D-Day Magyarországon

2011-09-08 19:32:04

Szeptember 29-én a tervek szerint több ezren ülősztrájkkal tiltakoznak majd a Lánchíd környékén a munkavállalói jogok csorbítása és más kormányzat intézkedések miatt, s haza sem mennek addig, amíg a hatalmat nem sikerül jobb belátásra bírni. De lesz nagygyűlés és határozatlan időre meghirdetett forgalomlassító útlezárás is.

Határozatlan ideig tartó ülősztrájkkal kezdődik szeptember 29-től a már csaknem hetven ágazati érdekképviseletet és civil szerveződést tömörítő szakszervezeti akcióegység által már korábban – a szövetséges csapatok 1944-es normandiai partraszállására utaló – D-Day néven meghirdetett demonstrációsorozat. Ezt az operatív törzs három vezetője sajtótájékoztatón jelentette be csütörtökön.

Kónya Péter, a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének vezetője, az akciósorozat egyik szervezője elmondta, hogy a demokráciáért, a szociális biztonságért, valamint az emberi és munkavállalói jogok megőrzésért küzdenek.

Ezt erősítette meg Székely Tamás, a vegyipari szakszervezeti szövetség elnöke is: nem valami ellen harcolnak, hanem azért, hogy állítsák vissza az Európában általánosan elismert szakszervezeti jogokat. Mindazokat csatlakozásra szólítanak fel – tette hozzá –, akik ennek érdekében cselekedni akarnak.

Alulról jövő kezdeményezésről van szó, mert a szakszervezeti mozgalom jelenlegi struktúrája mellett és mostani vezetőinek közreműködésével nehéz megvalósítani széleskörű összefogást – hangsúlyozta Kónya. Ezért nem vártak a hat nagy konföderációra, hanem az egyes ágazati szakszervezetek fogtak össze.

Az együttműködésben részt vevő szervezetek kilenc pontos követeléscsomagot fogalmaztak meg, amelyben szerepel többek között igazságos és méltányos közteherviselés, a korengedményes, korkedvezményes és szolgálati nyugdíj megőrzése, a nyugellátások alkotmányos védelme.

Emellett szeretnék elérni, hogy az új munka törvénykönyvéről egyeztessenek a szociális partnerekkel, és állítsák vissza a háromoldalú társadalmi párbeszéd rendszerét. Követelik ugyanakkor a sztrájkhoz való érdemi jog visszaállítását, a szakszervezeti jogok biztosítását.

Az akció a budapesti Clark Ádám téren ülősztrájkkal kezdődik, de ha elegen lesznek – több ezer embert várnak –, elfoglalják a Lánchidat és a Széchenyi teret is. A résztvevők között valószínűleg a fegyveres és rendvédelmi szervek nyugdíjasai lesznek többségben, akiknek a nyugellátása veszélyben van.

Árok Kornél, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének elnöke, az operatív törzs másik vezetője ezzel kapcsolatban leszögezte: téved, aki azt hiszi, hogy csak a fiatal nyugdíjasok veszíthetnek. Szerinte a megszorító intézkedések másokat is érinteni fognak, mert a költségvetés lyukainak betömése érdekében a nyugdíjkassza kiadásait is lefaragják, hiszen ha onnan néhány százalékot elvesznek, azzal is sokmilliárdot lehet megtakarítani.

Szeptember 30-án a Nagy Imre-szobornál társadalmi kerekasztal keretében bárki elmondhatja, hogy például munkavállalóként milyen gondokat észlel. Másnap a Kossuth térre tiltakozó nagygyűlést hirdetnek meg, amely a szervezők szándékai szerint a rendszerváltozás utáni legnagyobb szakszervezeti demonstráció lesz.

Október 3-tól pedig folyamatosan forgalomlassító félpályás útlezárásokra készülnek szerte az országban, a helyszínekről és időpontokról azonban egyelőre nem árultak el részleteket. Kérték ugyanakkor azokat a vállalkozókat, akiket – ha 7,5 tonnánál kisebb össztömegű teherautót üzemeltetnek – sújt majd a gázolaj jövedéki adójának emelése, hogy csatlakozzanak.

Arra a kérdésre, hogy az akciósorozatot mikor fújnák le, Kónya azt válaszolta: folyamatosan értékelni fogják a fejleményeket. Az bizonyos – szögezte le –, hogy attól még nem tekintenék befejezettnek a kezdeményezést, ha a kilencből egy-két ponton engedne a kormány.

Ahhoz, hogy most valóban az 1990 utáni legnagyobb szakszervezeti demonstrációt hozzák össze, legalább ötven-hatvanezer embert kellene a Kossuth térre szólítani. Kónya kérdésünkre leszögezte: biztos benne, lesznek ennyien, s nem a levegőbe beszél.

Az akcióegységben résztvevő szakszervezetek folyamatosan felmérik ugyanis, hogy tagjaik közül ki hajlandó az utcára vonulni. Az eddigi információk alapján több ezren készek részt venni az ülősztrájkban, s elegen lesznek majd a Parlament előtt is. Több érdekképviselet azt is jelezte, hogy október 3-a után akár sztrájkolni is hajlandók.

Azt viszont nehéz megbecsülni, hogy a határozatlan ideig meghirdetett akciók nem fulladnak-e ki túl korán. Az operatív törzs vezetői mindazonáltal eldöntötték: mennek elöl, mert ha nem cselekszenek, esély sincs a munkavállalói jogok megőrzésére, s majd kiderül, hányan követik őket.

Egyébként számítanak ellenlépésekre, s az akcióegység vezetői összegezték is, hogy álláspontjuk szerint mi történhet a D-Day-ig. Erről azonban most nem beszéltek, hanem szeptember 29-én bontják ki a lehetséges forgatókönyveket tartalmazó, a sajtótájékoztatón bemutatott lezárt borítékokat.

Az egyik ellenlépés lehet, hogy a rendőrség nem veszi tudomásul a Lánchíd környékének elfoglalását: az ülősztrájk miatt le kellene zárni a Clark Ádám teret, esetleg a hidat és a Széchenyi teret is. Kónya úgy véli, ez kizárt, mert csak akkor akadályozhatják meg a demonstrációt, ha a közlekedés más útvonalon nem biztosítható. Erről pedig szerinte szó sem lehet, de ha a hatóságok akadékoskodnak, természetesen bírósághoz fordulnak.

Ide klikkelve érheti el a cikk forrását a Nol.hu-n.

Vissza...