Hivatali visszaélés akkor és most

2011-05-08 17:30:52

Az első Orbán-kormány idején a rendelkezésünkre álló adatok szerint felvethető lett volna a hivatali visszaélés megvalósulása (id. Orbán bányáinak ügyében), a második Gyurcsány-kormány idején a Sukoró-ügyben a rendelkezésünkre álló adatok szerint nem vethető fel.

A büntető törvénykönyv 225. §-a a következőképpen fogalmazza meg a hivatali visszaélés tényállását: „Az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen, hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.

Erre a tényállásra alapozta Gyurcsány Ferenc ellen 2009. október 6-án aláírt feljelentését Schiffer András, akkor az LMP szóvivőjeként, amelynek alapján az ügyészség nyomoz. A feljelentésben a hivatali kötelesség megszegését arra hivatkozva feltételezi a feljelentő, hogy a sukorói beruházás kiemeltté nyilvánítását tartalmazó kormányrendeletet nem előzte meg hatásvizsgálat, illetve az előkészítés alatt álló rendelet tervezetét nem hozták nyilvánosságra az illetékes tárca honlapján.

Azzal nem fárad a feljelentő, hogy milyen jogtalan előnyt szerzett a feljelentésben megvádolt korábbi miniszterelnök, hiszen önmagában a gyors döntés-előkészítés ilyen előnyként való feltüntetése ugyanazt a körülményt tekinti jogtalan előnynek, amit kötelességszegésként ismegjelölt.Nem tudunk róla, hogy bármely, hatásvizsgálat nélkül benyújtott és elfogadott törvény vagy kormányrendelet ügyében, amelynél nem hozták nyilvánosságra az interneten a korábbi tervezetet, a jelenlegi miniszterelnök ellen Schiffer András feljelentést tett volna, ami önmagában is alkalmat adhat fontos következtetésekre, de Schiffer lelkiismerete nem olyan súlyú ügy, amivel foglalkoznunk kellene. Más szempontból közelítem meg a továbbiakban a Gyurcsány Ferenc elleni vádat.

Ide klikkelve olvashatja tovább Bauer Tamásírását a Nol.hu-n.

Vissza...