miután a 2002–2010 közötti államadĂłsság-növekedĂ©st vizsgálĂł albizottság jelentĂ©se szerint bebizonyosodott: az elmĂşlt nyolc Ă©v során eladĂłsĂtották az országot elhibázott gazdaságpolitikai döntĂ©seikkel. ĂŤgy az államadĂłsság mĂ©rtĂ©ke 2010-re a korábbi GDP-arányos 53 százalĂ©krĂłl 80 százalĂ©kra emelkedett.
Az albizottság – melynek munkájában az MSZP és az LMP nem volt hajlandó részt venni – deklarálta: „az elkövetett bűn olyan súlyos, hogy meg kell vizsgálni nemcsak a politikai, de a jogi felelősség kérdését is”. Szijjártó Péter a köztévében azt mondta: „Értem persze, hogy ezek a döntések a múltban történtek, tehát visszaható hatállyal nem lehet jogszabályt alkotni. Csakhogy ezeknek a múltban megszületett döntéseknek a jelenben meg a jövőben is nagyon komoly következményeik vannak. És az mégsem megy, hogy mindenki viseli a következményeit, csak azok nem, akik előidézték ezt a helyzetet.” Ezért is kérték fel a költségvetési és az alkotmányügyi bizottságot, hogy az akkori szocialista–SZDSZ-es kormányok jogi felelősségre vonási lehetőségét is vizsgálják meg.
Szájer József meggyőződése: Szijjártó Péter sem gondol visszamenőleges hatályú büntetőjogi törvényalkotásra. Visszamenőleges hatályú büntetőjogi tényállást csak a nürnbergi perek esetén alkalmaztak – emlékeztetett. „De léteznek olyan tényállások a Btk.-ban, amelyek az elmúlt évek alatt is hatályosak voltak. És nem csak büntetőjogi szankciók lehetnek” – mondta a fideszes politikus, aki szerint a jogi megoldást meg lehet találni, ha például a társadalomnak okozott súlyos károk rendszerét áttekintik.
Gulyás Gergelynek, a Fidesz jogi szakpolitikusának is az a vĂ©lemĂ©nye: fel sem merĂĽlhet a bĂĽntetĹ‘jog terĂĽletĂ©n visszamenĹ‘leges hatályĂş jogalkotás. A kĂ©pviselĹ‘ hangsĂşlyozva, hogy nem szeretne elĂ©be menni az alkotmányĂĽgyi bizottság vizsgálatának, Ăşgy vĂ©lte: „egy magára valamit is adĂł jogállamban” indokolt az ilyen jelentĹ‘s mĂ©rtĂ©kű államadĂłsság-növekedĂ©shez vezetĹ‘ intĂ©zkedĂ©sek vizsgálata. De az akkor hatályos Btk.-rendelkezĂ©sek alapján. Gulyás Gergely „elvi szinten” a hűtlen kezelĂ©s, a hanyag kezelĂ©s Ă©s a számviteli fegyelem megsĂ©rtĂ©se tĂ©nyállás megvalĂłsulásának a vizsgálatát emlĂtette.
A mĂşlt hĂ©ten Navracsics Tibor igazságĂĽgy-miniszter a HĂr Tv-ben szintĂ©n Ăşgy látta, hogy a jelenlegi bĂĽntetĹ‘ törvĂ©nykönyv tartalmazza azokat a tĂ©nyállásokat, amelyek alapján megfelelĹ‘ bizonyĂtĂ©kok esetĂ©n felelĹ‘ssĂ©gre lehet vonni volt miniszterelnököket az államadĂłsság növekedĂ©se miatt. „Ez – jegyezte meg – nem pĂ©ldátlan EurĂłpában.” BűncselekmĂ©nynek számĂthat a közpĂ©nzekkel valĂł hűtlen, illetve hanyag kezelĂ©s mellett a nem valĂłs adatszolgáltatás is. És szerinte szándĂ©kosságnak minĹ‘sĂĽl az Ăşgynevezett eshetĹ‘leges szándĂ©k is. „Vagyis, ha valaki tudja, hogy baj lesz, de Ăşgy gondolja, hogy ezt Ăşgyis meg fogja Ăşszni. Ez esetben is megállapĂthatĂł a szándĂ©kosság, ha vannak erre vonatkozĂł bizonyĂtĂ©kok.”
A miniszterelnökök számonkĂ©rĂ©se ellen tiltakozott az MSZP Ă©s az LMP is. A Financial Times (FT) brit gazdasági lap pĂ©nteken arrĂłl Ărt, hogy a magyar ellenzĂ©k szerint a tervezett perekkel a Fidesz a rivális szocialisták „szĂ©tzĂşzására” kĂ©szĂĽl. Ha Gyurcsány Ferencet Ă©s másokat valĂłban sikerĂĽl bĂrĂłságon elĂtĂ©lni, az az FT szerint „nemzetközi precedenst teremtene arra, hogy politikusokat bĂĽntetĹ‘jogi felelĹ‘ssĂ©gre vonhassanak a politikájuk következmĂ©nyei miatt”.
Csuhaj IldikĂł Nol.hu-n megjelenĹ‘ Ărása ide klikkelve Ă©rhetĹ‘ el. |