Orbán Viktor alaptörvĂ©ny-tervezete a Magyar Köztársaság polgáraihoz intĂ©zett ultimátum. Az Ăşj alaptörvĂ©nnyel olyan politikai berendezkedĂ©s kiĂ©pĂtĂ©sĂ©re kĂ©szĂĽlnek, amely kizárĂłlag akkor működtethetĹ‘, ha Ĺ‘k működtetik. Amellyel ellenzĂ©kbĹ‘l is kĂ©pesek megbĂ©nĂtani a kormányzást Ă©s folyamatos politikai Ă©s alkotmányos válságba taszĂtani az országot, amĂg a megtĂ©vesztett választĂłk jobb belátásra nem tĂ©rnek, Ă©s vissza nem szavazzák Ĺ‘ket a hatalomba.
|
Az elmĂşlt szűk Ă©vtized tapasztalatai alapján kĂ©tsĂ©gĂĽnk sem lehet afelĹ‘l, hogy ezt meg is tennĂ©k. Ezt a cĂ©lt szolgálja az alkotmánybĂrĂłsági kontroll kiiktatása, a parlament feloszlathatĂłságának ravasz trĂĽkkje az általuk kinevezetett KöltsĂ©gvetĂ©si Tanács vĂ©tĂłja Ăştján, a fĂĽggetlen ellenĹ‘rzĹ‘ intĂ©zmĂ©nyek feltöltĂ©se pártemberekkel több ciklusra. Az alkotmánytervezet tehát a demokratikus legitimáciĂł alapelveit teszi zárĂłjelbe. Az alkotmánybĂrĂłság majd akkor kaphatja vissza hatásköreit, ha az államadĂłsság a GDP 50 százalĂ©ka alá csökken. Az alkotmányossági felĂĽlvizsgálat pedig egyĂ©bkĂ©nt is a közelebbrĹ‘l meg nem határozott „törtĂ©nelmi alkotmány” Ă©s a majd csak Ĺ‘sszel meghozandĂł kĂ©tharmados („sarkalatos”) törvĂ©nyek egyĂĽttes Ă©rtelmezĂ©sĂ©vel vĂ©gezhetĹ‘ el. Az elĹ‘bbi tĂ©nyleges tartalma merĹ‘ homály Ă©s törtĂ©nelmi misztika, az utĂłbbiak tartalmárĂłl ma mĂ©g csak sejtĂ©seink lehetnek, bár illĂşziĂłink aligha. Az alaptörvĂ©ny ebben a formában lĂ©nyegĂ©ben határozatlan idĹ‘re alkotmányos szĂĽksĂ©gállapotot vezetne be Magyarországon. Bizarr mĂłdon Ă©pp egy friss kvázialkotmány, amely ugyan elvben rendelkezik jogokrĂłl, ám ezek garanciáit bizonytalan idĹ‘re felfĂĽggeszti. A szĂĽksĂ©gállapot bevezetĂ©sĂ©nek egyetlen vĂ©lelmezhetĹ‘ indoka – mivelhogy gazdasági összeomlás, államcsĹ‘d, földrengĂ©s Ă©s háborĂş egyelĹ‘re nem fenyeget – csak az lehet, hogy a tervezet alkotĂłi szerint Magyarországon nincs Ă©s beláthatĂł idĹ‘n belĂĽl nem is lesz olyan ellenzĂ©k, amely a haza ĂĽdvĂ©t szolgálná, a magyar választĂłk ĂtĂ©lĹ‘kĂ©pessĂ©gĂ©ben pedig nem lehet megbĂzni. Teszi ezt az a társaság, amely az egyöntetű választĂłi akarattal, a „fĂĽlkeforradalommal” igazolja lĂ©pĂ©seit. A Fidesz a magyar jobboldal rosszabbik felĂ©nek kĂ©t Ă©vtizedes lázálmát iktatja az alaptörvĂ©nybe: egyedĂĽl mi vagyunk hivatottak az ország vezetĂ©sĂ©re, a nemzet kĂ©pviseletĂ©re. Ha ez megtörtĂ©nik, 2012. január 1-jĂ©tĹ‘l Magyarország alkotmánya arrĂłl fog rendelkezni, hogy az állam kĂĽlönbözĹ‘ meggyĹ‘zĹ‘dĂ©sű Ă©s világnĂ©zetű polgárai többĂ© nem egyenrangĂş felei egymásnak. CsekĂ©ly vigasz, hogy a közjogi szerkezet gyáva tĂşlbiztosĂtása arrĂłl tanĂşskodik, hogy megalkotĂłi már a 2014-es választásokon veresĂ©gre számĂtanak.
Mink András Ărása ide kattintva olvashatĂł tovább a Nol.hu-n. |