Nyílt levél a kormányfőnek |
2011-01-18 18:52:31 |
|
Nyílt levél Orbán Viktorhoz! Dr. Dániel Péter írása Tudod kedves Viktor, mostanában nagyon sokat gondolok Rád, sokat gondolkodom Rólad és a tetteidről. Talán azért is, mert nem is olyan rég még az egyik nagy példaképem voltál, ráadásul pedig meglepően sok a közös vonás is az életünkben. A példaképem volt az a fiatal demokrata, az a szabad és jó hírű férfi, az a bátor és értelmes jogász, aki a rendszerváltozásunk hajnalán elmondott egy történelmi jelentőségű beszédet a Hősök-terén, kockáztatva ezzel akár a szabadságát, a későbbi pályafutását és a karrierjét is. A példaképem volt ez a fiatal "forradalmár", mert úgy láttam, hogy megalkuvást nem ismerve, bátran küzdött egy új és szebb világért, a szabadságunkért és a demokráciáért. Igyekszem hát méltóvá válni e példaképemhez. Mostanában sokat tűnődöm, hogy vajon miket mondana az a fiatal forradalmár, ha találkozhatna a jelenlegi önmagával. Talán a "földbe akarná döngölni" a jelenlegi önmagát és milyen igaza volna.Tudod Viktor, mi egy helyütt katonáskodtunk, hiszen az akkori "előfelvételis" rendszer és a szocialista óvatosság jegyében minden, kissé gyanús jogász-jelöltet a messzi, zalaegerszegi laktanyában képeztek ki a hazánk védelmére. Emlékszel még az illegális sörözésekre a kantin mögött? Aztán egy helyütt, az ELTE Állam és Jogtudományi Karán csodálkoztunk rá a római jog kristály-tiszta és koherens rendszerére, tanultunk a legalapvetőbb és elidegeníthetetlen emberi és polgári jogokról, no meg persze a büntetőjog zárt, szigorú és logikus rendjéről is. Emlékszel még az illegális sörözésekre a büfé mögött? Később pedig egy helyütt tanulgattuk a DEMOKRÁCIÁT és vitatkoztunk róla, sokszor éjszakába nyúlóan, a Bíbó István Szakkollégium épületében, a demokratikus gondolatok fellegvárában. Nomen est omen. Emlékszel még az éjszakába nyúló illegális sörözésekre? Azon is sokat tűnődöm mostanában, hogy vajon mit szóltunk volna akkoriban, ha valaki egyszer csak belépett volna a szobába, a vita közepén, úgy 2-3 sör után és ezeket mondta volna nekünk : "Tudjátok lesz majd 20 év múlva Magyarországon egy új rendszer, a nemzeti együttműködés rendszere, melyet majd a parlamentáris demokrácia helyett kínál fel a nemzetnek az akkori miniszterelnök, egy elsöprő, 2/3-os választási győzelmet követően. Erről az új rendszerről korábban senki nem hallott és semmilyen jogi háttere sem került kidolgozásra. Ezzel az új rendszerrel kapcsolatosan soha, senki, egyetlen egyszer sem egyeztet majd, egyetlen ellenzéki párttal, civil-, szakmai- vagy érdek-képviseleti szervezettel sem. Ennek az új, furcsa és teljességgel kidolgozatlan rendszernek az lesz majd a hivatkozási alapja, hogy az akkori miniszterelnök - már a választások éjjelén - forradalomnak fogja nevezni a demokratikus választásokat, előkészítve így a terepet a különböző rendkívüli intézkedéseknek a kormány részéről. Aztán az új rendszer jegyében a kormányzat megszüntet majd minden egyeztetést az ellenzéki pártokkal, sőt még a törvényjavaslatokat is csak és kizárólag egyéni képviselői indítványként fogja majd benyújtani a Magyar Országgyűlésben, tudatosan megkerülve és negligálva ily módon még a parlamenti bizottságokat is. Az új rendszer jegyében a kormány megszüntet majd minden egyeztetést és konzultációt a társadalommal és a civil-szervezetekkel. Az új rendszer jegyében a kormány folyamatosan demagóg pótcselekvéseket fog végezni, a felelős kormányzati munka helyett. Az új rendszer jegyében visszamenőleges hatályú, törvénytelen-törvényeket fognak majd sorozatban hozni, melyek sértik a legalapvetőbb és nemzetközi egyezményekkel is védett jogelveket, a hazai jogállami normákat, sőt az elidegeníthetetlen emberi jogokat is. Az új rendszer jegyében eltörlik majd például az előzetes letartóztatások felső, garanciális időhatárát, lehetővé teszik házkutatások tartását házkutatási engedély nélkül és gyermekeket is elzárásra ítélhetnek, csekély tárgyi súlyú ügyekben. Az elzárásokról pedig akár bírósági titkárok is dönthetnek majd, hogy így később, az esetleg oda is kinevezett pártkatonák - lásd Stumpf István alkotmánybíró úr törvénytelen kinevezését - segítségével esetleg meg