Ezen a hĂ©ten az AB tagjai már nem tárgyalnak errĹ‘l, a jövĹ‘ hĂ©ten viszont az öt Ăşj taggal kiegĂ©szĂĽlt testĂĽlet tanácskozhat a tervezetrĹ‘l. Az ĂĽgy elĹ‘adĂł bĂrája által kĂ©szĂtett javaslat eddig egyĂ©bkĂ©nt már háromszor volt napirenden.
Sereg András arra a kĂ©rdĂ©sĂĽnkre, hogy a negyedik alkalommal sikerĂĽl-e majd a bĂráknak döntĂ©st hozniuk, nem kĂvánt találgatásokba bocsátkozni. A testĂĽlet eddigi gyakorlata alapján sem könnyű jĂłsolni, hiszen most teljesen Ăşj helyzetet teremt, hogy szeptember 1-jĂ©n egyszerre öt bĂrĂł áll munkába. Ráadásul Ĺ‘ket kizárĂłlag a kormánypártok javaslata alapján választották meg –ellenzĂ©ki jelölteknek a kĂ©tharmados többsĂ©g esĂ©lyt sem adott –, ami csak tovább bonyolĂthatja a dolgokat.
Korábban többĂ©-kevĂ©sbĂ© általános gyakorlat volt, hogy azokba az ĂĽgyekbe, amelyekben közel jutottak a vĂ©gsĹ‘ döntĂ©shez – tehát az indĂtvány már a teljes ĂĽlĂ©s elĂ© kerĂĽlt –, az Ăşj bĂrákat már nem vonták be. Arra viszont mĂ©g nem volt pĂ©lda, hogy egyszerre ilyen sokan lĂ©pjenek hivatalba. ĂŤgy a testĂĽlet működĂ©si rendje, illetve a kialakult szokások alapján nehĂ©z megmondani, hogy ezĂşttal milyen megoldást választanak, hiszen mĂ©g az is felvetĹ‘dött: egy nagy sĂşlyĂş döntĂ©ssel nem illik-e bevárni az öt embert?
A döntĂ©s körĂĽli bizonytalanságot fokozza, hogy a sajtĂłfĹ‘nök által emlĂtett Ăşj szempontokrĂłl sem tudni semmit. Pedig igencsak Ă©rdekes lehet, hogy milyen, eddig nem mĂ©rlegelt problĂ©ma kerĂĽlhetett hirtelen elĹ‘, hiszen a nyugdĂjĂĽgyrĹ‘l – illetve a határozat tervezetĂ©rĹ‘l – tegnap már harmadjára vitatkoztak teljes ĂĽlĂ©sen. Amennyiben a kĂ©rdĂ©s valĂłban más megvilágĂtásba kerĂĽlt, az egyben a döntĂ©si folyamat további elhĂşzĂłdását is jelentheti.
Az ĂĽgy lezárását ugyancsak kĂ©sleltetheti, ha a határozatrĂłl az Ăşj bĂrák is szavazni fognak, hiszen a tárgy megismerĂ©sĂ©re is idĹ‘t kell kapniuk. Emellett a testĂĽlet ĂĽgyrendje szerint mindazoknak, akik párhuzamos indokolást vagy kĂĽlönvĂ©lemĂ©nyt kĂvánnak elĹ‘terjeszteni, erre idĹ‘t kell biztosĂtani: ez legfeljebb egy hĂ©ttel hátráltathatja a határozathozatalt –feltĂ©ve, hogy a döntĂ©s kihirdetĂ©sĂ©hez szĂĽksĂ©ges többsĂ©g rendelkezĂ©sre áll. Ha viszont a jelenleg is hivatalban levĹ‘ bĂrák megosztottak, könynyen lehet, hogy az Ăşjakkal egyĂĽtt az eddig kĂ©szĂĽlt határozattervezet kellĹ‘ támogatottsága már nem lesz meg, Ă©s akkor esetleg egy teljesen Ăşj javaslatot kell majd kĂ©szĂteni.
Az Ă©rintettek szempontjábĂłl egyĂ©bkĂ©nt ennekmár nincs jelentĹ‘sĂ©ge, hiszen a hárommilliĂł volt magánnyugdĂjpĂ©nztári tag számláján összegyűlt háromezermilliárd forintot az állam már átvette. A döntĂ©s esetleges további halasztása sem Ă©rinti közvetlenĂĽl a körĂĽlbelĂĽl százezer pĂ©nztártagot, bár a kĂ©sĹ‘bbi nyugdĂjuk szempontjábĂłlmeghatározĂł lehet, hogy az AB mikĂ©nt foglal állást. Ha azt a rendelkezĂ©st, amely szerint Ĺ‘k nem jogosultak állami nyugdĂjra, bár a fizetĂ©sĂĽkbĹ‘l továbbra is levonják a nyugdĂj-hozzájárulást, alkotmányellenesnek minĹ‘sĂtik, jár majd nekik az állami nyugellátás is, ám közĂĽlĂĽk a legidĹ‘sebbek is csak nĂ©hány Ă©v mĂşlva töltik be a nyugdĂjkorhatárt. Az alkotmánybĂrákat tehát e tekintetben nem sĂĽrgeti az idĹ‘.
Az Origo.hu a napokban – alkotmánybĂrĂłsági Ă©s más forrásokra hivatkozva – közölte, hogy augusztus utolsĂł napjaiban megszĂĽlethet a döntĂ©s. A hĂrportál a határozat tartalmát is megelĹ‘legezte: az errĹ‘l szĂłlĂł cikk szerint azoknak is jár majd az állami nyugdĂj, akik pĂ©nztártagok maradtak. Ugyanakkor jeleztĂ©k, hogy az AB a törvĂ©nynek azt a pontját is megsemmisĂtenĂ©, amely a munkáltatĂłi nyugdĂjjárulĂ©kot nyugdĂj-hozzájárulássá – tehát tulajdonkĂ©ppen adĂłvá, amely után nem jár semmilyen ellenszolgáltatás – minĹ‘sĂtette át.
A cikk forrása ide klikkelve érhető el a Nol.hu-n. |