Hángérjen Pszicho |
2011-03-17 11:56:42 |
Egy hosszúnak ígérkező pszichothrillert forgatnak most Magyarországon. Szereplői és nézői vagyunk egyszemélyben. Elmesélem ezt a filmet. Úgy kezdődik, hogy van egy életünk. Nem nagyon jó, de élhető. Ám egyszer, ahogyan az a rendes pszicho filmekben történni szokott, közénk keveredik egy furcsa idegen.
|
Kezdetben nem érezzük, mekkora a baj. Történnek furcsa dolgok, de ezeket nem vesszük komolyan: ahol sok minden furcsa, ott már majdnem minden megszokott. Ám egyszer leesik egy kép a falról, másnap élettelenül találjuk a macskát, újabb egy nap múlva kinyílik egy kulcsra zárt ajtó. A jövevény pedig egyre zaklatottabban viselkedik. Lassanként megváltozik minden, már semmi sem olyan, mint régen. Mások a zajok, a zörejek, újak a szagok, az illatok. Fakulnak a színek, repednek a falak, összemennek a terek. Már kérdezni is csak halkan merjük egymást: őrült ez, vagy csupán gazember? Eltűnik a költségvetési tanács, megnyirbálódik az alkotmánybíróság, összevonódnak a közszolgálati médiumok. Megváltozik a nyelv, a szavak mást jelentenek, mint valamikor. Ha különadóval sújtja a távközlési cégeket, azt mondja: idáig nem volt lehetőségük, hogy részt vállaljanak a közös terhek viseléséből, de most megteremtettük a számukra.Még csak nem is erőszakkal töri ránk az ajtót a kiskondás – addig hízeleg és ígérget, míg be nem fogadjuk az otthonunkba.
Ide kattintva olvashatja tovább FSP nolblogon megjelent szubjektív írását! |
