Katanics S�ndor honlapja, Veszpr�m

Ha Magyarország távolodik Európától, mindenkivel szemben szabadságharcot vív, szükség is lehet az önellátásra. Az önellátás prófétái azonban nem annyira balgák, mint gondolnánk, létrehoztak egy “Korona Vagyonkezelő Szövetkezetet”, amely egy kétmilliárdos beruházás keretében készítené el az első önellátó Magyar Falu-t. Ennek érdekében a Korona Vagyonkezelő Szövetkezet és a Magyarok Szövetsége stratégiai megállapodást között a Széchenyi István Hitelszövetkezettel a projekt megvalósítására. A szervezők a kétmilliárdos bizniszben saját önellátásukról már gondoskodtak. Bennünket arra szemeltek ki, hogy átvegyük a beteg ideológiájukat, fizessünk nekik, és gazdagítsuk őket. Üröm az örömben, hogy megint beütött a turáni átok: Benis Miklós Mihály, a Magyarok Szövetsége elnöke, három nappal az országos gyűlés előtt lemondott, a “szervezés során támadt nézetkülönbségek miatt”. Valószínűleg összevesztek a pénzen. Lemondott Árpád, mert nem tudtak igazságosan osztozni a kumiszon.

Arra a kérdésre, hogy mit akar a Magyarok Szövetsége, a szervezet budakalászi honlapja – 2010. február 5-i frissítéssel – az alábbi választ adja: “A hazugságok korának lezárását, nyílt szembenézést az ország állapotával. Teljes állapotfelmérést és ennek alapján a nemzet közössége számára leginkább megfelelő cselekvési irányok megválasztását, a nemzet hosszú távú fennmaradása érdekében. Le fogja váltani a neoliberális politikát, és valódi nemzetállami működés feltételeit teremti meg. Létrehozza a valódi fordulat kormányát, a jelenleg regnáló politikai elit teljes és egyöntetű leváltásával.”

A Magyarok Szövetsége azonban – még mielőtt leváltotta volna a regnáló politikai elitet – úgy járt, mintha a honfoglalás előtt Árpád fejedelem lemondott volna. Benis Miklós Mihály elnök ezt írta augusztus 9-én a magyaroknak:

“Tisztelt Magyarok Szövetsége Egyesület tagjai!
Tisztelt Magyarok Szövetsége Települési Megbízottak!
Tisztelt Magyarok Szövetsége Tagok!

A mai napon (2011-08-09) lemondok a Magyarok Szövetsége Egyesület Elnöki tisztéről. A III. Magyarok Országos Gyűlése szervezése során kialakult nézet különbségek erőteljesen megosztják a szervezőket. A III. Magyarok Országos Gyűlése szervezésére ráhatásom nincsen, ezért a rendezvény kialakításáért és megvalósulásáért, sem erkölcsi sem anyagi felelősséget vállalni nem tudok.

Tisztelettel

Benis Miklós Mihály

2011-08-09″

Pedig az elnök nem sokkal korábban még így foglalta össze a Magyarok Országos Gyűlése hitvallását. Érdemes elolvasni:

„Némellyek szomorúan fütyörészik el a’ Mohácsi veszedelem nótáját, ’s azt hiszik, ott van koporsója minden Scytha fénynek. ’S tán úgy van, ámbár én nem hiszem – de az okos ember nem néz annyira háta mögé, mint inkább maga elibe ’s elveszett kincse siratása helyett inkább azt tekinti ’s visgálja, ’mit menthetett meg, ’s avval béelégedni ’s lassankint többet szerezni iparkodik.”
HITEL Gróf Széchenyi István 1830

A magyar nemzet fénykorát a Szakrális Királyság korában élte. A magyar nemzet önellátó képessége ekkor magas szinten működött. A folytonosságot keresve elődeinkkel, a Szakrális Királysággal, kimondhatjuk, hogy történeti alkotmányunk jogfolytonosságát 1944. március 18-i német megszállás szakította meg. Trianon tragédiája után elődeink kiemelkedő gazdasági fejlődését és az önellátásunkat a II. világháború, és az azt követő rendszer törte meg. A gazdasági folytonosság megteremtéséhez 1938, az utolsó békeév adja a mintát.

Az 1990 óta eltelt 21 év alatt, nemzetgazdaságunk folyamatosan leépült, ipari és mezőgazdasági termelésünk szinte teljesen megszűnt, szolgáltató nemzetté váltunk. Az állapotunk olyan súlyos, hogy élelmiszerből is behozatalra szorulunk, nem vagyunk önellátóak.

