A keresztĂ©ny hĂşsvĂ©t a JĂ©zus Krisztus feltámadására valĂł emlĂ©kezĂ©s, hálaadás az általa tett áldozatĂ©rt, melyet az emberisĂ©gĂ©rt hozott. A keresztĂ©ny vallás szerint JĂ©zus helyettesĂtĹ‘ áldozata lehetĹ‘vĂ© tette ugyanis, hogy az emberek ne bűneik szerint ĂtĂ©ltessenek meg, hanem a JĂ©zusba vetett hit által ĂĽdvözĂĽlhessenek, kegyelembĹ‘l. A keresztĂ©ny hĂşsvĂ©t idĹ‘pontját a 325-ös niceai zsinaton állapĂtották meg. E szerint a tavaszi napĂ©jegyenlĹ‘sĂ©ggel (március 21.) egybeesĹ‘, vagy az azt követĹ‘ holdtölte utáni elsĹ‘ vasárnap a hĂşsvĂ©tvasárnap. A hĂşsvĂ©t Ăgy, ellentĂ©tben a karácsony ĂĽnnepĂ©vel, minden Ă©vben más napra esik, de mindig március 22. Ă©s április 25. között. A hĂşsvĂ©t meghatározza a többi mozgĂł ĂĽnnep - farsangvasárnap, virágvasárnap, áldozĂłcsĂĽtörtök, pĂĽnkösd, Szentháromság vasárnapja, Ăšrnapja - dátumát is. A hĂşsvĂ©t magyar elnevezĂ©se onnan származik, hogy ekkor Ă©r vĂ©get a nagyböjt, a hĂşstĂłl valĂł 40 napos tartĂłzkodás.
A feltámadás napja hĂşsvĂ©tvasárnap. Sok országban szokás e napon a napfelkeltĂ©t egy magas hegy tetejĂ©n várni. Ehhez több hiedelem kapcsolĂłdik - egyik szerint a felkelĹ‘ nap Krisztus feltámadásának bizonyĂtĂ©ka, a másik szerint, aki jĂłl figyel, megláthatja benne a Krisztust jelkĂ©pezĹ‘ bárányt a zászlĂłval.
A húsvéti tojás ajándékozása sok országban e napon történik, nálunk a hétfői locsoláshoz tartozik. A hagyományos sonkát már szombat este, a böjt lezárásával megkezdik. Vasárnap a sonka mellé tojást, tormát fogyasztanak. E nap ünnepi étele a bárány.
További érdekességeket ide klikkelve olvashat a mixonline.hu-n! |