Támadás a szegények ellen

2011-03-05 14:47:32

Nem példa nélküli Európában a 15 évesen lezáruló tankötelezettség, de a magyar elképzelések leginkább arra irányulnak, hogy az iskola törvényes felmentést kapjon a nehéz gyerekekkel való foglalkozás alól – állítják az MTA Gyerekszegénység Elleni Program szakemberei. Évi több ezer kamasz élethez való elemi joga kerülhet veszélybe. (A 15-ös csapdája sorozat 1. rész)  

Magyarországon 2007-ben a 17 évesek 92, a 18 évesek 83, a 19 évesek 73, a 20 évesek 60 százaléka az oktatási rendszerben maradt. Az adatok azt mutatják, hogy ha a mai feltételek maradnának, a gyerekek többsége nem hagyná el az iskolát a 15 éves korra leszállított korhatár miatt.  Európa nyugati végén is vannak 15-16 éves korhatárok, de a gyerekek túlnyomó többsége marad az (ingyenes, államilag biztosított) iskolákban. Minden eszközzel szorgalmazzák, hogy a serdülők ne morzsolódjanak le, hiszen nekik egyáltalán nem mindegy, hogy valamilyen piacképes végzettséget kap-e a többség.

Nálunk három veszély merül fel a 15 évre levitt tanköteles korral kapcsolatban. Először: az eddigi 18 év mellett az iskoláknak igyekezniük kellett, hogyan tartsák meg a gyerekeket – a lemorzsolódás elleni küzdelem középpontban volt, és 2011. február végéig maradt is. A 15 éves kori felmentés hangsúlyozottan visszafelé mutató változást akar, amely a beiratkozás napjától kezdve fog hatni. Az iskola törvényes felmentést kapott a nehéz gyerekekkel való foglalkozás alól. Másodszor: a legveszélyeztetettebb társadalmi csoport, aki eddig is leginkább ki volt téve a kudarcos iskolai életútnak, minden esélyét elveszíti a későbbi munkaerőpiacon való érvényesüléshez. Harmadrészt: a középfok nem kötelező jellege elvileg megteremtheti az állami középfokú oktatáson belül vagy kívül a fizetős szolgáltatásokat, tovább erősítve a magyar oktatás amúgy is szelektív és elitista jellegét, illetve csökkentve az eddig is alig érvényesülő esélyegyenlőséget.

Az Fn.hu-n. megjelent írás ide kattintva olvasható tovább!

Vissza...