A Nemzeti Önellátás a Kárpát-medencében elsődlegesen azt fejezi ki, hogy nekünk magunknak kell cselekednünk, már ma. Összefogással, az Egységben képesek vagyunk felemelni a Nemzetet. A települési szintű élelmiszer és energia önellátás megvalósításával, alulról kezdve újra építjük Nemzetünk szövetét, a Magyarok Szövetségét.

Az élelmiszer önellátás szintje a település, a nemzeti önellátás szintje, a gazdaság összes szegmensével a Kárpát-medence.

Az önellátás és gazdasági felemelkedés eszköze az összefogás, az együtt gondolkodás, együtt cselekvés, a szövetkezeti mozgalom. A szövetkezet egyesíti magában a tulajdonost, a munkavégzőt és a felhasználót, a vásárlót. A szövetkezet biztos munkahelyet teremt azáltal, hogy egyesíti a belső, hazai termelést és a belső, hazai piacot. A települési szintű szövetkezetek képesek megvalósítani a magyar népi hagyományokban, szerves kultúránkban gyökerező közösségi tulajdon-birtok formát (közösségi erdő, legelő használat pl.), amely egyben magában hordozza a Szakrális Királyság működési rendjét.

Az 1920-as évek gazdasági felemelkedésének rugója a szövetkezeti mozgalom volt, amelynek gyökerei a reformkorra (1830) nyúlnak vissza. A termelő és fogyasztási szövetkezetek mellett a gazdaság pénzügyi kezelését is önellátóan valósították a hitel- és biztosító szövetkezetek. A termelés, a kereskedelem és a pénzrendszer irányítását a szövetkezeti forma segítségével ismét a saját kezünkbe vehetjük, csak rajtunk múlik, hogy képesek vagyunk-e irányítani a sorsunkat.

A Kárpát-medencében a világon fellelhető összes ásványkincs megtalálható, kiváló termőtalajjal rendelkezik, bővelkedik vizekben, magas a napsütéses órák száma, a JÓ Isten is önellátásra teremtette. A szövetkezeti mozgalom megteremti újra a Kárpát-medencei magyarság egységét, a Szent Korona Egységében, hiszen tagja lehet ugyanazon szövetkezetnek, szándéka szerint a csallóközi és a rábaközi gazda, Bakonycsernye és Gyergyószentmiklós szülötte.

Jövőnkbe vetett hittel, a mában cselekedve, összefogva az Egységben valóra válik álmunk.

2011-07-22

Benis Miklós Mihály”

És hogy az ős-, gyökér, és turbómagyarokat nem ejtették teljesen a fejükre, itt olvasható a 2 milliárdos projekt lényege. Arról nem beszélve, hogy Bösztörpuszta sem lesz veszteséges vállalkozás, a nagy magyarkodás szellemi magaslatai a műkedvelőknek szólnak, a nagy magyarkodás mögött eléggé földi érdekek húzódnak meg. Nyereg alatt puhítják majd a milliárdokat. Erre mondaná Kohn bácsi, hogy ügyes. Nem kizárt, hogy a Turánra fogott átok mögött elszámolási vita húzódik, ami nemcsak eléggé evilági, de a magyar ősnemzés miszticizmusától is kissé távol áll. Íme a Korona Vagyonkezelő Szövetkezet hírlevele:

