 Kamatemelkedést, forintgyengülést is hozhat az Orbán-kormány hétfőn ismertetett, devizahitelesek segítőnek mondott elképzelése. Akad olyan elemző, aki szerint beindulhat a verseny a forinthitelek piacán, mások inkább attól tartanak, hogy a forinthitelek az eddiginél is drágábbak lesznek.
|
A forint gyengülése miatt a végtörleszteni nem tudó devizahitelesek az eddiginél is nagyobb pácba kerülhetnek. Nem igazolódott az a várakozás, hogy enyhülhet a rögzített árfolyamon történő végtörlesztéssel kapcsolatban a kormány álláspontja – mondta az fn.hu kérdésére Kuti Ákos, az Equilor vezető elemzője.
Az elemző pozitívnak nevezte, hogy a kormány nem teszi kötelezővé a bankoknak a végtörlesztések forinthitellel refinanszírozását, s úgy vélte: a kormánynak valószínűleg igaza van, hogy a devizahitelek forinthitelekkel történő kiváltása a verseny hatására, magától is beindul majd.
Felpörög a forinthitelezés?
Minthogy a devizafinanszírozás mostanság amúgy is problémás, forintforrás viszont viszonylag bőségesen van, így a bankok érdekeltek lesznek abban, hogy forinthiteleket kínáljanak a kedvezményes árfolyamú végtörlesztésekre. Még akár kedvezőbb marzssal (árréssel) is, mint jelenleg, hogy „házon belül” tartsák az adósokat – tette hozzá az elemző.
Suppán Gergely, a Takarékbank elemzője viszont arra hívta föl a figyelmet, hogy a forinthitelre történő tömeges átváltás egyik akadálya, hogy a magas forintkamatok miatt nem feltétlenül éri meg, a másik, hogy a bankok rendelkezésére nem áll annyi forintforrás, amivel ki lehetne váltani a deviza alapú hiteleket, a harmadik a hitelképes ügyfelek száma. Mivel a végtörlesztés jelentős devizakereslettel jár, a forint nagyobb mértékben is gyengülhet, ami a hiteleiket végtörleszteni nem tudó háztartásokat hozza nehezebb helyzetbe.
A forint gyengülésének lehetőségére Kuti Ákos is rámutatott. Az elemző hozzátette: a befektető bizalom szempontjából rövid távon a kormányzati intézkedés hatása negatív, hiszen egy drasztikus állami beavatkozás történik a pénzügyi rendszerbe. Hosszabb távon – s ez alatt 2 évnél hosszabb időszakot kell érteni – javulhat az ország befektető megítélése a devizahitelek miatti kitettség csökkenése miatt. 1-2 éves időtávon azonban az intézkedés negatív hatásai lesznek túlsúlyban – vélte az elemző.
Kamatemelkedés
Suppán azt a lehetséges negatív hatást is megemlíti gyorselemzésében, hogy a forint alapú hitelek iránti igény emelkedése és a bankok veszteségeinek enyhítése miatt a forint alapú jelzáloghitelek kamata emelkedhet, ami megdrágíthatja a devizahitelek forintra váltását. További veszély a hazai bankszektor leminősítése, s így forrásainak megdrágulása (ami praktikusan hitelkamat-emelkedést jelenthet).
A GKI elemzése szerint ha a magyar kormány nem nyújt kedvezményes forinthitelt az egyösszegű devizahitel visszafizetéshez, akkor viszonylag kevés család lesz erre képes. A devizahiteles családok nagy része – teljesen jogosan – becsapva érzi majd magát, a társadalmi elégedetlenség fokozódik. Ugyanakkor gazdasági hatását tekintve még talán egy ilyen forgatókönyv okozza a legkevesebb kárt.
Ha a magyar kormány az egyösszegű, kötött árfolyamú devizahitel visszafizetéshez kedvezményes forinthitelt ajánl fel, akkor az elkövetkező 10-15 évre növeli az államadósságot és (módszertől függően) 2-4 milliárd euró (550-1100 milliárd forint) veszteséget okoz a bankoknak. Ők be fogják perelni a magyar államot, s ha megnyerik a pert – amelyre jó esélyük van -, az is növelni fogja az államadósságot.
A GKI elemzői arra is figyelmeztetnek: az ilyen (mint a ma bejelentett) nem előrelátható pénzügyi fejlemények könnyen okozhatnak a pénzpiacokon számottevő forintgyengülést, ennek nyomán esetleg kamatemelkedést. Úgy vélik: a magyar kormány ismét hatalmi döntéssel akarja felülírni a hitelfelvevők és a bankok magánjogi szerződéseit, s ez az újabb lépés a külföldi és a hazai tőke menekülését fogja okozni.
Ide klikkelve érheti el a cikk forrását az Fn.hu-n. |