A rĂ©szletekkel most ne foglalkozzunk: a lĂ©nyeg az, hogy eltörlik a vĂ©lemĂ©nynyilvánĂtĂł nĂ©pszavazást, a kötelezĹ‘ erejű pedig csak akkor lenne Ă©rvĂ©nyes, ha a választĂłpolgároknak legalább a fele Ă©rvĂ©nyesen szavazna. Ha ez eddig is Ăgy lett volna, akkor most nem lennĂ©nk tagjai sem a NATO-nak, sem az EurĂłpai UniĂłnak, Ă©s nem lett volna Ă©rvĂ©nyes az a nĂ©pszavazás sem, amellyel a Fidesz 2008-ban megbĂ©nĂtotta a Gyurcsány-kormányt Ă©s szĂ©tverte a kormánykoalĂciĂłt. EzentĂşl az igenek Ă©rvĂ©nyes gyĹ‘zelmĂ©t segĂtenĂ© elĹ‘, aki elmenne nemmel szavazni. A sajátjával ellentĂ©tes álláspontot támogatná, mert hozzájárulna a nĂ©pszavazás Ă©rvĂ©nyessĂ©gĂ©hez. Ilyen bolond nem lesz, de legalábbis nagyon kevĂ©s. Ez pedig azt jelenti, hogy egy nĂ©pszavazás csak akkor gyĹ‘zhetne, ha a kezdemĂ©nyezĹ‘k meg tudnák gyĹ‘zni a választĂłpolgárok felĂ©t, nagyjábĂłl nĂ©gymilliĂł embert, hogy menjen el, Ă©s szavazzon igennel. Erre igazi tĂ©t esetĂ©n soha nem volt mĂ©g pĂ©lda. Akkor sem, amikor Orbán Viktor szerint az össznemzeti összefogás pĂ©ldátlan volt. A törvĂ©nymĂłdosĂtás gyakorlatilag kiveszi a polgárok kezĂ©bĹ‘l a nĂ©pszavazás eszközĂ©t, azt, amire 2008. már cius 10-Ă©n az OrszággyűlĂ©sben Orbán Viktor azt mondta, hogy „az erĹ‘szakmentes nĂ©pi mozgalmak legmagasabb rendű formája”. Én ezt olyan nagyon nem bánom, mert Orbán Viktor idĂ©zett állĂtásával sohasem Ă©rtettem egyet. De Orbán Viktor mĂ©g bánni fogja.
A jelenkori magyar nĂ©pszavazás-törtĂ©net 1989. jĂşnius 15-Ă©n kezdĹ‘dik. Ekkor szavazza meg mĂ©g a pártállami parlament a nĂ©pszavazási törvĂ©nyt. Nem Ăşgy, mint az Ă©v Ĺ‘szĂ©n az alkotmányt, tehát nem az ellenzĂ©kkel valĂł megállapodás betűi szerint, hanem Ăşgy, ahogy az állampárt diktálja. A nĂ©pszavazás Ă©rvĂ©nyessĂ©ge tekintetĂ©ben lĂ©nyegĂ©ben ez a szabályozás maradt Ă©rvĂ©nyben 1997-ig, Ă©s ezt akarja a Fidesz visszahozni most. 1989 Ĺ‘szĂ©n megrendeztĂ©k az Ăşgynevezett nĂ©gyigenes nĂ©pszavazást. Ekkor fordult elĹ‘ utoljára, hogy egy nĂ©pszavazásra feltett kĂ©rdĂ©sre a választĂłpolgárok több mint fele igent mondott. Rögtön háromra is, de egyiknek sem volt már tĂ©tje, mert a nĂ©pszavazás elĂ©rkeztĂ©ig rĂ©szben okafogyottá váltak (a munkásĹ‘rsĂ©g feloszlatása Ă©s a párt kivonulása a munkahelyekrĹ‘l), rĂ©szben okafogyottnak tűntek (az MSZMP elszámolása a vagyonával). Az igazán lĂ©nyeges kĂ©rdĂ©sre, ami megakadályozta az utĂłdpártot Ă©s vezĂ©rĂ©t, Pozsgay ImrĂ©t abban, hogy közvetlen elnökválasztással sĂşlyos hatalmi pozĂciĂłhoz jusson, az összes választĂłpolgár 29,43 százalĂ©ka mondott igent Ă©s 28,98 százalĂ©ka nemet.
Ide klikkelve olvashatja tovább RĂ©vĂ©sz Sándor Nol.hu-n megjelent Ărását. |