Fenyegetés és megalázás

2011-08-06 14:18:33

A kormány közmunkaprogramja csak fenyegetésre és megalázásra jó - mondta a STOPnak Krémer Balázs szociológus, a Debreceni Egyetem docense. A foglalkoztatási politikának szerinte regulázás és kényszerítés helyett az alacsony végzettségű munkaerő iránti kereslet élénkítésével kellene foglalkoznia.

- Nem lehet megcsinálni, de ha meg lehetne, sem lenne értelme. A program a fenyegetésen és megalázáson túl semmi eredményt nem fog felmutatni - véli Krémer Balázs szociológus a kormány közmunkaprogramjáról, amely futballstadion- és víztározó-építésekhez centralizálná a segélyen élőket. A közmunkások - fegyveres felügyelettel - gyakorlatilag ingyen dolgoznának, a munka visszautasítása esetén elvesztenék a szociális támogatást. Otthonuktól akár háromórányi autóútra is szállíthatnák őket; ennél messzebb barakktáborban laknának.

A Debreceni Egyetem docense szerint a program egyszerűen "eget verő baromság". Úgy látja: a kormánypártok részben a lakosság rasszista része igényeinek próbálnak megfelelni a segélyezettek közmunkára terelésével. Fontosabb azonban, hogy azt az elvet tagadják, amely szerint munka az, ami értéket teremt. Ebből adódóan a munkahelyteremtés a növekedéshez is hozzájárul - hacsak nem öncélú moralizálásról és büntetésről van szó. Márpedig ebben a konstrukcióban nincs szó értékteremtésről, hanem csak moralizál és szankcióként alkalmazza a munkát.

Mint kifejtette, a kormány új politikai propagandája középpontjába állított államadósság-csökkentés maga után vonja a fogyasztás korlátozását, ami együtt jár a gazdasági növekedés mérséklődésével. A munkahelyek száma ezért nem nőhet jelentősen, ahogy eddig sem nőtt: az utóbbi két évtizedben Magyarországon példátlan hatékonyságjavulás eredményeként a gazdaság egészének (GDP-ben mért) bővülése nem járt együtt a foglalkoztatás növekedésével. - Az Orbán-kormány ezúttal az ellenkezőjét szeretné elérni: foglalkoztatásbővülést gazdasági növekedés nélkül - mondta a STOP-nak Krémer Balázs. A közmunkaprogram szerint új állások jönnek létre, gyakorlatilag az eddig szociális támogatásokra fordított összegért. Ez azonban csak látszat.

Emellett korántsem lesznek elegendőek az eddig segélyre költött források. - Noha a kormány úgy gondolja, hogy a kényszer olcsó, még így sem adottak az értékteremtő munkahelyteremtés egyéb feltételei. Nincs már meg a 80-as évek infrastruktúrája: munkásszállók, -vonatok és -buszok. Az utaztatás, lakhatás - még könnyűszerkezetes épületekben - sem lesz ingyen. Pénz meg nincs rá! - mondta. További probléma, hogy 27-32 ezer forintért legfeljebb félmunkaidőben, igen kétes szervezeti keretek között lehet foglalkoztatni a munkásokat. Az újabb milliárdokba kerülő fegyveres őrizet ellenére borítékolhatók a problémák.

A szociológus emlékeztetett: a költségvetésben 2011-re 140 milliárd forintról 60 milliárdra csökkentették a közmunkaprogramra fordítható forrásokat. Ez arra utal, hogy a kormány is csak látszattevékenységnek szánja a nagyszabásúként beharangozott projektet. Más források sem látszanak, a költségvetés minden tételét megkurtították épp az adósságcsökkentésre hivatkozva. Ha minimális ráfordítással, minimális szakértelemmel, minimális technológiai szinten akarnak stadionrekonstrukció címén közmunkát szervezni - ahogy a Puskás, az Albert és a debreceni stadion is a közmunkaprogram céljai között szerepel - akkor Krémer szerint ezek a stadionok egyetlen meccset sem fognak kibírni.

A radikális technológiaváltás miatt ugyanis nincs már az építőiparban talicskás-kubikos munkások foglalkoztatására igény, de a szaktudás sincs. Valódi értékteremtő, a XXI. század elvárásainak megfelelő munkát így már nem lehet végezni.

- A Népstadiont ugyan hasonló módszerekkel építették föl, ahogy az amerikai vasutat is a XIX. században; ám nem véletlen, hogy az előbbit már bontani kell, a XIX. századi vágányokon meg, ha még megvannak, 30 km/h-nál gyorsabban nem lehet haladni - mondta a szociológus, aki utalt az Economist szarkasztikus hangú írására, amely a kommunista Kína gazdaságfejlesztési stratégiáit is bölcsebbnek és megfontoltabbnak tartja a magyar, közmunkára alapozott fejlesztési koncepciónál. Pedig Kínában lenne közmunkára fogható ember... Kényszerből még sosem született értékteremtő, kreatív munka, amit Magyarország korosabb lakossága még saját emlékei alapján is megerősíthet.

Krémer szerint a magyar foglalkoztatási ráta elmaradása az OECD-országok átlagától az alacsony képzettségűek alacsony foglalkoztatásából fakad (erről egy korábbi előadásában is beszélt). Szemben az uralkodó állásponttal, úgy látja: az OECD elemzései szerint a magyar munkaerő kínálatával nincs különösebb minőségi probléma. Abbéli véleményét maga is egyfelől banalitásnak, másfelől azonban "eretnekségnek" minősíti, hogy a munkaerőpiacokat sem a munkaerő kínálata, hanem a kereslet mozgatja. A hazai gazdasági és foglalkoztatási politikának ezért a munkaerő, és főleg az alacsony végzettségű munkaerő iránti kereslet élénkítésével, és nem a kínálat regulázásával és kényszerítésével kellene foglalatoskodnia. Így pl. Magyarországon ilyen sajátos munkakeresleti probléma különösen vidéken és az ország keleti felében, hogy a lokális gazdaság, a helyi szolgáltatási szektor nem teremt olyan munkakeresletet, ami a fejlett világ tapasztalatai szerint az alacsony képzettségű munkaerőt felszívhatná.

A Stop.hu-n megjelent irás ide klikkelve érhető el.

Vissza...