Nem is csoda, hisz Magyarország már most Kína stratégiai partnerének tekinti magát.
A hallgatás aranyat ér
Az újság szerint aligha lehetett számítani arra, hogy a magyar fél bírálni fogja a kínai viszonyokat. Magyarország úgy gondolja ugyanis, hogy túlságosan is szüksége van Kínára. Azzal pedig a magyarok tisztában vannak, hogy a nagyon szoros pénzügyi kapcsolatok közvetlen függőséggel járnak.
A globalizáció időszakában mindez nem is elkerülhető, de alapjában véve nem is bírálható. Az sem tilos azonban, hogy valaki már előzetesen megvizsgálja, hogy kitől is kap pénzt - fogalmazott a lap. Kína pénzügyi potenciálja nem kérdéses. Mint ahogy hiteles az a kínai ígéret is, hogy európai elkötelezettségét hosszú távra tervezi. Kína így nyer befolyást Európában, illetve Európára - hangoztatta a német konzervatív újság, amely szerint a "megvásárolt politika" fogalma ily módon új jelentőséget kap.
A Luxemburger Wort című lap is kommentálta hétfőn azokat pénzügyi ígéreteket, amelyeket Ven Csia-pao tett Magyarországon, európai körútjának kezdetén. "A pénzügyileg erős Kína számára a magyarországi elköteleződés teszt. Peking tisztában van nagy felelősségével, amely az Egyesült Államok kiszámíthatatlanná vált államadósságának a kezelésével jár. Washingtonban a lehető legnagyobb figyelemmel kísérik a magyar megoldást" - írta a lap.
A szomszéd kertje mindig zöldebb
A Sme című szlovák liberális újság úgy látja: az a tény, hogy a kínai kormányfő európai turnéja Budapesten kezdődött, valószínűleg "vegyes érzelmeket", sőt, "egyenesen irigységet" válthat ki Szlovákiában, mert ez a látogatás politikailag és gazdaságilag is összehasonlíthatatlanul jelentősebb lett, mint amilyen a kínai államfő két évvel ezelőtti rövid pozsonyi látogatása volt. "Szükségtelen azonban engedni az indulatoknak. Az a tény, hogy a kínai (miniszterelnök) néhány órára megállt Orbánnál, a magyar diplomácia sikere ugyan, ez azonban a közepes nagyságú törpe és a világ második legnagyobb gazdasága közötti valamiféle különleges kapcsolatok nagy jövőjének hamis vízióján alapul. Ezt a víziót ismerjük Szlovákiában is, de az új kormány szerencsére már elvetette" - írja Peter Schutz, a szerző.
"Az Orbán-doktrína, amely szerint a kis demokráciák vonzódnak a totalitarizmusokhoz, normális és értelmes, mert igazolja őket a gazdasági pragmatizmus, s annyiban fejlettebb Fico hurráputyinizmusánál, hogy megvalósításához nincs szüksége Líbiára, Kubára (stb.). Teljesen elég neki Kína és Oroszország" - véli Schutz. "A kérdés az, hogy a kínai kormányfő szemében mit jelent gazdaságilag a logisztikai-közlekedési bázis kialakítása Magyarországon. Valószínűleg Orbán is sejti jól, hogy inkább politikai-arculati kép kialakítását érti alatta" - írja a szerző.
Ajándék lónak is van foga
Az újság szerint elmondható, hogy annak a lónak, amely éppen egymilliárd eurós hitelt és a magyar állampapírok pontosan meg nem nevezett volumenének megvásárlását ígérte, nem szabad a fogát nézni. "Ez igaz, ám Kínára támaszkodni a költségvetési egyensúly keresésekor, nem egy kikényszerített lépés, hanem annak a nem szokványos, +forradalmi+ útnak a következménye, amelyen elindulva Orbán elvágta magát a Nemzetközi Valutaalap és gyakorlatilag az Európai Unió forrásaitól is" - állítja Schutz.
"A vicc abban rejlik - ahogy azt Ven Csia-pao Londonban megerősítette -, hogy Kína ugyan fontosnak tartja Európa stabilitását, de hitelezni és vásárolni csak addig fog, amíg létezik valamiféle biztosíték a megtérülésre. Bár a helyzet ma nem tűnik szörnyűnek, nem biztos, hogy rövidesen nem ez lesz Magyarország esete" - záródik a szlovák liberális lap kommentárja.
A cikk az Fn.hu-n jelent meg. Ide klikkelve találhatja meg a forrást.
|
A német Frankfurter Allgemeine Zeitung „Megvásárolt politika”, míg a szlovák Sme „Egy kínai Budapesten” címmel írt a kínai miniszterelnök budapesti látogatásáról. Bár nincsenek arra utaló jelek, hogy Ven Csia-pao dicsérte volna a magyar médiatörvényt, a kínai miniszterelnök és vendéglátója, Orbán Viktor így is csodálatosan megértette egymást - hangoztatta a német konzervatív napilap.