Nagyon "veszélyes"

2011-07-14 18:01:32

„Elvették-e a sztrájkjogot?” címmel egy órás sajtótájékoztatót tartottak a szakszervezetek a Hotel Benczúr Mozaik termében július 14-én, amelynek keretében a kormánnyal való rossz kommunikációról és az eddigi kezdeményezéseikről tájékoztatták a sajtó képviselőit.

A szűk körben zajlott a sajtótájékoztató, amelyen képviseltette magát a Mozdonyvezetők-, a Városi Tömegközlekedési Dolgozók- és a Vasutasok Szakszervezete, továbbá a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) és az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége is, az esemény inkább szólt a korengedményes és korkedvezményes nyugdíjak problémájáról mint a sztrájk akadályoztatásáról.

A tervezett munkabeszüntetés oka a korengedményes illetve a korkedvezményes nyugdíj eltörlése lenne, amely a Széll Kármán tervben szerepel, azonban az átfutási idő, míg egy sztrájkra engedélyt kap a szakszervezet egy-másfél hónapig is eltarthat. A szakszervezetek képviselői elmondásuk alapján a december közepén módosult új sztrájktörvény érvénybe lépése óta eddig kilenc alkalommal kezdeményeztek sztrájkot, ebből hetet azonnal elutasított a bíróság, kettőt pedig az első rostán átjutva dobtak vissza.

Szigorú feltételekkel

A sztrájktörvény tavaly decemberi módosítása óta feltételekhez kötik a sztrájkjog gyakorlását a közszolgáltatóknál. Így kizárólag az elégséges szolgáltatás mértékéről kötött megállapodás birtokában lehet sztrájkolni ezeknél a cégeknél, ennek hiányában pedig az arról döntő munkaügyi bíróság határozatának megszületése után sztrájkolhatnak a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végző cégeknél. Kotter József, a Vasutasok Szakszervezetének elnöket szerint így súlytalanná válnak a szakszervezetek.

A szervezetek elnökei illetve alelnökei mindannyian egyetértettek abban, hogy az egyik alapvető problémájuk, hogy „lehetetlen kommunikálni a kormánnyal”. Ahogy Kiss László, a Mozdonyvezetők Szakszervezetének elnöke elmondta többször kezdeményeztek tárgyalást, többek között egy külön erre az alkalomra készített filmet is átadtak a parlamenti képviselőknek, amelyben bemutatják, hogy miért is lehetetleníti el a bizonyos munkakörben dolgozókat a korkedvezményes nyugdíj beveztése.

Orbán Viktor megígérte

Orbán Viktor miniszterelnök a kezdeményezésre reagálva akkor levélben ígéretet tett a tárgyalásra, amint kiderülnek a szociális konzultáció eredményei, ez azonban azóta sem történt meg. Volt ugyan július 4-én egy tárgyalás öt érdekképviselet és a kormány között, azonban erre az eseményre nem hívták meg azokat a szervezeteket, amelyek kifejezetten a korengedményes nyugdíj miatt akartak jelen lenni.

A szakszervezetek a meddő próbálkozásokat követően egymástól függetlenül sztrájkot hirdettek június 29-ére, de az engedélyt nem kapták meg rá, mivel nem sikerült megállapodniuk az elégséges szolgáltatásokban: szerintük a bíróságok olyan irreális szolgáltatási szintet szabtak a sztrájk idejére, amely ezzel gyakorlatilag elvesztette volna értelmét.

Az érdekképviselők bírálták a kormány módszerét, hogy „megoldások helyett inkább az időhúzás taktikáját választják”, azonban úgy vélik az alapvető probléma azzal van, hogy nem mérik fel, mi lesz azokkal az emberekkel, akik nem mehetnek korkedvezménnyel nyugdíjba. Dr. Kotter József szerint 53-55 éves emberekről van szó, akik már nem mennek át a munkakör betöltéséhez szükséges egyre szigorodó egészségügyi szűrővizsgálatokon, nem tudják újra felvenni a munkát, ígyhát nyugdíj hiányában munkanéliüvé válhatnak.
Az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének Elnöke, Dr. Borsik János szerint 800 munkakörre vonatkozik a korengedmény, a törvény pedig szerintük nem véletlenül nem módosult – kormány váltás ide vagy oda – az utóbbi 22 évben.

"Veszélyes helyzet"

A MSZOSZ alelnöke, Hernádvölgyi Andrea szerint „ilyen most Magyarország”, a kormány a kétharmados többséggel rohamléptekben hoz döntéseket. Korábbi tárgyalási kezdeményezésükre többször kapták azt a választ, hogy míg nem döntött a kormány nem lehet róla beszélni, az alelnök szerint utána viszont már nincs értelme. A szakszervezetek abban is egyet értettek, hogy nem adják fel, azonban igyekeznek jogállami keretek között tartani a demonstrációt. A kormány a tárgyalások elhagyásával "az utcai politizálás" felé viszi a helyzetet, mert nincsenek egyeztetési  fórumok csatornák, "ez pedig nagyon veszélyes" – vélekedett Hernádvölgyi Andrea.

Végszükség esetén az érdekképviseletek nem zárkóznak el attól sem, hogy nemzetközi szervezetekhez forduljanak vagy Strasbourgig vigyék az ügyet. A szervezetek abban bíznak, hogy az EU-elnökség után más szemmel tekintenek majd Brüsszelből is a kormányra, így talán Magyarország nemzetközi megítélése is kritikusabb lesz.

Ide klikkelve érheti el az írás forrását a Hírszerző.hu-n.

 

Vissza...