Bilincsbe is verik?

2011-09-10 17:05:50

Az Országgyűlés hétfőn dönt Gyurcsány Ferenc mentelmi jogának felfüggesztéséről. Mivel a Fidesz támogatja a javaslatot, biztosra vehető, hogy a volt miniszterelnök ellen eljárás indul Sukoró-ügyben. Kérdés, maga megy az ügyészségre, vagy viszik. Hétfői ülésnapján az Országgyűlés minden bizonnyal felfüggeszti Gyurcsány Ferenc mentelmi jogát.

 A volt kormányfőt hivatali visszaélés gyanúsítottjaként hallgatná ki az ügyészség a sukorói kaszinóberuházással kapcsolatban. Az ügyben még 2009-ben tett feljelentést az LMP.
Gyurcsány Ferenc a múlt csütörtökön a parlament mentelmi bizottságának irodájában nézhette át az ügyészség által a törvényhozásnak átküldött dokumentumokat. Az iratbetekintés után elmondta: Polt Péter legfőbb ügyész szerint az róható a terhére, hogy 2008 májusában a sukorói kaszinóberuházást tervező befektetőkkel folytatott parlamenti megbeszélésen kifejezte támogatását, és „ezzel, hivatali hatáskörét túllépve, lényegében döntést hozott a projekt jövőjéről”. A volt kormányfő úgy látja, az ügyészségi dossziék cáfolják a vádat, ugyanis a telekcsere érvénytelenítéséért zajló polgári perben meghallgatott tanúk azt állítják, hogy a parlamenti tanácskozáson nem született döntés. Gyurcsány úgy nyilatkozott: mindenkit arra kért, hogy a jogszabályok betartásával végezze munkáját. Jelezte: mivel számos munkahelyteremtő beruházást támogatott, így elvileg „számtalanszor túllépte hatáskörét”.

Idézzük: „Nyugodtan elmondhatom, ugyanezt tettem az Audival, ugyanezt tettem a Mercedesszel. Ha ez bűn, ezerszer követtem el ezt a bűnt.”

Menetrend

Ügyészségi forrásból úgy tudjuk: amint az Országgyűlés felfüggeszti Gyurcsány Ferenc mentelmi jogát, erről „pár napon belül” hivatalos levélben értesíti a Legfőbb Ügyészséget.

További „pár nap”, míg a Legfőbb Ügyészség utasítja az eljárás lefolytatására a mentelmi joggal összefüggésbe hozható esetekben illetékes Központi Nyomozó Főügyészséget.
Gyurcsány Ferenc ez utóbbi szervezettől kap majd ismét „pár napon belül” idézést gyanúsítotti meghallgatásra, természetesen ajánlott levélben.

E háromszor pár nap szummája körülbelül két hét, az pedig az eljáró ügyészen múlik, hogy ehhez képest mikorra rendeli be a volt kormányfőt.

Politikusi és sajtótalálgatások indultak arról, hogy folytatódik-e az a nyilván a véletlenek összjátéka következtében kialakult látszat, miszerint a lelkes ügyészség jeles időpontokban első ránézésre értelmetlenül rabláncon vezet el kamerák előtt megtört politikusokat, Szabadi Bélától Mesterházi Ernőig. Egyszerűbben: kérdés, Gyurcsány maga vezeti-e Audiját a kihallgatásra menet, végtagjait szabadon használva, vagy a hátsó ülésen szomorkodik azon, hogy egy bilincs biztosítja a két csuklója közti állandó távolságot.

Mit mond a büntetőjogász?

„A mentelmi jog kiadásától kezdve a politikus olyan személynek tekinthető, mint bárki más átlagállampolgár, mind a kényszerintézkedéseket, mind a nyomozási cselekményeket illetően. Semmiféle védettség nem vonatkozik rá, nem bánnak vele kesztyűs kézzel” – mondta az FN-nek Tóth Mihály büntetőjogász, a Magyar Jogász Egylet Büntetőjogi Szakosztályának titkára, a Pécsi Tudományegyetem Büntetőjogi Tanszékének vezetője. - Gondoljunk például a kisgazda Székely Zoltánra, akit letartóztattak, pedig egy országgyűlési bizottság elnöke volt annak idején.”
Vajon Gyurcsány is számíthat látványos körülmények közepette zajló lefogásra?

„Székelynél a tettenérés miatt volt indokolt a helyszíni őrizetbe vétel – így a tanár úr. – Ellenben a Gyurcsány Ferenc ellen zajló hivatali visszaélés miatti eljárás legföljebb három év szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény, amit lehet csupán pénzbüntetéssel is sújtani. Ez pedig semmilyen esetben sem indokolhat személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedést. Biztos vagyok benne, hogy nem lesz sem látványos külsőségek közepette zajló, sem hétköznapi őrizetbe vétel. Kap egy idézést, bemegy és elmondja, amit szükségesnek tart közölni. Persze ha a büntetőeljárás során új, terhelő adatok vetődnek fel, elvileg szóba kerülhet, hogy ne szabad lábra helyezés mellett folyjék az eljárás. Megjegyzem, mivel az illető közismert személy, így a szökésétől, elrejtőzésétől eleve nem kell tartani, és megítélésem szerint az összebeszélés és a bizonyítékok meghiúsításának, elrejtésének veszélye sem életszerű.”

További határidők

A nyomozásra a törvény első körben két hónap határidőt ad a Központi Nyomozó Főügyészség számára, de ez akár többször is meghosszabbítható. Egy fix szabály viszont köti a hatóságot, mégpedig az, hogy a gyanúsítottkénti kihallgatástól számított két éven belül pontot kell tenni az ügyészségi eljárás végére: vádat kell emelni, vagy meg kell szüntetni az eljárást. „Normális körülmények között persze egy nyomozást két hónapon belül kötelező befejezni, az ügyészségnek ezt követően harminc, kivételesen hatvan napja van arra, hogy a vádemelésről határozzon. És onnantól a bíróság kezében van a döntés” – mondja Tóth Mihály.

Vagyis: idén év végén, esetleg a jövő év elején már többet tudunk.
Gyurcsány Ferenc kevésbé bizakodó. A Népszava szombati számában megjelent interjújában azt állítja: „Magyarország egypárti féljogállam lett, ahol a Fidesz uralma kiterjed az igazságszolgáltatás bizonyos területeire is.” Gyurcsány nem biztos abban, hogy sikerül ártatlanságát bizonyítania az ügyészség általa koncepciósnak nevezett vádjaival szemben, ám abban igen, hogy a vele nem szimpatizáló közvélemény is meg fogja érteni: ártatlan.

Ide klikkelve érheti el a cikk forrását az Fn.hu-n.

Vissza...