AprĂł hĂr tudatja a Tolna megyei hĂrportálon, hogy iskolakerĂĽlĹ‘ gyerekeket fĂĽleltek le Váralján, akik már napok Ăłta nem mentek iskolába. Magyarországon át van már lĂşgozva annyira az emberek agya, hogy reflexszerűen cigány gyerekekre gondoljanak, akiknek eszĂĽk ágában sincs iskolába járni, a szĂĽleik vĂ©gkĂ©pp nem forszĂrozzák a tanulást, aztán persze mennek a segĂ©lyĂ©rt, illetve csak mennĂ©nek, mert a falu jegyzĹ‘je nyilván a sarkára állt, Ă©s a törvĂ©ny Ă©rtelmĂ©ben letiltotta a segĂ©lyt, amĂg rend nem lesz megint. De nem.
|
Ebben az alig ezer lelket számlálĂł Mecsek aljai faluban a gyerekek azĂ©rt nem mentek iskolába, mert a jelentĂ©s szerint szĂ©gyelltĂ©k szegĂ©nyes öltözĂ©kĂĽket, a kicsivel jobban öltözött osztálytársak rendre kicsĂşfolták divatjamĂşlt ruhájukat, ezĂ©rt inkább otthon maradtak; mint tudjuk, szegĂ©ny embert a szegĂ©ny bĂrja legjobban megalázni.
Az volna mármost a kĂ©rdĂ©s, hogy az önrendelkezĂ©si jogát vĂ©gre visszaszerzĹ‘, s azt igen intenzĂven gyakorlĂł Magyarország szemĂ©ben vajon ezek a gyerekek is senkik-e, hiszen mĂ©g rendes ruhájuk sincsen. Érti-e a morális nagyságát fennen hirdetĹ‘ Ăşj Magyarország, hogy ez nem az a szimpla helyzet, amire Ă©rvĂ©nyes volna a már parlamentárisan is kĂ©pviselt, kromoszĂłmaszámlálásra alapozott sztereotĂpia, mármint hogy a cigány eleve kerĂĽli a munkát, az iskolát, a segĂ©lyt ellenben elvárja. Itt ugyanis a gyerekeknek nemcsak hogy rendes ruhájuk nincs, de ezt egyenesen szĂ©gyellik is. Viszont ha egy gyerek szĂ©gyelli a ruháját, az annyit is tesz, hogy nem akar kilĂłgni a sorbĂłl, olyan szeretne lenni, mint a többi, mĂ©g akkor is, ha törtĂ©netesen a faluszĂ©li PerĂł nyomorteleprĹ‘l Ă©rkezett, ergo beilleszkedni akar, tehát a váraljai esetre megint csak nem igazak a rettentĹ‘ okos Magyarország rĂ©m ostoba panelválaszai.
Megyesi Gusztáv Ărását ide klikkelve olvashatja tovább a Nol.hu-n. |