1993.febr. 40.5%-1994.máj.8. 7.7%

2011-05-01 15:36:56

A Fidesz 1993 tavaszán elérte népszerűsége csúcspontját, aztán lejtőre került. A pártot választók körében népszerűsége 40,5 százalékról 25,5 százalékra csökkent. „... a Fidesztől elpártoló szavazók az MSZP-hez mennek” – állapította meg Orbán Viktor (Tallózó, 1993. december 17.). 1994. május 8-án az első fordulóban mindössze 7.7%-ot kapott a Fidesz.

Valóban. Az MSZP volt az egyetlen párt, melynek népszerűsége az év folyamán jelentősen nőtt, és az év végén át is vette a vezetést a Fidesztől. Az MSZP azért lehetett 1994-től domináns kormánypárt, mert a Fidesz nem tudta megőrizni a kormányváltást óhajtók bizalmát. Tavasszal elérte a nyilvánosságot a (sorozatunk előző részében ismertetett) székházügy, mely rávilágított a Fidesz és a kormánypártok titkos kapcsolataira. Kormánypárti potentátok folyamatosan és nyilvánosan jelezték, hogy szívesen kormányoznának tovább a Fidesszel, és az ellenzéki pártok közül csak vele. A Fidesz kivetette magából azokat, akik önkritikát és önvizsgálatot szorgalmaztak a székházügyben, melynek parlamenti kivizsgálását a Fidesz a kormánypártokkal együtt akadályozta meg. (A székházpénzből ez év tavaszán vásárolt egy Fidesz-közeli cég 4,75 millió forint névértékű tulajdoni hányadot az Orbán Viktor apja által jegyzett cégből, amit a cég pár hónapmúlva 1,2 millió forintért „visszavásárolt”.) A Fidesz és az SZDSZ február 24-én együttműködési megállapodást kötött. A két párt vezetői kifejezték azon meggyőződésüket, hogy „a gazdaság talpra állításához, a polgárok jólétéhez, a szabadságjogok megvédéséhez elengedhetetlenül szükséges, hogy 1994 tavaszán... liberális kormányzat kezdje meg a működését. (...) A tőlük jobbra és balra álló, a demokratikus alapértékeket elfogadó erőkkel együttműködni kész liberális polgári közép lesz képes teljesíteni a demokrácia megszilárdításának történelmi feladatát Magyarországon” (Magyar Hírlap, 1993. március 4.). Orbán Viktor leszögezte, hogy ez a megállapodás megpecsételte az MSZP sorsát: „egyre kisebb az esélye annak, hogy az MSZP kormányzati tényezővé válhasson, az pedig szinte biztos, hogy 1994 után sem lesz jelentős párt” (Népszabadság, 1993. március 6.). Ez az elhamarkodott jóslat persze nem jelentette az MSZP-vel való kormányzati együttműködés kizárását, annak elvi elutasítását. Ezt Orbán is világossá tette: „Mi olyan viszonyban szeretnénk lenni mind az MDF-fel, mind az MSZP-vel, mely nem nehezíti a kormányalakítási tárgyalásokat” (Magyar Hírlap, 1993. március 10.).

Ide kattintva érdemes tovább olvasni Révész Sándor Nol.hu-n megjelent elemzését.

Vissza...