A "főnök" és a helyettese |
2011-08-21 17:24:04 |
|
2011. júliusában Tusványoson a hanyatló és válságban vergődő Nyugatról, egy recsegő-ropogó, régi világ összeomlásáról kaphattak Magyarország jelenlegi kormányfőjétől információkat az összegyűlt tömegek és juthattak (akik ezt így érzik) értékes szellemi munícióhoz. Ezek után a miniszterelnök helyettes- alig egy hónappal később az én értelmezésem szerint igencsak szuggesztívan a Szent István-i örökség részeként megszívlelendő intelemként tartotta fontosnak kiemelni:„Magyarország helyét mindig a Nyugat-Európához való kötődés jelölte ki.” Csak nem egy határozott elvi ellentét van éppen kibontakozóban az ország miniszterelnöke és annak helyettese között? 2011. június 25. "A mai napon új és nagy jelentőségű szövetséget kötöttünk a kínai népköztársasággal. Az aláírt együttműködésekben konkrét programokról, befektetési alapokról, pénzügyi keretekről sikerült megállapodnunk" - mondta Orbán, majd emlékeztetett rá: bár hazánk a jól működő euróatlanti kapcsolatrendszer tagja, ahhoz, hogy Magyarország megújulása sikeres legyen, új típusú szövetségekre és szövetségesekre van szükségünk. "Hogy végre tudjuk hajtani a teljes gazdasági fordulatot Magyarországon, úgy zártuk ma le a tárgyalásokat, hogy a Kínai Népköztársaság és Magyaroszág szövetségesei lettek egymásnak. Ehhez erős alapokra van szükség, de ezek az alapok már léteznek a két ország közt. Az elmúlt hatvan év és az, hogy hasonlóan gondolkodunk a jövőről, csak megerősítette ezeket." "Orbán szerint Magyarország elkötelezte magát a munkaalapú gazdaság mellett és nemet mondott a spekulatív és fenntarthatatlan gazdálkodásra. "Mind a két ország elveti azt a felfogást, hogy lehetséges munka nélkül is gyarapodni, és ez a meggyőződés adja együttműködésünk alapját a jövőben." "Az önök felemelkedése nem rövid életű, és a jövőben Kína egyre növekvő szerepet fog játszani a világban. Mi hosszútávú szövetséget akarunk kötni önökkel, hosszabbat, mint amennyi ideig én a politikában leszek, pedig azt remélem, hogy az se lesz rövid" - hangsúlyozta Ven Csia- pao kormányfő. "Ehhez arra van szükség, hogy a fiatalokat a kínai-magyar szövetség hívévé tegyük, hogy a következő generáció is megértse, miért rendkívül fontos az országnak a kínai-magyar együttműködés. Amit én tenni tudok ennek érdekében, az az, hogy rengeteg fiatalt állítok ennek az eszmének a szolgálatába, és elhárítjuk az együttműködés útjában lévő bürokratikus akadályokat." Orbán ezután azt mondta, hogy a kínaiakhoz bármikor örömmel küldi a magyar fiatalokat. "Őszintén mondom: nagy örömmel küldök fiatalokat olyan országba, ahol Petőfi: Szabadság, szerelem című verse iskolai tananyag. Az a nép ugyanis, amelyik ezt a verset tanulja, megérti a magyarokat, és szívesen alakítunk ki velük együttműködést.” 2011. július 23. Tusnádfürdő "Mondandóm kiindulópontja az, hogy mindannyian egy új korszak határán állunk. Örök érvényű igazságok érvényessége dőlt meg, korábban erősnek gondolt államokból gyengék lettek, gyengéknek gondoltakból erősek, és jól látható, hogy a nyugati világban a sok évtized alatt kialakult régi életünk egész egyszerűen fenntarthatatlan. A korszakváltás, úgy látom, hogy az előző történelmi korszak összeomlásával fog megtörténni, tehát nem új fejlődési szakaszba lépünk, nem áttörünk valahonnan valahova, hanem összeomlás következik be, és onnan indul meg egy új újrakezdés. Az összeomlás oka meglehetősen egyszerű. Egy szóban úgy mondhatnánk, hogy eladósodottság, illetve úgy, hogy