Újraalapozott a Fidesz

2011-04-18 19:14:51

Hétfőn délután rövid vita után a parlament kormánypárti többsége megszavazta Magyarország új alaptörvényét, amely 2012. január 1-től váltja fel az 1989-1990-es alkotmányt. Bár az új alaptörvény nem fordítja ki a sarkaiból a közjogi rendszert, de a fékek és ellensúlyok meggyengítésével tovább növelte a miniszterelnöki hatalmat.

Az alapvető jogok is változnak majd: az alkotmány az állampolgári kötelezettségekre is nagy hangsúlyt fektet. A rendszerváltás óta ez nem született társadalmi szerződés, a régi alkotmányt módosítgatták, de ez az átmeneti korszak lezárult, új társadalmi korszak született, és ezt a folyamatot a szavazófülkében lezajlott forradalom aktusa zárt le – jelentette be tavaly május 25-én Orbán Viktor első miniszterelnöki expozéjában az Országgyűlésben, hogy a választások után megalakult parlament alkotmányozó nemzetgyűlésként fog működni, és 2012-ig megalkotja Magyarország új alaptörvényét.

Az akkor elindított folyamat április 18-án zárul le, a parlament hétfőn szavazott a Fidesz-KDNP március 14-én beterjesztett és az elmúlt hetekben közel 70 képviselői és bizottsági indítvánnyal módosított alaptörvény tervezetéről. Lázár János, fideszes frakcióvezető még az utolsó pillanatban is 16 zárószavazás előtti módosító javaslatot nyújtott be.

A két párt szövegező bizottságának vezetője, Szájer József interjúiban, nyilatkozataiban többször jelezte, a Fidesz-KDNP lényeges változásokat tervez, de nem áll szándékában gyökeresen átalakítani Magyarország közjogi szervezetét. Az új alaptörvény valóban nem formálja át az egykamarás Országgyűlésre és az erős miniszterelnöki hatalomra építő szerkezetet, a legfőbb alapjogokat is megőrizte, ám több ponton úgy írta át az 1989-1990-es alkotmányt, hogy jelentősen gyengítette a végrehajtó hatalom fékjeit és ellensúlyait.

A Hírszerző.hu-n ide kattintva olvashatja tovább a cikket.

Vissza...