“Kedves Tagtársunk!
Kérem, engedje meg, – hogy ígéretünkhöz híven, – ezúton is tájékoztassuk Önt, a Korona Vagyonkezelő Szövetkezet munkájával kapcsolatos fontos változásokról, hírekről és eseményekről.
Elsőnek egy olyan sikerről tudósítunk, amelynek reményét a májusi közgyűlésen már felvetettünk, de a mostani eredmények, az akkori várakozásainkat is felülmúlták:
A közgyűlésen a tagság egyhangúan támogatta, hogy Szövetkezetünk még szorosabb együttműködést alakítson ki az alapító Magyarok Szövetségével és a Széchenyi István Hitel-szövetkezettel, annak érdekében, hogy a nemzeti felemelkedést segítő gazdasági modelleket és működő, termelő, munkahelyeket teremtő kis-szövetkezeteket hozzunk létre. Ennek értelmében, a Korona Vagyonkezelő Szövetkezet és a Magyarok Szövetsége hosszú távú stratégiai megállapodást kötött a Széchenyi István Hitel-szövetkezettel, melynek kiemelt célja: az „Önellátás a Kárpát-medencében” – program beruházásainak lebonyolítása.
Ennek első lépéseként, a felek megállapodtak egy „minta- falu és gazdaság” megépítésében. Az elkészültekor 2Mrd.-Ft értékű beruházást a Kárpát-medence közepén, a Tisza-partján kívánjuk megvalósítani. A projekt célja, hogy egy összefüggő területen belül bemutassa – a magyar hagyományokra alapozottan, – azokat a belső, teljes körű, ellátási folyamatokat, amelyek lehetővé teszik egy-egy közösség önellátását. A tervezett beruházás végeredményeként felépülő faluban, működő kézműves-műhelyek, növénytermesztő üvegház, és hagyományos állattartó telepek épülnek fel, valamint olyan létesítmények, melyek a magyar hagyományok bemutatása mellett, ezek kipróbálását, megtanulását, és gyakorlását is lehetővé teszik.
A tervezett évről-évre visszatérő, egy-két hetes ott tartózkodáson résztvevő családok – a program keretein belül, – szakemberek segítségével ismerhetik meg a gyakorlatban az önellátás hagyományos és modern lehetőségeit, és ezek felhasználhatóságát mai világunkban. Egy adott időszakban több mint 100 család vehet részt a „falu” életében, ami évente 2500-5000 családnak biztosít összehangolódási lehetőséget az országos program sikere érdekében.
A tervek szerint 2012 év végéig 23 db, – egyenként 8 apartmant magában foglaló, egyenként 300nm összalapterületű – lakóház, egy háromszintes, közel 1950 nm alapterületű főépület, 5db kézműves műhely, 4db istálló, egy üvegház épül meg, valamint elkészülnek a lovas- és íjász- pályák és a csónakkikötő is. A továbbiakban, a területen a nyári szünidőben jurta-tábor is felállításra kerül, melyben egyszerre 2-300 gyermeket lehet elhelyezni.
A modell nem csak példáival, oktatásaiban és külsőségeiben fogja hirdetni a közösségek összefogásának a lehetőségét, hanem – az alapítók szándéka szerint – felépülése és működtetése is szövetkezeti alapon, egy nagy közösségi összefogással valósul meg. Az elképzelések alapján, a szerveződő, hagyományőrző, gazdálkodó és üdülő –szövetkezetként létrejövő szervezetbe mindenki csatlakozhat, aki a kitűzött közösségi célokat fontosnak tartja. Fontos eleme a szerveződésnek, hogy előtérbe helyezi a munkával elérhető tagságot, tehát részjegyeket nem csak pénzzel, hanem személyes részvétellel (munkával) is lehet majd szerezni.
A jelenleg 600 millió forint értékű ingatlan vagyon hasznosítását, és a megépülő beruházások forrásait csak egy részben fogják az alapítók biztosítani, a másik jelentős forrást azok – a jelenleg nem vagy csak részben kihasznált – pályázati lehetőségek garantálják, melyeket egy megfelelően kialakított szervezettel igénybe tudunk venni.
Második fontos híradásunkban Örömmel tudatjuk Önnel, hogy a Korona Vagyonkezelő Szövetkezet ez évben is részt vesz a Magyarok Szövetsége által rendezett „Magyarok Országos Gyűlése” rendezvényen. Különösen érdekes számunkra, az idei gyűlés, hiszen az MSZ által megfogalmazott fő téma, – „Nemzeti önellátás a Kárpát-medencében” – a szövetkezés, a szövetkezetiség eszmeiségére építi fel cselekvési terveit. Ennek értelmében a KVSZ-en kívül bemutatkoznak más szövetkezetek és szervezetek is, így együtt mutathatjuk meg mindenkinek az országos (Kárpát-medencei) összefogás lehetőségeit. Ezen hírlevelünket meghívónak és ajánlónak is szánjuk, hiszen olyan programot igyekszünk összeállítani, amelyhez – részben vagy egészben – mindenkinek érdemes (lenne) csatlakoznia.
