BĂ©ci bácsi akár ki is akadhatott volna azon, -ha egyszer az Ă“budai fideszes polgármester joggal vĂ©lte felháborĂtĂłnak, hogy a HatvannĂ©gy Vármegye IfjĂşsági Mozgalom a benzináremelĂ©s ellen a Sziget Fesztivál nagyszĂnpad elĹ‘tti terĂĽletĂ©re tervez a Fesztivál idejĂ©re demonstráciĂłt- hogy, Porga Gyula miĂ©rt nem tartotta fontosnak megvĂ©deni a veszprĂ©miek egyik legĂ©rtĂ©kesebb kulturális rendezvĂ©nyĂ©t a Jobbik gátlástalan tolakodásátĂłl.
Válthattak volna persze szĂłt arrĂłl is, valĂłjában miĂ©rt Nemesvámosra akar most VeszprĂ©m rendkĂvĂĽl költsĂ©ges mĂłdon kerĂ©kpárutat Ă©pĂteni (Ă©s 2012 Ă©s 2013-ban elĹ‘zetes kötelezettsĂ©gvállalással erre közel 70 milliĂłt elkölteni), amikor hiányzik mĂ©g a kerĂ©kpárĂşt számos más VeszprĂ©men belĂĽli terĂĽleten is? (Pl. a Jutasi lakĂłtelepen, vagy Kádárta Ă©s GyulafirátĂłt között, amely "telepĂĽlĂ©sek" valĂłjában szintĂ©n VeszprĂ©m rĂ©szei.)
Na, de BĂ©ci bácsinak a nemrĂ©g elfogadott Ăşj egyházĂĽgyi törvĂ©ny izgatta a leginkább a fantáziáját. S aki azt gondolná, hogy BĂ©ci bácsiknak pl. az fájt, hogy az 1981-ben a Kádári Ă©rában egyházkĂ©nt elismert Magyarországi Metodista Egyház miĂ©rt veszĂti el 30 Ă©v után a "kĂ©tharmad" döntĂ©sĂ©nek akaratábĂłl az egyházi minĹ‘sĂtĂ©st, az alaposan tĂ©ved. (Iványi Gábor metodista lelkĂ©sz keresztelte meg Orbán Viktor kĂ©t legidĹ‘sebb gyermekĂ©t, aztán elkövette azt a hibát (?!), hogy ugyanazon a Demokratikus Charta rendezvĂ©nyen emelt szĂłt Orbán kĂ©szĂĽlĹ‘ Ăşj rendszere ellen, ahol Gyurcsány Ferenc is.)
Magyar BĂ©la bácsi arrĂłl gyĹ‘zködte a mi felelĹ‘s szerkesztĹ‘nket, hogy a döntĂ©s után mĂ©g Ăgy is milyen jĂłl állunk. Hisz nálunk 14 egyházat fog ezután elismerni az állam, kereken hĂ©tszer többet, mint ami pl. az általunk sok szempontbĂłl irigyelt finneknĂ©l a valĂłság. S mindezt honnan tudja? Hát a mĂ©diábĂłl! Amit persze a felelĹ‘s szerkesztĹ‘nk sem tart megbĂzhatĂł forrásnak. BĂ©ci bácsi azon megjegyzĂ©sĂ©re, hogy mindezt a Tv-ben mondták, Darcsi felelĹ‘s szerkesztĹ‘ is azt válaszolja, „hát akkor nem tuti...”, aztán persze mĂ©gis jĂłváhagyja -mert miĂ©rt is mondták volna, ha nem Ăgy van. Pedig tĂ©nyleg nem Ăgy van. Magyarországon ma Ăşgy látszik közpĂ©nzbĹ‘l bátran lehet bármekkora hazugságot igaznak nyilvánĂtani. Ehhez csak a mĂşltat kell megváltoztatni, s a jelenhez igazĂtani. G.Orwell* már rĂ©gen (1948-ban) megĂrta ennek a technikáját az 1984 cĂmű művĂ©ben, s Ăgy talán a Fidesznek sem lesz nehĂ©z ezt a mĂłdszert akkor elĹ‘bb-utĂłbb tökĂ©letesen lekoppintania. Az „Igazság- minisztĂ©rium”, ahol a hazugságokat gyártják, már lehet, hogy áll is? (a „BĹ‘sĂ©g-minisztĂ©rium” PintĂ©r Sándor vezetĂ©sĂ©vel is lĂ©trejön hamarosan!)
