MindkĂ©t feltĂ©telezĂ©s jogos, bár amit feltĂ©telez, az Ă©rthetetlen. Érthetetlen a stratĂ©gia hiánya, hiszen nyolc Ă©v ellenzĂ©ki lĂ©t elĂ©gsĂ©ges idĹ‘ lett volna a felkĂ©szĂĽlĂ©sre. De Ă©rthetetlen azĂ©rt is, mert tudjuk, hogy ez idĹ‘ alatt a Fidesz műhelyeiben komoly elemzĹ‘, programalkotĂł tanulmányok kĂ©szĂĽltek. Hol vannak ezek a munkák, Ă©s hol vannak a kidolgozĂłik? Érthetetlen az is, hogy kĂ©tharmados többsĂ©ggel megtámogatva az Orbán-kormány nem mer kiállni a választĂłi elĂ©, ráadásul akkor, amikor már minden hatalmi pozĂciĂłt elfoglalt, Ă©lvezi a polgárok többsĂ©gĂ©nek bizalmát, Ă©s a kormányzati ciklus elejĂ©n vagyunk. A nem meri vállalni feltĂ©telezĂ©sĂ©t indokolja a beharangozott strukturális reformok meghirdetĂ©sĂ©nek helyszĂne, egy művelĹ‘dĂ©si ház, annak társasági jellege Ă©s a nĂ©vadás: SzĂ©ll Kálmán Terv. Nehogy valaki is „csomagra”, netán Orbán- vagy Matolcsy-csomagra gondoljon, ami kĂĽlönben is mĂ©ltatlan lenne Magyarország ĂşjjáépĂtĂ©sĂ©nek programjához. Hiszen – mint ezt Orbán ViktortĂłl korábbrĂłl tudjuk – a szerkezeti reformok Magyarország ĂşjjáépĂtĂ©sĂ©t jelentik. Navracsics Tibor ezt meg is erĹ‘sĂtette, amikor a SzĂ©ll Kálmán Tervet Magyarország felemelkedĂ©sĂ©nek zálogakĂ©nt jellemezte. Navracsics miniszterelnök-helyettes Ăşr vagy nem ismeri a tervet, vagy nem mer mást mondani a PR-műhelyekben megformált, kiadott jelszĂłnál – erre a következtetĂ©sre juthatunk a gazdasági miniszter elĹ‘adása után.
Matolcsy György rĂ©szletesen ecsetelte a magyar állam adĂłsságfelhalmozásának törtĂ©netĂ©t a hetvenes Ă©vektĹ‘l – na, nem Ă©ppen napjainkig, mert a második Orbánkormány hozzájárulásárĂłl mĂ©lyen hallgatott. Mint ahogy hallgatott a kilencvenes Ă©vekbeli SzĂ©ll Kálmán, Bokros Lajos drasztikus adĂłsságcsökkentĹ‘ csomagjárĂłl is, aminek a hasznát, nagyobb rĂ©szt, az elsĹ‘ Orbán-kormány zsebelte be. A felemás mĂşltelemzĂ©s a második Orbán-kormány eddigi teljesĂtmĂ©nyĂ©nek feldicsĂ©rĂ©sĂ©vel zárult; az utolsĂł tĂz hĂłnapot a miniszter hihetetlenĂĽl sikeres idĹ‘szaknak nevezte a magyar gazdaságban. Csak a siker fokmĂ©rĹ‘inek bemutatásárĂłl feledkezett meg, amit nagyon helyesen tett, mert Ăgy legalább nem másĂtotta meg a tĂ©nyeket. Mint pĂ©ldául azt, hogy az elmĂşlt Ă©vben a viszszamenĹ‘legesen kivetett válságadĂłkkal, a magánnyugdĂjpĂ©nztárakba valĂł járulĂ©kátutalások felfĂĽggesztĂ©sĂ©vel Ă©s más kĂĽlönfĂ©le közgazdasági bĂłherkodással sem tudták teljesĂteni a kitűzött deficitcĂ©lt (amit eredetileg nem is akartak – Ăşgyhogy ez a program talált, sĂĽllyedt). Hogy az infláciĂł meghaladta az elĹ‘zĹ‘ Ă©vit, Ă©s az utolsĂł hĂłnapokban felfelĂ© vette az irányt, hogy a jegybanknak fel kellett fĂĽggeszteni a kamatvágás pályáját Ă©s a gazdaság hosszĂş távĂş Ă©rdekĂ©t figyelembe vĂ©ve kamatemelĂ©sre kĂ©nyszerĂĽlt. Hogy a munkanĂ©lkĂĽlisĂ©g Ĺ‘sz Ăłta emelkedik, ez Ă©v januárban szokatlanul nagy mĂ©rtĂ©kben, majdnem százezer fĹ‘vel megugrott, mert leállĂtották az elĹ‘zĹ‘ kormány közmunkaprogramjait Ă©s a helyĂĽkbe mĂ©g nem lĂ©pett be más, kĂ©sĂ©sben van ugyanis a Nemzeti Közfoglalkoztatási Program pályázatainak meghirdetĂ©se. S nem utolsĂłsorban, hogy miközben a válságbĂłl kifelĂ© tartĂł világban mindenĂĽtt növekednek a beruházások, nálunk 2010 utolsĂł negyedĂ©vĂ©ben a legrosszabb idĹ‘kre emlĂ©keztetĹ‘en, 8 százalĂ©kkal zuhantak, amiben a leállĂtott fejlesztĂ©seknek, projekteknek, Ă©s az Orbán-kormány kiszámĂthatatlan, megdöbbentĹ‘ rögtönzĂ©seket bemutatĂł gazdaságpolitikájának meghatározĂł szerepe van.
Petsching Mária Zita Ărását ide klikkelve olvashatja tovább Nol.hu-n. |