Schiffer, Gyurcsány meg a szabadságjogok

2011-05-23 14:16:27

„Schiffer András kizártnak nevezte, hogy az LMP valaha is együttműködjön Gyurcsány Ferenccel.” „Hozzátette: ha a Gyurcsány-kormány szabadságjogokhoz, jogállamisághoz való viszonyát vagy az álbaloldali kormányok neoliberális gazdaságpolitikáját nézik, akkor egyértelmű, hogy az egykori miniszterelnök és az LMP ideológiai platformja ’fényévekre állnak egymástól’." Ezt írja az MTI.

Egyetértek. Mármint a legutolsó félmondattal. Szerintem az LMP (Schiffer? – sose tudom, van-e különbség a kettő közt, nagy baj, ha nincs), a félreértések elkerülése végett, nem harmadikutas ökopárt – ha van egyáltalán a világon ilyen –, hanem klasszikus kommunista beütésekkel terhelt, más tekintetben is életidegen, sok szempontból demagóg és doktrinér párt (liberális sose volt). Érthető, ha inkább találnak közös együttműködési felületet a mai MSZP-vel, annak is elsősorban a „baloldali értékeket” emlegető és ígérgető szárnyával, mint Gyurcsány Ferenccel. Bár ha jól értem, ha Gyurcsány elkövetné azt a – szerintem – hatalmas hibát, hogy egykori pártjával próbálja meg újra a politizálást, Schiffer akkor az MSZP-t is kizárná a lehetséges politikai partnerek közül. Ez aztán az elvi politizálás!

A Gyurcsány-kormánynak a szabadságjogokhoz és a jogállamisághoz való viszonyáról persze tényleg lenne mit beszélni. De tartok tőle, hogy nem Schiffer Andrással. Ő ugyanis nyilvánvalóan még mindig a 2006-os „rendőrterrornál” tart, a Fidesszel és a Jobbikkal együtt. Életét és vérét a tévészékház- és autógyújtogató, kukaborogató, az Erzsébet hídnál barikádot emelő B-közép „forradalmárok” szabadságjogaiért, a Kossuth téri rendszerdöntők folyamatos zsidózásáért – és persze eszébe sincs különbséget tenni köztük meg azok közt, akik balszerencséjükre belebotlottak a sok szempontból felkészületlen és sok szempontból okkal bosszúszomjas rendőrökbe október 23-án. Amint annak a mélyen felelőtlen, számító és cinikus pártnak a nagygyűléséről széledtek volna éppen, amely a szokásos ünnepi „összetartásra” az egy hónapja veszélyes övezetnek számító belvárosba rendelte odaadó híveit.

Megbeszélni szerintem, épp ellenkezőleg, azt kellene – de ez valóban megbeszélés és nem kiátkozás tárgya –, hogy miért nem volt képes kormányzásának nyolc éve alatt olyan jogszabályokat összehozni a kormány és az MSZP meg a liberális frakció, amelyek erőteljes gátat állítanak az újnácik elé, és miért nem volt képes a miniszterelnök hatalma és ereje birtokában elérni a különféle jogalkalmazó- és értelmező szerveknél, hogy ne adjanak menlevelet a kurucinfótól a gárdáig, a zsidózóktól a cigányfenyegetőkig mindenkinek. Nem szentségtörés, amit mondok. Nem a rendőrség vagy az ügyészség közvetlen/konkrét utasítása és nem a bíróságok és az Alkotmánybíróság hatalmi kényszerítése jár az eszemben. Az most folyik, más célból. De úgy gondolom, az ország működésének irányáért és benne a nyilvános náci beszéd és szervezkedés akadálytalan terjedéséért a politikai felelősség a mindenkori miniszterelnöké és a kormányzó pártoké. És abban a helyzetben, ami az utolsó években kialakult, a miniszterelnöknek (az igazságügyminiszternek) szerintem kutyakötelessége lett volna – ha kell, hetente – leülni tárgyalni az említett szervezetek vezetőivel, mindaddig, amíg valamiféle vállalható és használható közös álláspontra nem jutnak a fajgyűlölők és különféle szervezeteik jogi megítélésében és kezelésében. Igen, a köztársasági elnök ellenében, az Ab korábban formálgatott „láthatatlan alkotmánya” ellenében, akár a saját pártja ellenében, és a doktrinér liberálisok, köztük az elvakult jogvédők ellenében, akiknek egyik leghangosabb és legkiábrándítóbb képviselője ­– mint már sokszor leírtam ez irányú véleményemet* – Schiffer András volt (meg az akkori TASZ, amelynek a nevében beszélt). Óriási szerepe van abban, legalább akkora, noha más természetű, mint Gyurcsánynak, az SZDSZ-nek és a MSZP-nek, hogy ma a Jobbik a parlamentben ül, hogy Tatárszentgyörgyön és másutt vadállatok gyilkoltak, hogy Gyöngyöspatán csak az nem erőfitogtat, aki nem akar. (A Fideszről most ne essék szó, az külön tanulmány.) Csak éppen Schiffer András ezért soha nem vállalt semmilyen felelősséget. Szemben a többi – egykor kormányzó – szereplővel, aki vállalta, vagy a választók rákényszerítették, és most viseli, ezért is, a felelősséget.

Én őszintén remélem, hogy Schiffer András nem lesz abban a helyzetben, hogy eldöntse, kikkel hajlandó együttműködni és kiket rekeszt ki az együttműködésből, na nem elvi alapon, ezt senki ne higgye el, hanem merő önkényes személyeskedésből. Remélem, hogy a Schiffer András vezette LMP** nem lesz „pólusképző” erő. Ha ez megesne, az azt jelentené, hogy az elmúlt évek-évtizedek fölöslegesen teltek el, és fölösleges minden ma szerzett tapasztalatunk is. Senki nem tanult semmit, már ha a jóízű és jóleső gyűlöletet meg a bornírt szemellenzőhasználatot nem számítjuk. Ha ennek még 2014-ben is keletje lesz a választók között, tényleg jöhet a katolikus egyház, hogy keresztet vessen erre az országra.

(Mihancsik Zsófia)

A cikk forrása ide klikkelve érhető el a Galamus.hu-n.

Vissza...