Lesz vagy nem lesz tandíj?

2011-05-17 16:52:59

Az alábbiakban egy rövid összeállítást olvashat arról, hogy miként változik az elképzelése Pokorni Zoltánnak a tandíjkérdést illetően. Kezdjük a legfrissebb állásponttal: "Pokorni Zoltán szerint utólagos tandíjat kellene kivetni azokra az egyetemi-főiskolai hallgatókra, akik az állami finanszírozású képzésben nem fejezik be a tanulmányaikat. Az oktatáspolitikus továbbra is kész konfrontálódni az oktatási szakállamtitkárral, ha úgy érzi, hogy rossz irányba mennek az ügyek."

Pokorni Zoltán szerint utólagos tandíjat kéne fizetniük azoknak a diákoknak, akik évekig járnak egy felsőoktatási intézménybe, majd nem fejezik be azt. A Fidesz oktatáspolitikusa erről kedden a TV2 Mokka című műsorában beszélt. Pokorni elmondta, hogy jelenleg évente 90-100 ezer diákot vesznek fel a felsőoktatási intézményekbe, miközben a magyar felsőoktatás mindössze 50-54 ezer diplomást bocsát ki, ami az jelenti, hogy 30-40 százalékos a lemorzsolódás. Az oktatáspoliktus szerint hibás az az elképzelés, hogy spórolásra hivatkozva csökkentsék a felsőoktatásba felvett hallgatók számát, ennél ugyanis fontosabb feladatnak tartja a parazarlás visszaszorítását. Ez utóbbiak közé sorolta, hogy a hallgatók egy része évekig jár az állam költségén iskolába, ám végül nem fejezik be a tanulmányaikat. ( forrás: Nol.hu- klikkeljen ide !)

2 hónappal ezelőtt: Nem tervezi a kormány tandíj bevezetését a felsőoktatásban - közölte az Országgyűlés oktatási bizottságának fideszes elnöke. Pokorni Zoltán a HírTV Kontraszt című műsorában szólt arról is: ha nem tartják fenn a költségtérítéses rendszert, akkor az egyetemek, főiskolák nem lesznek finanszírozhatóak. (2011. március 14.) ( forrás: HVG.hu-klikkeljen ide !)

3 évvel ezelőtt volt egy népszavazás is. A 3. kérdés így szólt: Egyetért-e Ön azzal, hogy az államilag támogatott felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetni?

A Fidesz már 2007 őszén elkezdte a kemény kampányt az igenek mellett! Erre a kérdésre 3 millió 309 ezer 616-an válaszoltk igennel. Ez ma már nem kötelezi őket semmire?

forrás: wikipédia - klikkeljen ide !

Ha tudni akarja mi is az a képzési hozzájárulás, kattintson ide !

A lényeg: Az Országgyűlés 2006 októberében módosította a felsőoktatásról szóló törvényt és az államilag támogatott alapképzésben és mesterképzésben részt vevő hallgatók számára előírta, hogy - az állami költségvetés mellett - a hallgatók képzésük költségeinek egy részét viseljék. Ezen rendelkezések bevezetése tehát azt eredményezi,
hogy valamennyi, költségtérítéses, illetőleg államilag támogatott képzési formában bizonyos mértékű fizetési kötelezettség terheli a hallgatót.
Az államilag támogatott alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgatók a tanulmányok harmadik félévétől kezdődően, az államilag támogatott mesterképzésben részt vevő hallgatók pedig a teljes tanulmányi időszakra vonatkozóan kötelesek fizetni képzési hozzájárulást, kivéve a hátrányos helyzetű, valamint - a bejelentkezés időpontjában - gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon lévő, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesülő hallgatókat, valamint a miniszteri ösztöndíjjal rendelkező külföldi hallgatókat. A legjobb tanulmányi eredményt elérők 15 százaléka ugyancsak mentesül a képzési hozzájárulás fizetése alól.

 2011, március 18-án történt: A kormány sem tandíjat, sem képzési hozzájárulást nem tervez bevezetni a felsőoktatásban - mondta Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter csütörtökön, az Országgyűlés oktatási bizottsága előtt, évi rendes meghallgatásán.

Egy régi emlék!

Hetek! A népszavazásról!

Nem én adtam a címet, hanem a Hírszerző! "Jöhet a tandíj? A Fidesz szembeköpheti 2008-as támogatóit" ( Klikkeljen ide ! )

Parlamenti felszólalás 2008.02.25.:

KATANICS SÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Zaj. - Az elnök csenget.)

 Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Az elmúlt évek során, de az utóbbi napokban is sok továbbtanulni vágyó fiatallal és hozzátartozóival volt alkalmam beszélgetni. Volt tanítványaim és szüleik ezúttal a tandíjkérdéssel kapcsolatos rémisztő hírek valóságtartalmáról érdeklődtek. A jobboldal népszavazással kapcsolatos kampányhírei között most leggyakrabban azt az állítást hallják, hogy a kormány intézkedéseinek köszönhetően a szegények szorulnak majd ki a felsőoktatásból, mert a képzési hozzájárulás elviselhetetlen terheket fog jelenteni a számukra. Elmondtam: a kormány jelenlegi intézkedéseivel szerintem éppen ezt igyekszik elkerülni. A veszprémi Lovassy László Gimnáziumban, ahol 23 éve dolgozom, és ahol 10 éven keresztül iskolaigazgatóként is tevékenykedhettem, a kezdetek óta részt veszünk az Arany János tehetséggondozó programban. Évente jó pár olyan diákkal találkozom, ahol a szülők iskolai végzettsége igen alacsony, és a tanuló a gimnáziumba kistelepülésről, hátrányos helyzetű körzetből, környezetből érkezik. Számukra az új 480 pontos rendszerben biztosított többletpontok komoly segítséget jelentenek ahhoz, hogy ne költségtérítéses képzési formákra juthassanak be csupán, olyan képzési formákra, ahol már az első tanévtől kezdve tanulmányi teljesítményük mérése nélkül is jelentős összegeket kellene félévente befizetniük. Hátrányos helyzetük miatt a felvételi eljárás során biztosított pluszpontokkal számukra is lehetőség nyílik arra, hogy ne szoruljanak ki az államilag támogatottak köréből. Életkörülményeik, a biztos családi háttér hiánya miatt nekik kevesebb az esélyük még érettségi előtt a nyelvvizsgák letételére, az emelt szintű vizsgák teljesítésével megszerezhető többletpontok elérésére.

 A jelenleg érvényes szabályozók szerint a következő tanévtől a magasabb évfolyamra járó, legjobban teljesítő hallgatók 15 százaléka tandíjmentes lesz. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók pedig teljesítményüktől függetlenül is tandíjmentesek. A befizetett képzési hozzájárulásból, ami a tényleges képzési költségnek körülbelül a 10 százaléka, lehetőség nyílik ösztöndíjként a legtöbbet a legjobbaknak és a legrászorultabbaknak adni - ellentétben a Fidesz koncepciójával, amelynek következtében tapasztalatunk szerint a szegényebbek kiszorulnak az államilag támogatott férőhelyekről, és a költségtérítéses képzésre kerülnek, ahol a tényleges képzési költségek 60-70 százalékát kell megfizetniük.

Kérdezem a miniszter úrtól: ténylegesen milyen terheket jelent a költségtérítés (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) és a képzési hozzájárulás a hallgatóknak? Milyen segítséget kapnak a hátrányos helyzetű továbbtanulni vágyó fiatalok (Az elnök ismét csenget.), illetve a diákhitel milyen módon tud segítségére lenni a tanulmányaikat végző hallgatóknak? (Taps az MSZP soraiból.)

KATANICS SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Gusztos képviselőtársam az előbb kiosztotta a Fidesznek a tandíjjal kapcsolatos állásfoglalását. Természetesen tudom, hogy még 1993-ban, de azt gondolom, hogy ez most is értékálló, és ha szabad, ebből gyorsan felolvasom még egyszer azt, amit én rendkívül fontosnak vélek. A Fidesz szerint "a tandíj bevezetése elkerülhetetlen. A legsúlyosabb érv a tandíj mellett a következő: a polgártársaiddal szembeni méltányosság. Mivel a hallgató felsőoktatásból nyert egyéni haszna lényegesen nagyobb a képzésből kimaradó és azt csupán adójával támogató polgár hasznánál, méltányos, hogy a jelenlegi rendszert átalakítsuk. A jövőben a hallgatóknak az eddigi mértéknél jobban kell hozzájárulniuk a felsőoktatás fenntartásához."

Miniszter úr, köszönöm szépen a válaszát, elfogadom azt. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Vissza...