Három Ă©v alatt 88 milliárd forintot vonna ki a kormány a felsĹ‘oktatásbĂłl a SzĂ©ll Kálmán terv alapján. RĂ©giĂłs összehasonlĂtásban nem állunk rosszul a felsĹ‘oktatásra költött állami pĂ©nzeket összehasonlĂtva, ráadásul kiemelkedĹ‘ a diplomások bĂ©rtöbblete, könnyen lehet a költsĂ©gtĂ©rĂtĂ©s mellett Ă©rvelni.
|
A válság viszont Ăgy is elvitte a jelentkezĹ‘k jĂł rĂ©szĂ©t, a tervezett intĂ©zkedĂ©sek pedig az egyetemisták számának drasztikus csökkenĂ©sĂ©vel járhatnak, Ăgy kĂ©rdĂ©s, hogy teljesĂtjĂĽk azt a vállalást, miszerint 2020-ra 30 százalĂ©k fölĂ© tornázzuk a diplomások arányát.
Jelenleg is tart a kormány felsĹ‘oktatási koncepciĂłjának kidolgozása, a kiszivárgott tervezetben szĂł volt többek között a Budapesti Corvinus Egyetem megszĂĽntetĂ©sĂ©rĹ‘l is. Ugyan döntĂ©s mĂ©g nem szĂĽletett az ĂĽgyben, az irányt lefektette a SzĂ©ll Kálmán terv, ez alapján a racionalizálásokon keresztĂĽl a következĹ‘ három Ă©vben 88 milliárd forintot kivonnának a szfĂ©rábĂłl. IdĂ©n 189 milliárd forintnyi támogatás jut a költsĂ©gvetĂ©sbĹ‘l a felsĹ‘oktatásra, amibĹ‘l már az Ă©v elejĂ©n zároltak 20 milliárdot. Ebben az összegben nincsenek benne a kĂĽlönbözĹ‘ tárcák által kezelt felsĹ‘oktatási támogatások (katonai Ă©s rendvĂ©delmi, egĂ©szsĂ©gĂĽgyi Ă©s agrár intĂ©zmĂ©nyeknek), ezzel kiegĂ©szĂtve várhatĂłan 250 milliárd forintot költ a terĂĽletre idĂ©n az állam a Nemzeti ErĹ‘forrás MinisztĂ©rium tájĂ©koztatása alapján.
A tervek szerint 2012-ben a jelenlegi költsĂ©gvetĂ©si pályához kĂ©pest 12, 2013-ban Ă©s 2014-ben pedig 38-38 milliárd forintot spĂłrolnának meg, Ăgy a felsĹ‘oktatás közvetlen költsĂ©gvetĂ©si támogatása az ötödĂ©vel csökkenne. Egy ilyen mĂ©rtĂ©kű csökkentĂ©s pĂ©lda nĂ©lkĂĽli a rendszerváltás Ăłta, az elmĂşlt hĂşsz Ă©vben ugyanis nem volt nagy mozgás a felsĹ‘oktatásra fordĂtott összegben, ennek aránya a GDP-hez viszonyĂtva mindig a jelenlegi 1 százalĂ©k körĂĽl mozgott, 1995-ben valamivel alacsonyabb 0,98 százalĂ©k, 2000-ben pedig kicsivel magasabb 1,1 százalĂ©k volt.
Ezzel az aránnyal nem is állunk rosszul rĂ©giĂłs összehasonlĂtásban, felsĹ‘oktatásra minden visegrádi állam a GDP 1 százalĂ©ka körĂĽli összeget költ. EgyedĂĽl Szlovákia lĂłg ki egy kicsit a sorbĂłl 0,8 százalĂ©kos adatával, a csökkentĂ©s után nagyjábĂłl velĂĽk kerĂĽlĂĽnk egy szintre.
Ide klikkelve olvashatja tovább az Index.hu-n megjelent Ărást. |