- Nem lehet megcsinálni, de ha meg lehetne, sem lenne Ă©rtelme. A program a fenyegetĂ©sen Ă©s megalázáson tĂşl semmi eredmĂ©nyt nem fog felmutatni - vĂ©li KrĂ©mer Balázs szociolĂłgus a kormány közmunkaprogramjárĂłl, amely futballstadion- Ă©s vĂztározĂł-Ă©pĂtĂ©sekhez centralizálná a segĂ©lyen Ă©lĹ‘ket. A közmunkások - fegyveres felĂĽgyelettel - gyakorlatilag ingyen dolgoznának, a munka visszautasĂtása esetĂ©n elvesztenĂ©k a szociális támogatást. OtthonuktĂłl akár háromĂłrányi autóútra is szállĂthatnák Ĺ‘ket; ennĂ©l messzebb barakktáborban laknának.
A Debreceni Egyetem docense szerint a program egyszerűen "eget verő baromság". Úgy látja: a kormánypártok részben a lakosság rasszista része igényeinek próbálnak megfelelni a segélyezettek közmunkára terelésével. Fontosabb azonban, hogy azt az elvet tagadják, amely szerint munka az, ami értéket teremt. Ebből adódóan a munkahelyteremtés a növekedéshez is hozzájárul - hacsak nem öncélú moralizálásról és büntetésről van szó. Márpedig ebben a konstrukcióban nincs szó értékteremtésről, hanem csak moralizál és szankcióként alkalmazza a munkát.
Mint kifejtette, a kormány Ăşj politikai propagandája közĂ©ppontjába állĂtott államadĂłsság-csökkentĂ©s maga után vonja a fogyasztás korlátozását, ami egyĂĽtt jár a gazdasági növekedĂ©s mĂ©rsĂ©klĹ‘dĂ©sĂ©vel. A munkahelyek száma ezĂ©rt nem nĹ‘het jelentĹ‘sen, ahogy eddig sem nĹ‘tt: az utĂłbbi kĂ©t Ă©vtizedben Magyarországon pĂ©ldátlan hatĂ©konyságjavulás eredmĂ©nyekĂ©nt a gazdaság egĂ©szĂ©nek (GDP-ben mĂ©rt) bĹ‘vĂĽlĂ©se nem járt egyĂĽtt a foglalkoztatás növekedĂ©sĂ©vel. - Az Orbán-kormány ezĂşttal az ellenkezĹ‘jĂ©t szeretnĂ© elĂ©rni: foglalkoztatásbĹ‘vĂĽlĂ©st gazdasági növekedĂ©s nĂ©lkĂĽl - mondta a STOP-nak KrĂ©mer Balázs. A közmunkaprogram szerint Ăşj állások jönnek lĂ©tre, gyakorlatilag az eddig szociális támogatásokra fordĂtott összegĂ©rt. Ez azonban csak látszat.
Emellett korántsem lesznek elegendĹ‘ek az eddig segĂ©lyre költött források. - Noha a kormány Ăşgy gondolja, hogy a kĂ©nyszer olcsĂł, mĂ©g Ăgy sem adottak az Ă©rtĂ©kteremtĹ‘ munkahelyteremtĂ©s egyĂ©b feltĂ©telei. Nincs már meg a 80-as Ă©vek infrastruktĂşrája: munkásszállĂłk, -vonatok Ă©s -buszok. Az utaztatás, lakhatás - mĂ©g könnyűszerkezetes Ă©pĂĽletekben - sem lesz ingyen. PĂ©nz meg nincs rá! - mondta. További problĂ©ma, hogy 27-32 ezer forintĂ©rt legfeljebb fĂ©lmunkaidĹ‘ben, igen kĂ©tes szervezeti keretek között lehet foglalkoztatni a munkásokat. Az Ăşjabb milliárdokba kerĂĽlĹ‘ fegyveres Ĺ‘rizet ellenĂ©re borĂtĂ©kolhatĂłk a problĂ©mák.
