Vezérelv

2011-06-10 21:14:03

Az elsőben, a Politikai nyilatkozatban az ország helyzetét elemzik, a Fidesz kormányzásáról mondják el véleményüket. A nyilatkozat tartalma nagy átfedést mutat a mi javaslatainkkal. Kellő jóindulattal, kompromisszum-készséggel ez olyanná formálható, hogy az valamennyiünknek elfogadható legyen. Ez jó, ez közös siker lehet. (Legfeljebb egy hiányérzetünk maradt: a mai papírból a Fidesz kritikáján túl nem nagyon derül ki, hogy mi mivel értünk egyet, hogy mi mit tennénk kormányon. De el tudom fogadni, hogy a kormányváltás ma reálisnak tekinthető 2014-es időpontja előtt három évvel még kérhet időt egy ellenzéki párt, ezért ebben nem feszíteném a húrt.) A második dokumentum Kongresszusi felhívás címet viseli. Ez már bonyolultabb ügy. Az elnökség kimondva- kimondatlanul velünk, a Demokratikus Koalícióval vitatkozik. Három témakörben tesznek fel kérdéseket, de egyértelmű választ nem adnak, bár a kérdésekhez fűzött magyarázatokban jól hallhatóan sugalmazzák az elnökség szerinti helyes álláspontot. Ma és a következő napokban sorra veszem az elnökség kérdésköreit és megírom, hogy miként gondolkodom az általuk felvetett ügyekről. Kezdjük a végén! Az elnökség azt kérdezi, hogy: „Vezérelvű, felülről lefelé szerveződő, vagy a demokratikus működést megtartó, alulról felfelé szerveződő párt legyünk (az elnöknek van pártja, vagy a pártnak van elnöke)?” A kérdés után a következő magyarázatot találjuk: „Vannak, akik felvetik, hogy az MSZP-t egy tekintélyelvű, a FIDESZ modelljéhez hasonló, a párt sokszínűségét erővel összetartó, éppen ezért vezérelvű, felülről lefelé szerveződő párttá kell alakítani, ahol a pártelnök programja határozza meg a párt programját és ahol a pártelnöknek személyes jogosítványai vannak arra, hogy eldöntse, kiből mi lehet. Ebben a modellben célszerű a pártelnököt minél szélesebb legitimációs bázison megválasztani, hogy széleskörű felhatalmazása legyen a párt egyéb testületeiben megfogalmazódó ellenvélemények letörésére. Ezáltal megnő a pártelnök mozgástere, eljelentéktelenedik az intézmények szerepe, csökken a demokratikus kontroll. Így a döntések egyszerűbbé, gyorsabbá válnak, a belső vitás kérdéseket egyszemélyi döntéssel le lehet zárni. Ez a választópolgárokban a hatékonyság, az egység és az erő látszatát kelti.”

(„Ez a vannak akik…” formula olyan bántóan hasonlít a Fidesz manipulatív Szociális Konzultációnak hazudott adatbázisgyűjtő kampányára, hogy inkább nem is minősítem.) Nem tudom, hogy vannak-e vezérelvű pártot akarók az MSZP-ben. Én minden esetre nem ismerek ilyeneket. Tegyük világossá: mi nem akarunk vezérelvű pártot. Mi demokratikus pártot szeretnénk. Az elnökség érvei egyébként is sántítanak. Az olasz Demokrata Párt elnökét közvetlenül választják, mégsem vezérelvű. A Fidesz ezzel szemben vezérelvű, miközben elnökét nem közvetlenül, hanem küldöttek útján választják meg. Egy párt akkor vezérelvű, ha hatalmának nincsenek rögzített ellensúlyai, ha képes egyszemélyben uralkodni a párt felett. Mi nem javasoljuk az elnök személyes hatásköreinek bővítését. Nem kérünk a jelenleginél erősebb felhatalmazást az elnöknek. Akkor honnan jön a vezérelvűség vádja? Kizárólag azt javasoljuk, hogy ne küldöttek, hanem a teljes tagság válassza vezetőit. Azt kívánjuk, hogy a vezetőket ne a kevésbé transzparens küldötti rendszerben válasszák, hanem valamennyi tag titkos szavazással döntsön.  Szóval lássuk be: az elnökség nem akarja, hogy az MSZP elnökét valamennyi tag válassza, ezért kitalálták ez a „vezérelvű” szöveget. Én ezt a vádat jól kifundált dehonesztálásnak látom. Minden esetre, hogy világos legyen: nem akarunk vezérelvű pártot, de azt szeretnénk, hogy minden elnököt (helyit, megyeit és országosat) valamennyi tag válassza meg. Ezért aztán mi „nem”-mel szavazunk arra a kérdésre, hogy akarunk-e vezérelvű pártot.

Gyurcsány Ferenc

Vissza...