Miközben azt állĂtja az Ărás, hogy Finnországban 2 egyház van, az igazság az, hogy a finn állam jelenleg nem 7-szer, hanem 27-szer több, összesen 54 egyházat ismer el, igaz csak kettĹ‘nek biztosĂt kivĂ©telezett helyzetet. (Lsd. Policy Solutions gyorselemzĂ©se, táblázatok.) Az igazán nagy baj az, hogy nemcsak egy ilyen „aprĂłságban” mondja a hazugságot igazságkĂ©nt „BĂ©ci bá”. Ugyanis azt jelenti ki Darcsi felelĹ‘s szerkesztĹ‘ e heti glosszájában, hogy nem sĂ©rĂĽlt drasztikusan a vallásszabadság. SĹ‘t! Épp ellenkezĹ‘leg!
Vajon ezt gondolják most a metodisták? S más egyházak tagjainak ezrei, tĂzezrei is, akik most már csak az egyesĂĽleti formát választhatják? S akik nem is remĂ©nykedhetnek persze ezután semmifĂ©le állami támogatásban. (Sokkal inkább retteghetnek a vagyontárgyaik állam általi einstandolásának egy tĂşl közeli lehetĹ‘sĂ©gĂ©tĹ‘l?**) MiĂ©rt nem azon meditált el inkább BĂ©ci bácsi, hogy mikĂ©nt lehetsĂ©ges az, hogy egy állĂtĂłlag az önállĂłan nem is lĂ©tezĹ‘ KDNP 4 kĂ©pviselĹ‘je által benyĂşjtott Ă©s szakĂ©rtĹ‘k által akkor mĂ©g meglepĹ‘en jĂłnak ĂtĂ©lt törvĂ©nytervezetbĹ‘l, hogyan válhatott az utolsĂł pillanatban benyĂşjtott mĂłdosĂtásoknak köszönhetĹ‘en mĂ©gis egy olyan jogszabály, amelynek az alkalmazása során már nem a bĂrĂłság dönt az egyházak bejegyzĂ©sĂ©rĹ‘l, hanem maga a "kĂ©tharmad" döntheti kĂ©nye-kedve szerint el (tetszĂ©sĂĽk szerint bármikor megváltoztathatĂł mutatĂłk alapján), hogy kik működhetnek egyházkĂ©nt Ă©s kik, milyen csoportosulások nem.S mĂ©g ha mindezeket Magyar BĂ©la bácsi mondaná, annyira nem is lennĂ©k felháborodva. Na, de mi van akkor, ha a felelĹ‘s szerkesztĹ‘ csupán egy disszociatĂv*** szemĂ©lyisĂ©g Ă©s BĂ©ci bácsi nem is lĂ©tezik? S BĂ©ci bácsi Ăgy valĂłjában nem más, mint maga a felelĹ‘s szerkesztĹ‘, pontosabban a szerkesztĹ‘ fantáziájának az egyik riasztĂł „agyszĂĽlemĂ©nye”?
* G.Orwell 1984.c regĂ©nyĂ©nek tartalmaÂ
** Bartus László: Arcul veretve
***A disszociatĂv szemĂ©lyisĂ©g kialakulása nem más mint a tudatzavar egyik formája. Az ilyen tĂpusĂş zavarnál az általános eset az, hogy az egyik szemĂ©lyisĂ©g tisztában van a másik jelenlĂ©tĂ©vel, ismeri, Ă©s ezzel egyĂĽtt is tud Ă©lni. A másik kialakult szemĂ©lyisĂ©gnek a legtöbb esetben teljesen mások a szemĂ©lyisĂ©gjegyei. Sokszor csupán kĂ©t szemĂ©lyisĂ©g van jelen, de elĹ‘fordulhat bármennyi, akár mĂ©g százan is lehetnek. A betegek felĂ©nĂ©l tĂz fölötti a számuk. Hogy valaki hány alszemĂ©lyisĂ©get alkot magának, fĹ‘kĂ©nt az elszenvedett trauma nagyságátĂłl Ă©s gyakoriságátĂłl, illetve a szemĂ©ly Ă©letkorátĂłl Ă©s sĂ©rĂĽlĂ©kenysĂ©gĂ©tĹ‘l fĂĽgg. Az alszemĂ©lyisĂ©gek lehetnek kĂĽlönbözĹ‘ neműek, bĹ‘rszĂnűek Ă©s kĂĽlönbözhet az Ă©letkoruk is. Tudomásul veszik, hogy ezek a tulajdonságok adottak, de ragaszkodnak az önmagukrĂłl alkotott kĂ©phez. |