Kérjük Önt, hogy a környezetében élő családoknak is adja tovább az információt, hiszen minél többen leszünk, annál erősebbé és biztosabbá válhat mozgalmunk. Kérjük továbbá azon tagtársainkat, akiknek lehetősége van rá, hogy közösségének, iskolájának, lakóhelyének, munkahelyének, falujának, városának, megyéjének vezetőit
elérje, hogy Őket is hívják meg az országos gyűlésre. Fontos lenne, hogy Nekik is megmutathassuk eddigi eredményeinket és az összefogás további lehetőségeit.
Tervezett programok és bemutatók augusztus 12-15 között a Magyarok Országos Gyűlésén az „Önellátás sátor-táborban”:
Szövetkezeti -falu modell és szervezés:
- bemutatjuk az MSZ és a KVSZ, SZIHSZ összefogásból épülő „Magyar Falu” terveit és tervezett programjait,
- megkezdjük a falu működését irányító szervezetek felállítását, kialakítjuk – közösen – a falu üzenetét és gondolatiságát, valamint üzemeltetését garantáló szövetkezetet,
- bemutatkoznak a hasonló célzattal már létrehozott szerveződések, bemutatják eredményeiket és elmondják tapasztalataikat,
Első Hazai Cukorgyár Szövetkezet:
- beszámolunk az eddigi munkáról, eseményekről és tapasztalatokról
- Rába-közi – Csalló-közi gazdák találkozója
- a szövetkezethez csatlakozás lehetőségeinek bemutatása gazdáknak, fogyasztóknak, kereskedőknek és befektetőknek
- lakossági és szakmai fórum a cukorgyártás jövőjéről
Kis-közösségi és termelő-szövetkezeti üvegházak:
- a szentesi Árpád-Zrt. üvegház bemutatója, az építéstől, a termesztésen át, a gazdaságosságig,
- szövetkezési lehetőségek a kis-közösségi 100-500nm üvegházak létrehozására, az önelláthatóság érdekében,
- szövetkezési lehetőségek a nagyüzemi termesztésben, a 2 hektár feletti üvegházak létrehozására,
- a KVSZ, Árpád-Zrt és a szentesi-gazdák összefogására tervezett szövetkezeti modell bemutatása
Vagyonkezelő- és Hitel-szövetkezeteink:
- a KVSZ és a SZIHSZ bemutatása, az eddigi tevékenység és a tervezett lehetőségek ismertetése, lakossági fórum, a szövetkezetek munkájáról és terveiről
- a Korona-Jegy, a Koronanet Kft. beszámolója és értékelése az első, csak hazai elfogadóhelyeken beváltható étkezési utalványról
Pályázható szövetkezeti modellek a Vidékfejlesztési Stratégia ismeretében:
- a Vidékfejlesztési Stratégia lényegi ismertetése, a szövetkezetek lehetőségeinek közös meghatározása,
- alternatív energiaforrások és magyar találmányok a szövetkezetek kitörési pontjai? (a geotermikus energiától, az öntöző-csatornákon át, a magyar szélerőműig),
- több száz elnéptelenedett tanya és több ezer hektár termőföld közösségi hasznosításának lehetőségei, az életmód-váltás alternatívái,
- az önkormányzatok, vállalkozások bevonhatósága a helyi kisszövetkezetekbe
A „tudatos vásárlás” gondolatisága és cselekvési tervei:
- a hazai turizmus és falusi vendéglátás lehetőségei,
- hazai értékesítési pontok, kisbolt-hálózatok nyitásának és eredményes működtetésének lehetőségei,
- bemutatkozik a Magyar Termék Nonprofit Kft. és a Hazai Turizmus Zrt.,
- bemutatkozás és lakossági fórum hazai termelőkkel, feldolgozókkal és gyártókkal (Forest-Papír Kft., NAGÉV Kft.)
Önellátó Közösségek bemutatkozása:
- Margaréta program (Kunszentmiklós),
- Dr. Halász József Mátrix programja (Szentkorona értékrend)
A fenti programpontok alapján az Önellátó-sátor előadásait az erre felkért minisztériumi, önkormányzati tisztségviselők, a Magyarok Szövetsége tagozatainak képviselői, szakértői, valamint a Korona Vagyonkezelő Szövetkezet, a Széchenyi István Hitel-szövetkezet, az Árpád Zrt., a Magyar Termék Nonprofit Kft. képviselői fogják tartani. Az előadókat felkértünk, hogy előadásaikban törekedjen olyan megoldásokat és modelleket bemutatni, amelyek lehetőséget nyújtanak számunkra, az azonnali cselekvésre, bekapcsolódásra. Minden előadást követően lehetőséget biztosítunk a hozzászólásokra, megvitatásra.
