"Nem csinálok titkot abbĂłl, hogy a kĂ©tharmados gazdasági törvĂ©nyek terĂĽletĂ©n megkötöm a következĹ‘ tĂz magyar kormány kezĂ©t" - nyilatkozta az osztrák Kronen Zeitungnak Orbán Viktor. A NOL által megkĂ©rdezett poltikai szakĂ©rtĹ‘k eltĂ©rĹ‘en Ă©rtĂ©keltĂ©k a kormányfĹ‘ meglepĹ‘ kijelentĂ©sĂ©t. "A világtörtĂ©nelemben nem Orbán Viktor az elsĹ‘ politikus, aki a valĂłság alakulását meg akarja állĂtani. De a valĂłság ehhez nem járul hozzá. Akik ilyen kĂsĂ©rletet tesznek, azokat a törtĂ©nelem nagy ár Ă©s szenvedĂ©s árán ugyan, de el szokta söpörni" - ezt RĂłna PĂ©ter közgazdász nyilatkozta lapunknak, aki hozzátette: alapvetĹ‘ tudományos tĂ©ny, hogy minden szervezetegysĂ©g alulrĂłl szervezĹ‘dik. "A társadalom is alulrĂłl szervezĹ‘dik, aki ezt felĂĽlrĹ‘l prĂłbálja meg irányĂtani, az kihĂvja maga ellen a termĂ©szetes Ă©s a társadalom termĂ©szetes folyamatát" - folytatta RĂłna. - "Amit az Orbán-kormány csinál, felĂĽlrĹ‘l valĂł társadalom szervezĂ©s. Ez alapvetĹ‘en halálra ĂtĂ©lt elkĂ©pzelĂ©s. Mert ellenkezik minden termĂ©szetbeni, társadalmi folyamattal. Lehet felĂĽlrĹ‘l itt-ott javĂtani, de meg kell adni a társadalom alulrĂłl valĂł szervezĹ‘dĂ©s lehetĹ‘sĂ©gĂ©t. UtĂłbbi megtagadása robbanáshoz vezet. Többek között ezt látjuk Észak-Afrikában Ă©s a Közel-Keleten" - fogalmazott RĂłna PĂ©ter. "Ne arra törekedjen az Orbán-kabinet, hogy a következĹ‘ tĂz kormányt mire kötelezi, hanem hogy holnap hogyan tud segĂteni a nyomorban lĂ©vĹ‘k kĂ©tsĂ©gbeesett helyzetĂ©n" - tette hozzá a közgazdász.
Kiszelly Zoltán politolĂłgus lapunknak azt hangsĂşlyozta: ha a kijelentĂ©s jĂłszándĂ©kĂş megközelĂtĂ©sĂ©t nĂ©zzĂĽk, akkor Orbán feltehetĹ‘en arra gondolhatott, hogy a következĹ‘ kormányok kezĂ©t az adĂłsságszint meghatározásában kĂvánja elĹ‘re megkötni. Szerinte ezt támasztja alá, hogy egy osztrák, azaz nĂ©met nyelvű lapban adott interjĂşban fogalmazott Ăgy, hiszen Ă©pp a nĂ©metek azok, akik ezt a fajta takarĂ©kosságot elvárják a görögök vagy akár a portugálok mellett a magyaroktĂłl is. S ez a kijelentĂ©s jelzĂ©s lehet ennek vállalására. "Ez a takarĂ©kossági politikára vonatkozhat, a cĂ©l pedig, hogy a körzetbeli vetĂ©lytársainkhoz kĂ©pest egy szintre hozzunk az adĂłsságvolument. Ez ciklusokon átĂvelĹ‘ feladat" - fogalmazott a NOL-nak az elemzĹ‘.
