Húsvéti népszokások

2011-04-24 08:42:58

A húsvét a zsidóság és a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe. A zsidó húsvét a pászkaünnep, az egyiptomi szabadulásra való emlékezés, míg a keresztény húsvét a Jézus Krisztus feltámadásáról történő megemlékezés.

A keresztény húsvét a Jézus Krisztus feltámadására való emlékezés, hálaadás az általa tett áldozatért, melyet az emberiségért hozott. A keresztény vallás szerint Jézus helyettesítő áldozata lehetővé tette ugyanis, hogy az emberek ne bűneik szerint ítéltessenek meg, hanem a Jézusba vetett hit által üdvözülhessenek, kegyelemből. A keresztény húsvét időpontját a 325-ös niceai zsinaton állapították meg. E szerint a tavaszi napéjegyenlőséggel (március 21.) egybeeső, vagy az azt követő holdtölte utáni első vasárnap a húsvétvasárnap. A húsvét így, ellentétben a karácsony ünnepével, minden évben más napra esik, de mindig március 22. és április 25. között. A húsvét meghatározza a többi mozgó ünnep - farsangvasárnap, virágvasárnap, áldozócsütörtök, pünkösd, Szentháromság vasárnapja, Úrnapja - dátumát is. A húsvét magyar elnevezése onnan származik, hogy ekkor ér véget a nagyböjt, a hústól való 40 napos tartózkodás.

A feltámadás napja húsvétvasárnap. Sok országban szokás e napon a napfelkeltét egy magas hegy tetején várni. Ehhez több hiedelem kapcsolódik - egyik szerint a felkelő nap Krisztus feltámadásának bizonyítéka, a másik szerint, aki jól figyel, megláthatja benne a Krisztust jelképező bárányt a zászlóval.


A húsvéti tojás ajándékozása sok országban e napon történik, nálunk a hétfői locsoláshoz tartozik. A hagyományos sonkát már szombat este, a böjt lezárásával megkezdik. Vasárnap a sonka mellé tojást, tormát fogyasztanak. E nap ünnepi étele a bárány.

További érdekességeket ide klikkelve olvashat a mixonline.hu-n!

Vissza...