A szociolĂłgus emlĂ©keztetett: a költsĂ©gvetĂ©sben 2011-re 140 milliárd forintrĂłl 60 milliárdra csökkentettĂ©k a közmunkaprogramra fordĂthatĂł forrásokat. Ez arra utal, hogy a kormány is csak látszattevĂ©kenysĂ©gnek szánja a nagyszabásĂşkĂ©nt beharangozott projektet. Más források sem látszanak, a költsĂ©gvetĂ©s minden tĂ©telĂ©t megkurtĂtották Ă©pp az adĂłsságcsökkentĂ©sre hivatkozva. Ha minimális ráfordĂtással, minimális szakĂ©rtelemmel, minimális technolĂłgiai szinten akarnak stadionrekonstrukciĂł cĂmĂ©n közmunkát szervezni - ahogy a Puskás, az Albert Ă©s a debreceni stadion is a közmunkaprogram cĂ©ljai között szerepel - akkor KrĂ©mer szerint ezek a stadionok egyetlen meccset sem fognak kibĂrni.
A radikális technolĂłgiaváltás miatt ugyanis nincs már az Ă©pĂtĹ‘iparban talicskás-kubikos munkások foglalkoztatására igĂ©ny, de a szaktudás sincs. ValĂłdi Ă©rtĂ©kteremtĹ‘, a XXI. század elvárásainak megfelelĹ‘ munkát Ăgy már nem lehet vĂ©gezni.
- A NĂ©pstadiont ugyan hasonlĂł mĂłdszerekkel Ă©pĂtettĂ©k föl, ahogy az amerikai vasutat is a XIX. században; ám nem vĂ©letlen, hogy az elĹ‘bbit már bontani kell, a XIX. századi vágányokon meg, ha mĂ©g megvannak, 30 km/h-nál gyorsabban nem lehet haladni - mondta a szociolĂłgus, aki utalt az Economist szarkasztikus hangĂş Ărására, amely a kommunista KĂna gazdaságfejlesztĂ©si stratĂ©giáit is bölcsebbnek Ă©s megfontoltabbnak tartja a magyar, közmunkára alapozott fejlesztĂ©si koncepciĂłnál. Pedig KĂnában lenne közmunkára foghatĂł ember... KĂ©nyszerbĹ‘l mĂ©g sosem szĂĽletett Ă©rtĂ©kteremtĹ‘, kreatĂv munka, amit Magyarország korosabb lakossága mĂ©g saját emlĂ©kei alapján is megerĹ‘sĂthet.
KrĂ©mer szerint a magyar foglalkoztatási ráta elmaradása az OECD-országok átlagátĂłl az alacsony kĂ©pzettsĂ©gűek alacsony foglalkoztatásábĂłl fakad (errĹ‘l egy korábbi elĹ‘adásában is beszĂ©lt). Szemben az uralkodĂł állásponttal, Ăşgy látja: az OECD elemzĂ©sei szerint a magyar munkaerĹ‘ kĂnálatával nincs kĂĽlönösebb minĹ‘sĂ©gi problĂ©ma. AbbĂ©li vĂ©lemĂ©nyĂ©t maga is egyfelĹ‘l banalitásnak, másfelĹ‘l azonban "eretneksĂ©gnek" minĹ‘sĂti, hogy a munkaerĹ‘piacokat sem a munkaerĹ‘ kĂnálata, hanem a kereslet mozgatja. A hazai gazdasági Ă©s foglalkoztatási politikának ezĂ©rt a munkaerĹ‘, Ă©s fĹ‘leg az alacsony vĂ©gzettsĂ©gű munkaerĹ‘ iránti kereslet Ă©lĂ©nkĂtĂ©sĂ©vel, Ă©s nem a kĂnálat regulázásával Ă©s kĂ©nyszerĂtĂ©sĂ©vel kellene foglalatoskodnia. ĂŤgy pl. Magyarországon ilyen sajátos munkakeresleti problĂ©ma kĂĽlönösen vidĂ©ken Ă©s az ország keleti felĂ©ben, hogy a lokális gazdaság, a helyi szolgáltatási szektor nem teremt olyan munkakeresletet, ami a fejlett világ tapasztalatai szerint az alacsony kĂ©pzettsĂ©gű munkaerĹ‘t felszĂvhatná.
A Stop.hu-n megjelent irás ide klikkelve érhető el.
|