GirĂł-Szász András politikai szakĂ©rtĹ‘, a SzázadvĂ©g AlapĂtvány igazgatĂłja ĂĽdvözölte a kormányfĹ‘ által megfogalmazott irányt. Lapunknak Ăşgy fogalmazott: „bizonyos lĂ©pĂ©sek evidens mĂłdon megkötik a következĹ‘ kormányok kezĂ©t abban, hogy akár az államadĂłsság, vagy a szociális ellátás, akár a kĂĽlönbözĹ‘ alapok Ă©s kasszák terhĂ©re ne tudjanak olyan politikát folytatni, amely felborĂtja az államháztartást”. GirĂł-Szász szerint ez a következĹ‘ választásokra is hatással van. „Nem az eredmĂ©nyre, hanem a választási ĂgĂ©retekre. Mert, ha az alkotmányban vagy a sarkalatos törvĂ©nyekben meg vannak határozva a számok, akkor ezektĹ‘l elrugaszkodott ĂgĂ©reteket nem lehet majd tenni. Sem a nyugdĂjak, sem a segĂ©lyezĂ©s, sem más terĂĽleten” - tette hozzá lapunknak a szakĂ©rtĹ‘.
„VĂ©gre egy Ĺ‘szinte mondat!” - Ăgy kommentálta a kormányfĹ‘ kijelentĂ©sĂ©t BĂ©kesi LászlĂł közgazdász. A volt pĂ©nzĂĽgyminiszter lapunknak Ăşgy fogalmazott, „magyar fordĂtásban ez azt is jelenti, hogy Orbán azt vizionálja: abban a rendszerben, amit most az Ăşj alaptörvĂ©nnyel Ă©s a sarkalatos törvĂ©nyekkel bebetonoznak, jĂł darabig fenn fog maradni, mert Orbán nem látja esĂ©lyĂ©t sem annak, hogy bármilyen erĹ‘, akár koalĂciĂłs is, kĂ©tharmados többsĂ©get tudjon szerezni a következĹ‘ negyven Ă©vben.” BĂ©kesi hozzátette: de mindez azt is jelenti, hogy egy elrontott, a fiskális stabilitás hiányával kĂĽzdĹ‘ Ăşj adĂłstruktĂşra is bebetonozĂłdik. „Ez pedig azt jelenti, hogy a következĹ‘ kormányoknak be kell rendezkednie arra, hogy valamilyen Ăşjfajta adĂł, járulĂ©k vagy másfĂ©le sarc segĂtsĂ©gĂ©vel kompenzálni tudja a jövedelemadĂłbĂłl hosszĂş távon kiesĹ‘ Ă©s a bebetonozott családi kedvezmĂ©nyek miatt kiesĹ‘ bevĂ©teleket. Vagyis vagy hosszĂş távon egyĂĽtt kell Ă©lni az ágazati kĂĽlönadĂłkkal, ami megbĂ©nĂtja a tĹ‘kebefektetĂ©seket Ă©s vĂ©gsĹ‘ leszakadĂł pályára állĂtja az országot, vagy ha ezeket mĂ©gis fel kell adni, akkor valami mást kell helyette bevezetni. Ha Ăgy kerĂĽl rögzĂtĂ©sre egy torz adĂłrendszer, akkor állandĂłan pluszforrásokat kell majd találni a rendszerben. De nem csak errĹ‘l van szĂł, hiszen ha ugyanĂgy a szociális ellátĂłrendszereket is kĂ©tharmados törvĂ©nyekhez kötik, akkor kiadási oldalon is hosszĂş távra determinálnak bizonyos kiadásokat. Ez pedig szintĂ©n komoly veszĂ©lyeket rejt magában” - fogalmazott lapunknak BĂ©kesi LászlĂł.
