EurĂłpa szĂ©gyene. Ezzel a megnevezĂ©ssel illette Orbán Viktor Magyarországát a nĂ©met közszolgálati ARD televĂziĂł kommentátora hĂşsvĂ©thĂ©tfĹ‘n, az esti hĂradĂłban, az Ăşj alkotmány megszĂĽletĂ©se alkalmábĂłl. „Ez az állam már nem tartozik ebben az Ă©rtelemben az EU-hoz” – szĂłlt a verdikt, amit (az elhangzottak Ă©rtelmĂ©t Ă©s az elhangzás helyĂ©t tekintve) mĂ©rhetetlenĂĽl sĂşlyosnak, ámde helytállĂłnak kell tekintenĂĽnk.
|
Legföljebb annyit tehetĂĽnk hozzá, hogy ami hazánkban törtĂ©nik, az nemcsak EurĂłpa, hanem termĂ©szetesen – Ă©s elsĹ‘sorban – Magyarország szĂ©gyene. MindannyiunkĂ©. Hogy a szĂ©gyenbĹ‘l Ă©s a felelĹ‘ssĂ©gbĹ‘l ki milyen arányban rĂ©szesĂĽl, az más lapra tartozik, most szorĂtkozzunk csak az Ăşj alkotmányra.
Tudjuk, hogy az alkotmányozĂł – hazudjon utĂłlag bármit – a választások elĹ‘tt nem kĂ©rt felhatalmazást a közjogi rendszer átalakĂtására. Mi több, az ellenkezĹ‘jĂ©t ĂgĂ©rte: az alkotmányozás ilyen Ă©rtelemben tehát illegitim. A legitimitás utĂłlag pĂłtolhatĂł volna egy nĂ©pszavazással – gondolhattuk korábban. Csakhogy az orbáni alaptörvĂ©ny ismeretĂ©ben már ezt se gondolhatjuk, hiszen a demokrácia lerombolását Ă©s az autokrácia kiĂ©pĂtĂ©sĂ©t senki Ă©s semmi nem legitimálhatja. (Más kĂ©rdĂ©s, hogy a hatalmon lĂ©vĹ‘knek nincs bátorságuk effĂ©le prĂłbát tenni, helyette egy közjogilag Ă©rtelmezhetetlen kĂ©rdĹ‘Ăvvel manipuláltak).
Az alkotmányozás folyamata nĂ©lkĂĽlözött minden Ă©rdemi politikai, szakmai Ă©s társadalmi egyeztetĂ©st. Az egĂ©szet erĹ‘ltetettmenetben, bĹ‘ egy hĂłnap alatt hajtották keresztĂĽl a parlamenten, a kĂ©t demokratikus párt bojkottja Ă©s a szĂ©lsĹ‘jobb asszisztálása mellett; az alkotmányjogászok (pártállástĂłl fĂĽggĹ‘en heves vagy visszafogott, ám általános) kritikájátĂłl Ă©s a demokrata polgárok tiltakozásátĂłl kĂsĂ©rve. Az Ăşj alaptörvĂ©ny emiatt a legszűkebben vett jogi Ă©s a legtágabban Ă©rtelmezett szellemi tekintetben is csapnivalĂł fĂ©rcmű. Politikai Ă©rtelemben pedig oktrojáltnak tekinthetĹ‘. Mindez tetten Ă©rhetĹ‘ a szöveg – de fĹ‘kĂ©nt a preambulum – egyoldalĂş politikai fundamentalizmusában, egy Ăşj nemzeti-keresztĂ©ny kurzus bevezetĂ©sĂ©nek visszataszĂtĂł, egyszersmind szánalmas igyekezetĂ©ben. Egy avĂttságában is kommersz jobboldali törtĂ©netszemlĂ©let jogĂ©rtelmezĹ‘ normává emelĂ©sĂ©nek buzgalmában. Továbbá abban a kĂĽlpolitikai bonyodalmakkal fenyegetĹ‘ abszurditásban, ami a magyar állam alkotmányát a (más államok polgárait is magába foglalĂł) magyar nemzethez rendeli.
Debreczeni József publikációja ide kattintva érhető el a Nol.hu-n. |