Természetesen az országos gyűlés közös, nagy programjai szintén figyelmet igényelnek, ezért az „Önellátás – sátortábor” műsorrendjét úgy alakítjuk ki, hogy mindenki minél több „központi”- programon is részt tudjon venni.
További sátrak és programok:
Egyházak-sátra: a katolikus, református, evangélikus, unitárius felekezetek lelkészei és hívei találkoznak, előadásokat tartanak, és beszélgetnek a magyar kereszténység múltjáról és jövőjéről.
- Imafolyam népünk lelki újjászületéséért – a felvidéki MSZ kezdeményezésével zajló keresztény zarándoklat – sorozat továbbszervezése
Könyv-sátor: író-olvasótalálkozók, nemzeti könyvkiadók megjelenése, könyvbemutatók (Varga Csaba, Finnugor áfium ellen való orvosság; Záhonyi András, Tatárlakai csillagóra; Tóth Ferenc, Madarat tolláról, embert Istenéről; Darai Lajos, Európa mi vagyunk; Csörgő Zoltán, Hagyománytár; Fülöp Tibor, Huszárkonyha; Péter Erika, Csupacsiga mesék)
Alkotmányosságunk kérdéseivel foglalkozó sátor:
- a Magyarság küldetése (Molnár V. József),
- előadások a magyar történelemről, (Kocsis István, Szántai Lajos, Kiszely István)
- előadások a magyar történeti alkotmányról (Dr. Tóth Zoltán József, Samu Mihály)
- fórum a határon túli magyarság részvételéről a magyar országgyűlésben (a Felsőház lehetősége),
- fórum a jelenlegi Alaptörvényről – a sarkalatos törvényekről.
Pusztamúzeum: élet a magyar faluban, a XVIII. század végén, és a XIX században.
Zenei, tánc és prózai programok, fellépők:
- Zenei együttesek: Szkítia, Ismerős arcok, Gajdos zenekar, Török Tilla és zenekara, Bures banda, Ezüst Patak együttes, Dobogókő együttes, Tönköly zenekar, Áldás együttes, Gajdos zenekar, Szerényi Béla és zenekara, Eszterlánc zenekar,
- Néptánc-együttesek: Kunszentmiklósi-, Kenderkóc-, Csimpolya-, Szili Hagyományőrzők-, Bátaszék-, Nagyatádi-, Forgatós-
- Előadók: Félnótás-nótakör, Cuháré citerazenekar, Kakasdi Székely kör, Érpataki asszonykórus, Hevesi citerazenekar, Vesztergám Miklós tárogató-művész, Heffner Attila, Kátai Zoltán, Olasz Etelka mese-mondó, Fabók Marianna bábművész
- Előadások: A Gyöngy dala zenés ősmese, Tündér Lili – az elveszett mesejáték, Pistis Sophia Evangéluma – részlet
- Táncház – minden este, Minden magyarok tánca (vasárnap)
A területen zajló egyéb rendezvények:
- Országos egyes fogathajtó verseny
- Lovas- és gyalogos hagyományőrzők felvonulása és bemutatói (250 lóval és 1200 szereplővel, korhű öltözetben, a magyarság fontos történelmi korszakait megjelenítve)
- Íjász és baranta bemutatók
- Hagyományos mesterségek bemutatása, oktatása (fazekas, kovács, takács, varga, szűcs, asztalos, ötvös, bőrdíszműves szakmák, műhelyek és az itt készült tárgyak bemutatása és vására)
- Szertűz,
- Hazai bor, sör és pálinka bemutatók,
- Gasztronómiai bemutatók és főzőversenyek
Kedves Tagtársunk!
A programokból is kitűnik, az elvégzett munka mennyisége és magas minősége, amit a Magyarok Szövetsége és a Korona Vagyonkezelő Szövetkezet tagsága, letett a közösség asztalára az eltelt időszakban. Bízunk benne, hogy Ön és családja, barátai is megtalálják programjainkban azokat a pontokat, eseményeket, előadásokat, amelyeken keresztül bekapcsolódhatnak a Magyarok Országos Gyűlésének színes forgatagába. Szeretnénk, ha ez a találkozó Önöknek is lehetőséget nyújthatna a még szorosabb összefogásra, amely mindenképpen szükséges ahhoz, hogy nemzetünk újra önellátó legyen hazánkban, a Kárpát-medencében.
Köszönjük megtisztelő figyelmét és bízunk benne, hogy személyesen is találkozhatunk Önnel és családjával, Bösztörpusztán, 2011. augusztus 12-13-14-15-én, a III. Magyarok Országos Gyűlésén!
Üdvözlettel és baráti szeretettel, a KVSZ és az MSZ vezetősége nevében: