A szaktárca szeptemberben egyezségre juthat valamennyi magánbefektetővel, ezután pedig arra keres választ, hogy az „állami vagyon elherdálásáért” kit terhel büntetőjogi felelősség. A szálak a lap szerint Magyar Bálint oktatási minisztériumához, Gyurcsány Ferenc volt üzlettársához és a honvédelmi tárca korrupciós ügyeiből ismert egyik céghez vezetnek.
Magyar Bálint a KlubrádiĂłban reagált arra, hogy az Ĺ‘ bĂĽntetĹ‘jogi felelĹ‘ssĂ©ge is felmerĂĽlt az ĂĽgyben. A volt oktatási miniszter azt mondta, bĂĽszke a PPP-programra: „a PPP-s beruházások 2003-ban kezdĹ‘dtek el Ă©s 2010-ig tartottak. Ez a magyar felsĹ‘oktatásnak a legintenzĂvebb Ă©s legsikeresebb infrastrukturális fejlesztĂ©se volt. Egy olyan idĹ‘szakban kellett vĂ©gigvinni ezt a programot, amikor nyilvánvalĂł volt, hogy semmilyen más forrás nem áll majd rendelĂ©kezĂ©sre”.
A volt oktatási miniszter beszámolĂłja szerint a PPP-program során 54 beruházás valĂłsult meg, ezek nagy rĂ©sze kollĂ©giumĂ©pĂtĂ©s Ă©s felĂşjĂtás volt. "17 ezer kollĂ©giumi fĂ©rĹ‘helyet ĂşjĂtottunk fel Ă©s mintegy 8500 fĂ©rĹ‘helyet lĂ©tesĂtettĂĽnk. Az összeg másik rĂ©szĂ©bĹ‘l pedig Ăşj oktatási Ă©pĂĽletek, kutatĂłhelyek, könyvtárak Ă©pĂĽltek” – rĂ©szletezte.
Magyar Bálint ugyanakkor azt is elmondta: „Nem meglepĹ‘ ettĹ‘l a kormánytĂłl ez a tĂpusĂş kriminalizálása mindannak, amit bárki más tesz. Nagy baj egy országra nĂ©zve, ha elsĹ‘ számĂş vezetĹ‘je pszichĂ©sen, lelkĂ©ben olyan tĂpusĂş ember, aki kĂ©ptelen elviselni, hogy bárki más rajta kĂvĂĽl, vagy az Ĺ‘ támogatĂłin kĂvĂĽl Ă©rdemlegeset, pozitĂvat tud csinálni”.
A politikus azt is hozzátette: a PPP-s beruházások kimutathatóan nem növelték a költségvetés terheit.
Ide klikkelve Ă©rheti el a cikk forrását a HĂrszerzĹ‘.hu-n. |