának az árfolyamváltozásnak a tĂ©nyĂ©t, lehetĹ‘sĂ©gĂ©t minden adĂłs ismerte Ă©s vállalta a hitelszerzĹ‘dĂ©s aláĂrásakor. Erre egyĂ©bkĂ©nt az adĂłsok döntĹ‘ többsĂ©ge által nyilván el nem olvasott, esetenkĂ©nt több tĂz oldalas banki szerzĹ‘dĂ©si feltĂ©telek kĂĽlön kitĂ©rtek, egyes bankoknál kĂĽlön is aláĂrattak kockázatvállalási nyilatkozatot az ĂĽgyfelekkel.
Itt azonban még mindig lehet azzal érvelni a szakértők szerint, hogy az árfolyamváltozás mértéke azonban meghaladta a várható szinteket, erre a készülő törvény indoklásában nyilván ki is térnek majd.
További pozitĂvumnak Ă©rtĂ©kelhetĹ‘ mĂ©g a kormány szempontjábĂłl a szakvĂ©lemĂ©nybĹ‘l, hogy a mĂłdosĂtás szándĂ©ka a jövĹ‘beni törlesztĹ‘rĂ©szletekre vonatkozik, nem varr tehát a bankok nyakába ilyen Ă©rtelemben is visszamenĹ‘leges terhet.
NagyjábĂłl ennyiben összegezhetĹ‘ is azonban, milyen jogi Ă©rvekkel vĂ©rtezheti fel a magát a kormány a szinte biztosra vehetĹ‘ alkotmánybĂrĂłsági Ă©s nemzetközi bĂrĂłsági eljárásokra.
A bankok tulajdonát vennék el
A gondok már a hazai jogi fĂłrumokon, akár rendes, akár az AlkotmánybĂrĂłság elĹ‘tt elkezdĹ‘dhetnek. Az Ăşgynevezett kivĂ©telessĂ©g sem jelentheti ugyanis a tulajdonjog sĂ©relmĂ©t. Márpedig a jog szerint a bankoknak a kölcsöntĹ‘kĂ©re vonatkozĂłan tulajdonjogi vĂ©delme van: ez egyszerűsĂtve azt jelenti, hogy miközben a bank keres a hitelen, Ă©s a futamidĹ‘ vĂ©gĂ©n termĂ©szetesen sokkal több pĂ©nzt szed be a kamatokkal egyĂĽtt az adĂłstĂłl, mint a felvett hitelösszeg, annak erejĂ©ig viszont kĂĽlönös vĂ©delmet Ă©lvez. A szakĂ©rtĹ‘k szerint az AB könnyen kártĂ©rĂtĂ©st ĂtĂ©lhet meg az állam terhĂ©re a bankoknak abban az esetben, ha az adĂłs által a kedvezmĂ©nyesen visszafizetett vĂ©gtörlesztĂ©s nem Ă©ri el a fennállĂł tĹ‘ketartozást.
Ez pedig nyilvánvalĂłan Ăgy lenne: ha valaki vĂ©gtörleszt, azt a bankok általában azĂ©rt nem szeretik, mert kiesik a hátralevĹ‘ futamidĹ‘re tervezett nyeresĂ©g, de ilyen esetben a mĂ©g fennállĂł tĹ‘ketartozást maradĂ©ktalanul rendezni kell. A kiesĹ‘ nyeresĂ©g ellensĂşlyozására szoktak a pĂ©nzintĂ©zetek kĂĽlönbözĹ‘ vĂ©gtörlesztĂ©si dĂjakat, feltĂ©teleket megállapĂtani. Most azonban a bejelentĂ©s szerint nemhogy ezekkel nem Ă©lhetnek, hanem a tĹ‘ketartozást, amit frankban vagy más devizában tartanak nyilván, nem a tĂ©nyleges piaci árfolyamon, hanem a rögzĂtett árfolyamon követelhetik csak a lehetĹ‘sĂ©ggel Ă©lĹ‘ adĂłsoktĂłl. A kĂĽlönbsĂ©g a japán esetĂ©ben a legnagyobb, ott a 2,7-es árfolyamhoz kĂ©pest 2 forint a rögzĂtett árfolyam, az eurĂłnál 250, a franknál 180 forint – utĂłbbi már csak 20 százalĂ©k körĂĽli eltĂ©rĂ©st jelent, de magasan a legnagyobb tömeget Ă©rinti.
Azaz, ha most a mĂ©g fennállĂł tĹ‘ketartozást a rögzĂtett árfolyamon fizethetik be az adĂłsok, a banknak a tĹ‘kekövetelĂ©sĂ©n is 15-35 százalĂ©k közötti vesztesĂ©ge keletkezik. (A számla vĂ©gösszegĂ©t szakĂ©rtĹ‘k 200 ezer ĂĽgyfĂ©llel számolva 260 milliárd forintra becsĂĽltĂ©k, ennyi lenne a bankszektor azonnal tĹ‘kevesztesĂ©ge.)
Amennyiben az állam a tĹ‘kevesztesĂ©g vonatkozásában nem kártalanĂtja a bankokat, az a szabályozás alkotmányellenessĂ©gĂ©nek kockázatát rejti magában, Ărja a jelentĂ©s, ami kĂĽlön kitĂ©r arra is: a kockázatot mĂ©g az Alkotmány esetleges mĂłdosĂtásával sem lehet kikerĂĽlni, Ăgy az alaptörvĂ©ny mĂłdosĂtása nem indokolt. ("Jelen esetben az alkotmányossági megĂtĂ©lĂ©s alapját olyan alkotmányos alapelvek (a jogbiztonság követelmĂ©nye Ă©s a tulajdonhoz valĂł jog) szolgáltatják, amelyek az alkotmányos rendszer egĂ©szĂ©t áthatják, azok magábĂłl az AlaptörvĂ©nybĹ‘l következnek, ezĂ©rt az AlaptörvĂ©ny mĂłdosĂtás nem indokolt." – áll a szövegben. Magyarul: sajnos olyan alapvetĹ‘ jogelvekrĹ‘l van szĂł, melyek lerombolásához mĂ©g a kĂ©tharmad is kevĂ©s.)
Ide klikkelve olvashatja tovább az Index.hu-n megjelent elemzést. |