Vasali Zoltán politolĂłgus viszont máskĂ©pp látja a helyzetet. A szakĂ©rtĹ‘ lapunknak azt mondta: „Orbán Viktor láthatĂłan mindig kitalál valamilyen normát, cĂ©lkitűzĂ©st, aminek kĂ©sĹ‘bb mindent alárendel. A hadigazdálkodásba belefĂ©r az, amit mond, viszont az elmĂşlt egyĂ©ves tevĂ©kenysĂ©gĂĽk is inkább az önkĂ©nyt mutatja. Minden kormánynak szĂĽksĂ©ge van mozgástĂ©rre, mĂ©g a Fidesz is ezt akarta tavaly tavasszal, amĂg BrĂĽsszel az orrára nem koppintott Ă©s nem engedte elvinni a hiánycĂ©lt. Most a válság után vagyunk már, de minden kormányzás kockázat is egyben. A Fidesz most az alkotmányos Ă©s intĂ©zmĂ©nyes keretek átalakĂtása Ă©s bebetonozása után gazdasági kötöttsĂ©geket is elĹ‘re meg akar határozni. Ez nem korrekt, erre nem kapott felhatalmazást. Ha a következĹ‘ választásokon az emberek többsĂ©ge más utat akar majd kijelölni, akkor biztosĂtani kell hozzá a lehetĹ‘sĂ©get. A Fidesznek is kötelessĂ©ge ĂşjbĂłl felhatalmazást kĂ©rni Ă©s kapni, ha ezen az Ăşton akar tovább menni” - fogalmazott lapunknak a politolĂłgus.
Csillag István közgazdász, volt SZDSZ-es gazdasági Ă©s közlekedĂ©si miniszter lapunknak azt mondta: „ha közmegegyezĂ©s alapján törtĂ©nik meg egy ĂştkijelölĂ©s, mint pĂ©ldául a rendszerváltás idejĂ©n, akkor az önmagában mĂ©g nem káros, lehet hasznos is”. A szakĂ©rtĹ‘ hozzátette: a rendszerváltáskor az állami tulajdon lebontásában megvolt a legkĂĽlönbözĹ‘bb pártok között is a megegyezĂ©s, de abban nem volt megállapodás, hogy a kĂĽlföldi adĂłsságot hogyan bontsuk le, illetve hogy a Kádár-korszakbĂłl örökölt jĂłlĂ©ti rendszert hogyan lehet fenntartani vagy átĂ©pĂteni. „Pedig jĂł lett volna, ha van” – tette hozzá.
Csillag István szerint „nem ördögtĹ‘l valĂł lett volna” korábban sem nĂ©hány ciklusra elĹ‘re rögzĂteni azokat az intĂ©zmĂ©nyi cölöpöket, amelyek között illik Ă©s cĂ©lszerű a kĂĽlönbözĹ‘ kormányoknak járni. „PĂ©ldául hogy az adĂłsságráta ne legyen annyira fojtogatĂł, vagy hogy jĂłlĂ©ti intĂ©zkedĂ©seket ne lehessen hitelbĹ‘l fizetni. Ezeket konszenzussal meg lehetett volna oldani. Volt ilyenre pĂ©lda mondjuk a lengyeleknĂ©l. Ami itt most hiányzik, az Ă©pp a konszenzus. Csak egyoldalĂş, diktatĂłrikus kijelentĂ©s van. RendkĂvĂĽli esetben, közmegegyezĂ©ssel lehet ilyet kezdemĂ©nyezni Ă©s kivĂvni, de most, ilyen jellegű helyzet nincs. Nincs is rá szĂĽksĂ©g. Szokatlan is egy demokratikus országban Ă©s nem valĂłszĂnű, hogy bárki rĂ©szĂ©rĹ‘l támogatásra fog találni” - fogalmazott lapunk megkeresĂ©sĂ©re Csillag István, hozzátĂ©ve: „demokratikus politikai rendszerben a pártok közötti verseny az adĂłpolitikai Ă©s a költsĂ©gvetĂ©s-politikai programok versenye. Ha erre – azok bebetonozottsága miatt nincs mĂłd - akkor nincsenek szabad választások, akkor megszűnik a demokratikus politizálás elemi lehetĹ‘sĂ©ge. Gondoljunk csak arra, hogy akár az amerikai forradalom, akár a francia forradalom adĂłpolitikai kĂ©rdĂ©sek miatt tört ki, mert az uralkodĂł nem adott mĂłdot arra, hogy alattvalĂłk a Parlamentben vitassák az adĂłelkĂ©pzelĂ©seket” - mondta a volt miniszter.
A tudĂłsĂtás forrása ide kattintva Ă©rhetĹ‘ el a Nol.hu-n. |