Valaki bukni fog

2011-07-05 18:43:13

A magyar ügyészség őrizetbe vette a Nemzetbiztonsági Hivatal két korábbi vezetőjét és a felügyelő minisztert. Mit gondolnak, megtörténhetett-e ez a történelmileg is páratlan esemény a főügyész, Polt Péter jóváhagyása nélkül? Ugye maguk is azt gondolják, hogy nem. Hadd tegyem hozzá: ebben egészen biztosak lehetnek. De jön a második kérdés: vajon létezik-e, hogy erről előzetesen nem tudott a miniszterelnök?

Ennek, szerintem semmi esélye sincs. Nem csak azért, mert az államhatalmi szervek alkotmányos együttműködési kötelezettségéből ez következik, de azért sem, mert Polt Orbán hűséges társa, politikájának eszköze. Nem önálló ember, hanem a forradalom katonája, a vezénylő tábornok alázatos követője.

Ami Orbánt illeti. Neki két szempontot kellett mérlegelni. Egyrészt felelős az állam szuverenitásának védelméért, másrészt meg pártpolitikusként az elszámoltatás (leszámolás) első számú harcosa. Mi szolgálja az állam érdekét? Elsősorban is az, hogy megszüntesse a szuverenitást veszélyeztető helyzetet, másrészt, hogy vigyázzon a nemzetbiztonság megóvásáért kitüntetett felelősséget viselő intézményekre, morálra, emberekre.

Ha jól értem, itt egy régi esettel állunk szemben. Fel sem merül, hogy egy ma is folyó államellenes bűncselekményről lenne szó. Így a kockázat megszüntetése nem feltétlenül indokolja a nyilvános eljárást. (A nemzetbiztonsági ügyek megoldásának jól ismert módja, amikor a kockázatot hordozó személyt, intézményt csendben „kiszorítják” pozíciójából, megfosztják befolyásától, külföldre terelik, stb.) Orbán mégis elfogadta(?), ösztönözte(?) a nyilvános eljárást. Kinek, minek állt ez érdekében? Az államnak? Aligha, hiszen ma már nem áll fent az álam szuverenitását veszélyeztető biztonsági kockázat. A miniszterelnök tehát pártpolitikusként járt el. Ki akarta elégíteni felheccelt választói igényét, akik politikai értelemben vért akarnak látni. Akkor elégítsük ki őket – gondolhatja Orbán. Miért teszi ezt? Csak bosszúból? Nem hiszem.

Két mai eseményről beszélnék. Az Európai Parlament ma Magyarország kormányát elítélő határozatot hozott.  A képviselők többsége arra szólította fel Orbán kormányát, hogy módosítsa az új magyar Alkotmányt. Orbán a teljes nemzetközi elszigetelődés felé tart. (Csak megjegyzem: Merkel német kancellár az előzetes várakozásokkal ellentétben nem volt hajlandó még levélben sem üdvözölni a Fidesz hétvégi kongresszusát.)

Ma volt egy másik per is. Ebben az derült ki, hogy az UD Zrt. elhíresült ügyében Orbán párttársai hoztak nyilvánosságra személyiségi jogokat sértő hangfelvételeket. Minden jel szerint nem Szilvásy, hanem Orbán párttársai, köztük, Répássy Róbert államtitkár nyilatkoztak hamisan. Érdemes emlékeztetni, hogy ez ügyben az ügyészség semmilyen nyomozati cselekményt nem kezdeményezett. Ez valahogy nem volt fontos nekik.

Orbán bajban van. Én nem vagyok börtönben, pedig megígérte. Európa eközben megvetéssel néz a miniszterelnökre. A Fidesz magántitkosszolgálata ügyében folyó eljárás pedig egyre inkább a kormánypártnak kínos. Új botrány kell. Hatásosabb, mint hogy egy Fidesz-vezető édesanyjának leánykori nevét megtudta valaki.

Most itt van előttünk egy titkosított ügy. Teljes képpel talán senki nem rendelkezik. Három lehetőség van. A bíróság kimondja, hogy Szilvásyék kémkedtek. A részletek ismerete nélkül is azt mondhatjuk, hogy ebben az esetben az érintettek örökre el fognak tűnni a magyar politikából, környezetük pedig jelentős sérülést fog szenvedni. Kár finnyáskodni, ha tisztességes eljárás végén ez lesz az eredmény, akkor mindenki megérdemli a sorsát. A második eset, ha az ügyészség vádja csak részlegesen igazolódik. Volt valami, de nem az, nem úgy, ahogy az ügyészség állítja, és nem áll meg a vád a maga egészében. Tehát egy félreérthető helyzetért áldozták fel a magyar nemzetbiztonság hazai és nemzetközi presztízsét, az érintettek tisztességét. Ha így lesz, annak súlyos következményei lesznek a kormány oldalán. Nem biztos, hogy belebuknak, de az igen, hogy kiiratkoznak a demokratikus erők világából. A harmadik lehetőség, hogy az érintettekkel szembeni vád elbukik. Akkor vége a legfőbb ügyésznek, az ügyészség mai irányítási, felügyeleti rendszerének, az ügyészség teljes vezérkarának, a kormánynak és a kormányfőnek. Akkor bebizonyosodik, hogy Orbán és rendszere mocskos játszmát, koncepciós eljárást indított politikai riválisaival szemben.

Itt tartunk. Legyen világos: Szilvásy nem kém. Ebben biztos vagyok. Ugyanezt gondolom Laborcról is. Galambost nem ismerem eléggé. De annyit tudok, hogy ez az ember évtizedek óta szolgálta hazáját. És csak akkor kételkednék tisztességében, ha ezt megdönthetetlen bizonyítékok támasztják alá. Márpedig a nyomozási bíró azért nem rendelte el Galambos előzetes letartóztatását, mert a bemutatott bizonyítékok ehhez nem szolgáltattak kellő alapot.

Szóval legyen világos: a kormány, a kormányfő és a legfőbb ügyész elemi érdeke, hogy előálljanak a farbával. Mert amit eddig mutattak, az édes kevés. Ha így folytatják, akkor ebbe az ügybe bele fognak bukni. Nem titkolom: a dolgok jelenlegi állása szerint szerintem megérdemelnék.

Gyurcsány Ferenc blogbejegyzését ide klikkelve érheti el a Facebook-on.

Vissza...