Tényleg csak 97 ezer állampolgár „szerződött ki”? A kérdés megválaszolásához induljunk ki abból, hogy a kutatások szerint2 500-750 ezerre tehető a feketén foglalkoztatottak száma a munkaerőpiacon. Többeket minimálbérre jelentenek be, bár létszámuk jelentősen csökkent a 2006-tól szigorodó szabályozás (például a dupla minimálbér utáni járulékfizetés vagy a garantált bérminimum bevezetése) következtében.
|
SzámĂtásba kell venni azt is, hogy a vállalkozĂłk az alkalmazottaknál általában kisebb (munka)jövedelmet vallanak be. Az adĂłeltitkolás legjellemzĹ‘bb formája, amikor a munkajövedelmet tĹ‘kejövedelemkĂ©nt mutatják ki – pĂ©ldául szĂnlelt szerzĹ‘dĂ©ssel –, de nem ritka az alkalmazottak „zsebbe fizetĂ©sĂ©nek” gyakorlata sem. Nagyságrendileg az eltitkolás miatt kiesĹ‘ munkajövedelmek után fizetett adĂłk Ă©s járulĂ©kok Ă©vente a GDP nĂ©gy-öt százalĂ©kának feleltek meg, ezen összeg legnagyobb rĂ©sze termĂ©szetesen a nyugdĂjjárulĂ©kbĂłl származik. Ăšgy tűnik, hogy a feketĂ©n dolgozĂłknak vagy a járulĂ©kfizetĂ©st minimalizálĂł vállalkozĂłknak indifferens, hogy melyik „bizonytalan” nyugdĂjsĂ©mába fizetnek kötelezĹ‘en. Ez a megállapĂtás annál inkább helytállĂł, minĂ©l magasabb a valĂłs jövedelem járulĂ©kfizetĂ©st nem teljesĂtĹ‘ hányada. Ez önmagában nem is lenne problĂ©ma, hiszen meg is takarĂthatnak, azaz idĹ‘skori megĂ©lhetĂ©sĂĽk forrását is kĂ©pezhetik. Azt a feltĂ©telezĂ©st azonban vĂ©lhetĹ‘en senki nem fogadja el, mármint hogy e csoportok nagy rĂ©szĂ©nĂ©l a megtakarĂtás lenne a legfontosabb. JövedelmĂĽk sokkal inkább a jelenbeli fogyasztást szolgálja.
ValĂłjában tehát a 97 ezer fĹ‘ többszöröse „szerzĹ‘dhetett ki” korábban a nyugdĂjrendszerbĹ‘l.
Érdemes tovább olvasni az Ărást ide klikkelve az ideaintezet.hu-n. |