A nép veszélyes fegyver

2011-06-05 05:14:24

Akinek totális hatalmi igényei vannak, sohasem érezheti biztonságban magát. Orbán Viktor és pártja sem. A gyenge ellenzék leggyengébb pártjának legkevésbé sem erős népszavazási kezdeményezése is elég hozzá, hogy ijedtükben összetörvénykezzék magukat.

A részletekkel most ne foglalkozzunk: a lényeg az, hogy eltörlik a véleménynyilvánító népszavazást, a kötelező erejű pedig csak akkor lenne érvényes, ha a választópolgároknak legalább a fele érvényesen szavazna. Ha ez eddig is így lett volna, akkor most nem lennénk tagjai sem a NATO-nak, sem az Európai Uniónak, és nem lett volna érvényes az a népszavazás sem, amellyel a Fidesz 2008-ban megbénította a Gyurcsány-kormányt és szétverte a kormánykoalíciót.  Ezentúl az igenek érvényes győzelmét segítené elő, aki elmenne nemmel szavazni. A sajátjával ellentétes álláspontot támogatná, mert hozzájárulna a népszavazás érvényességéhez. Ilyen bolond nem lesz, de legalábbis nagyon kevés. Ez pedig azt jelenti, hogy egy népszavazás csak akkor győzhetne, ha a kezdeményezők meg tudnák győzni a választópolgárok felét, nagyjából négymillió embert, hogy menjen el, és szavazzon igennel. Erre igazi tét esetén soha nem volt még példa. Akkor sem, amikor Orbán Viktor szerint az össznemzeti összefogás példátlan volt. A törvénymódosítás gyakorlatilag kiveszi a polgárok kezéből a népszavazás eszközét, azt, amire 2008. már cius 10-én az Országgyűlésben Orbán Viktor azt mondta, hogy „az erőszakmentes népi mozgalmak legmagasabb rendű formája”. Én ezt olyan nagyon nem bánom, mert Orbán Viktor idézett állításával sohasem értettem egyet. De Orbán Viktor még bánni fogja.

A jelenkori magyar népszavazás-történet 1989. június 15-én kezdődik. Ekkor szavazza meg még a pártállami parlament a népszavazási törvényt. Nem úgy, mint az év őszén az alkotmányt, tehát nem az ellenzékkel való megállapodás betűi szerint, hanem úgy, ahogy az állampárt diktálja. A népszavazás érvényessége tekintetében lényegében ez a szabályozás maradt érvényben 1997-ig, és ezt akarja a Fidesz visszahozni most. 1989 őszén megrendezték az úgynevezett négyigenes népszavazást. Ekkor fordult elő utoljára, hogy egy népszavazásra feltett kérdésre a választópolgárok több mint fele igent mondott. Rögtön háromra is, de egyiknek sem volt már tétje, mert a népszavazás elérkeztéig részben okafogyottá váltak (a munkásőrség feloszlatása és a párt kivonulása a munkahelyekről), részben okafogyottnak tűntek (az MSZMP elszámolása a vagyonával). Az igazán lényeges kérdésre, ami megakadályozta az utódpártot és vezérét, Pozsgay Imrét abban, hogy közvetlen elnökválasztással súlyos hatalmi pozícióhoz jusson, az összes választópolgár 29,43 százaléka mondott igent és 28,98 százaléka nemet.

Ide klikkelve olvashatja tovább Révész Sándor Nol.hu-n megjelent írását.

Vissza...