államadósság. Ezek az államadósságok folyamatosan nőnek a nyugati világban, és átbillennek azon a határon, amikor már mindenki számára nyilvánvaló, hogy nem lehet őket visszafizetni.” „Mindenkit megelőzően, én nem állítom, hogy a döntését minden összefüggésben átgondolva, de Magyarország minden európai országot részben tudatosan, részben ösztönösen megelőzve adta meg a helyes választ arra a korszakváltásra, amelynek a kapujában vagyunk. Ugyanis az összefogás és az egység csak akkor ér valamit, hogyha az politikai döntésképességben fejeződik ki. Ezért a magyarok a 2010-es választáson a korszakváltást szerintem már zsigereikben megérezve döntöttek úgy, hogy itt most egy soha nem látott egységet és összefogást kell létrehozni, amit a politikai publicisztika nyelvén mi egyszerűen csak kétharmados forradalomnak nevezünk. A magyarok világosan megértették, hogy a korábbi magyar világ csődbe jutott és fönntarthatatlan. Gondolják végig! Egy kétharmados választási győzelem, egy új alkotmány és azt megelőző alkotmányos konzultáció, egy teljesen új gazdasági rendszer fölépítése, azt megelőzően a szociális konzultáció, amelyben milliók vesznek részt, mind azt mutatja, hogy valami megváltozik Magyarországon.” 2011. augusztus 20. Veszprém Minden, amit kaptunk, minden, amire vigyáznunk kell, Szent Istvántól származik – jelentette ki a miniszterelnök-helyettes, aki szerint az évszázadok során a magyar nemzet minden egyes tagjának “valamilyen módon gazdálkodnia kellett Szent István örökségével”.A magyarságot a legnehezebb időkben is az tartotta meg, hogy volt egy mély hit a magyar nemzetben, amely szerint a magyar nemzetnek küldetése van, és ez a küldetés a Kárpát-medencéhez kötődik” – mondta. István király nem az államalapítással alkotott igazán nagyot, hanem “az a döntése volt merész, amikor elkötelezte Magyarországot a nyugati kereszténység, a nyugati kultúra mellett” – mondta a Szent István-napi ünnepség szónoka, hozzátéve: ennek természetes, logikus következménye volt az államalapítás. A fideszes politikus rámutatott: első királyunknak sokan mondták, hogy jobb nekünk kelet felé fordulni, hatalmasabb erők mozdulnak ott meg, ő viszont tudta, hogy a mi jövőnk a nyugati kereszténységben rejlik. István király Nyugat-Európa mellett döntött – hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes. Szavai szerint történelmünk során többször megismétlődött ez a “döntési helyzet”: a tatárjáráskor IV. Béla királyunknak is mondhatták, hogy most már keletről jön az erő, de a török hódoltság alatt is sokan mondták, hogy az oszmán birodalommal kell kiegyezni; hanyatlik a nyugat, keleté a jövő. Mégis – mutatott rá – minden jelentős magyar király kétség nélkül, mindig a nyugati keresztény világ mellett döntött. “Magyarország helyét mindig a Nyugat-Európához való kötődés jelölte ki” – fogalmazott Navracsics Tibor, hangsúlyozva, “ez Szent István öröksége”. Íme a források: Kína bevásárolta magát Magyarországba Tusványos 2011: Összenő, ami összetartozik Ma, azaz augusztus 23-án a Nol.hu-n megjelent Tóth Ákos írásában hasonló gondolatok körvonalazódnak. |
Három egymáshoz közeli időpont-három (a megszólalók szándéka szerint) fontos esemény és beszéd a reményekkel teli jövőt magába foglaló életünkben. Az első és második Orbán Viktortól való. 2011. júniusában, amikor a kínai miniszterelnököt fogadta Orbán Viktor, egy a majdani életünket határozottan átformálni képes keleti szövetséges szerepe vált a miniszterelnöki beszédben erőteljesen körvonalazottá.