Nagyon fontos, hogy tisztázzuk eladódásunk valós okait, hiszen az okok feltárása adhatja kezünkbe a helyes terápiát, ellenben a tévhitek mindig tévútra vezetnek bennünket. Miként jött létre a mai (2011. évi) 20 ezermilliárd forintnyi államadósság, kik ezért a felelÅ‘sök, miként lehetne ezt az elviselhetÅ‘ség szintjére csökkenteni? Gazdag László közgazdász Ãrása az államadóssággal kapcsolatos tévhitekrÅ‘l.
|
Cáfolható, hogy a Medgyessy-kormány (2002-2004) száznapos programja, közalkalmazotti béremelése hitelekbÅ‘l valósult volna meg. A 2002. szeptemberi 50 %-os közalkalmazotti béremelés 800 ezer munkavállalót érintett, és a magyar gazdaságtörténet legnagyobb egyszeri béremelése volt. Medgyessy átvette az inflációt 9,8 %-kal, átadta 2004 végén 4 %-kal. (2004 szeptemberében buktatták meg Medgyessy Pétert.) Kiderül a gyakorlatban is, amit Milton Friedman már elméleti úton korábban levezetett, hogy tudniillik nem létezik bérinfláció. Nem is létezhet, hiszen a globalizált világban a kereslet bármilyen bÅ‘vülésére a kÃnálat (termelÅ‘ és kereskedÅ‘) reagál és nem az ár. Az államháztartás GDP-arányos hiányát Medgyessy 2002-ben 9,8 %-kal veszi át, átadja 5,8 %-kal, illetve ha az autópálya épÃtés költségeit (ppp-konstrukció) ide vesszük, akkor 6,4 %-kal. Az igazi megugrás 2006-tól kezdÅ‘dik, amikor három év alatt 80 %-ra emelkedik a GDP-arányos államadósság. 1993-ban volt e téren a csúcs, amikor a GDP-arányos államadósság 89 % volt. Ez ment le a Horn-kormány (1994-98) és az elsÅ‘ Orbán-kormány (1998-2002) idején 2001 végére 53 %-ra. Arról viszont senki nem beszél, hogy ez a csökkentés mibÅ‘l valósult meg. Nos, a külkereskedelmi és a fizetési mérleg, valamint az államháztartás deficites volt végig. A magyarázat egyértelmű: mindkét kormánynak privatizációs bevételekbÅ‘l sikerült csökkenteni az államadósságot, aminek viszont jelentÅ‘s nemzeti vagyonvesztés volt az ára.
Gazdag László: Tévhitek a magyar államadósságról cÃmmel az Fn.hu-n megjelent Ãrása ide kattintva olvasható tovább! |