Miközben a kormányzati szervezĹ‘k fizetett tapsolĂłk szerzĹ‘dtetĂ©sĂ©vel Ă©s PetĹ‘fi 15-dik március, 1848 cĂmű versĂ©nek cenzĂşrázásával tette felejthetetlennĂ© az idei március tizenötödikĂ©t, a Duna TV egy másik magyar költĹ‘, Dsida JenĹ‘ Psalmus Hungaricus cĂmű költemĂ©nyĂ©t látta jĂłnak megfosztani Jeruzsálemre vonatkozĂł ĂłszövetsĂ©gi utalást tartalmazĂł záradĂ©kátĂłl.
|
Mindezt Balla D. Károly kárpátaljai ĂrĂł, szerkesztĹ‘ fedezte fel a Duna TV március 15-i reggeli ĂĽnnepi műsorában egy diák-szavalĂłverseny dĂjnyertese adta elĹ‘ a Psalmus Hungaricus-t, amelynek vĂ©gĂ©rĹ‘l azonban hiányzott a költemĂ©ny záradĂ©ka. Ez az eredetiben Ăgy hangzik:
MĂ©rges kĂgyĂł legyen eledelĂĽnk, ha tĂ©ged elfeledĂĽnk, Ăł, Jeruzsálem! NyelvĂĽnkön izzĂł vasszeget verjenek át, mikor nem tĂ©ged emleget, Ăł, Jeruzsálem! Rothadjon el lábunk-kezĂĽnk, mikoron hozzád hűtlenek leszĂĽnk, Ăł, Jeruzsálem, Jeruzsálem!!
A szatmárnĂ©meti szĂĽletĂ©sű Ă©s tragikusan fiatalon, Kolozsváron elhunyt költĹ‘nek a trianoni trauma feldolgozhatatlanságárĂłl Ărott verse az Ăłkori, Babilonba hurcolt, hazátlanná tett zsidĂłság sorsával állĂtja párhuzamba a Trianonnal elszakĂtott országrĂ©szekben Ă©lĹ‘ magyarságĂ©t; ezt a párhuzamot egyĂ©rtelműsĂti a 137. zsoltárt idĂ©zĹ‘ záradĂ©k. A „Babilon folyĂłvizeinĂ©l” raboskodĂł zsidĂłk eskĂĽje ez, amely szerint sem fogvatartĂłik nyomása, sem a mezopotámiai város örömeinek csábĂtása hatására sem feledkeznek el hazájukrĂłl. |