tudják majd félemlíteni a demokratikus ellenzék vezetőit vagy elnyomást tudjanak gyakorolni a büntetőjog eszközeivel, tetszésük szerint, bárki ellen. Az új rendszer jegyében egyébként majd indoklás nélkül lehet kirúgni a közszféra területén dolgozó terhes édesanyákat vagy az éppen betegállományban lévőket is. Az új rendszer jegyében, visszamenőleges hatállyal emelnek meg majd adókat, természetesen ezt is úgy, hogy senkivel, így az érintettekkel sem egyeztetnek." Azon tűnődöm, hogy mit válaszoltál, mit válaszoltunk volna ennek az embernek, miközben előadja ezeket az antidemokratikus képtelenségeket. Lehet, hogy végigkergettük volna a Ménesi úton? Tudod Viktor, nekem a jogi karon Fodor Gábor tanította a filozófiát és az etikát. Tudod, az a Fodor Gábor, aki számos társával együtt már évekkel ezelőtt elhagyott Téged és a FIDESZ-t, valahol félúton a Simicska-féle cégbirodalom kiépítése és a párt teljes, bolsevik típusú és vezérelvű centralizációja között. Ők már akkor látták, amit mára már az egész nemzetközi közvélemény és persze a hazai, józan és értelmes demokraták is látnak. Tudom, hogy kb. 2,5 millió szavazód még nem látja ezt, de hidd el, az ősz végére már ők is látni fogják. Keserves lesz az ébredésük. Nagyon sok honfitársammal együtt figyeltük döbbenten az 1998-2002 közötti hatalomgyakorlásotokat, az önkényeskedőtúlkapásokat és törvénytelenségeket. Döbbenten figyeltük a pökhendi, demokratához és felelős politikushoz is méltatlan, "döglött dakota lovas" válaszaidat a jogos és súlyos vádakra, kérdésekre. Aztán 2002-ben már nemcsak döbbenten, hanem egyre növekvő rémülettel is figyeltem, figyeltünk, egyre többen. Rémülten vettem észre, hogy a beteges hatalomvágyad immár teljesen elvakított, hogy a parlamentáris demokráciát megtagadva, felelőtlen utcai politizálásba kezdtél. Rémülten figyeltem a megváltozott retorikájú beszédeidet, melyekből egyre inkább sugárzott a türelmetlen és erőszakos, demokratához méltatlan gyűlölet. Rémülten figyeltem, hogy a 2006-ban, aGyurcsány Ferenctől elszenvedett választási vereséged aztán végleg átszakította a gátat Benned és már nemcsak a demokráciának, de a jognak, sőt a józan észnek is hátat fordítottál. Rémülten néztem, ahogy vérig sértett önérzeted, vélt megaláztatásod miatt már be sem jártál a magyar Országgyűlés épületébe és ahogy az üres széksorok vádlón kiáltottak minden értelmes demokrata felé. Tudod Viktor egy demokratikus választáson mindig van ám vesztes, de ettől "a haza még nincs ellenzékben". Kedves Viktor, a demokrácia nem egy felesleges "duális erőtér", melyre nincs szükség. Tudod, a demokratikus baloldal nem torzult genetikailag, sőt, furcsa anyagból sincs gyúrva és nem veti magát törvényszerűen a saját nemzetére. Tudod, Viktor, ezek demokratához méltatlan, veszélyes gondolatok, ám és főleg nagyon-nagyon messzire vezetnek. Tán emlékszel még rá, Viktor, hogy a demokratikus baloldal nem élt vissza a maga 2/3-os hatalmával 1994-1998 között és nem harsogta, hogy a "genetikailag torzult jobboldal" 2 igazságtalan háborúba sodorta hazánkat és bizony ezenkívül is sok-sok törvénysértést követett el a történelmünk során. Tudod, Viktor, a Trianon-hisztéria, a Horthy-nosztalgia és az avítt szentkorona-tan nem ad ám megoldást a modern kihívásokra. Főleg pedig nem helyettesíthetik a felelős és értelmes kormányzati munkát. Amúgy, remélem, hogy Pozsgay elvtárs jól halad a szentkorona-tanos alkotmányozással, gondolom őt leszedtétek már a Kubatov-listáról is, amolyan megtért "házi-komcsiként". Döbbenten és rémülettel figyeltem a polgári-körök kiépítését és az azokból törvényszerűen kisarjadt, jobbik-gárda mozgalmat, melyek már nemcsak a demokráciát, de nemzetbiztonsági érdekeinket, nemzetközi megítélésünket és hazánk békés jövőjét is nyíltan sértik, veszélyeztetik. A gárda-perben az egyik felperesi beavatkozó jogi képviseletében vettem részt, és így talán én is hozzátehettem ügyvédként valamit ahhoz a sikerhez, hogy végül is jogi úton betiltásra és feloszlatásra került a ?magyar gárda? a felelőtlen utcai politizálásodnak és gyűlölet-kampányodnak e "törvénytelen gyermeke". Szomorúan látom persze ügyvédként és törvénytisztelőállampolgárként, hogy az időközben jogerőssé is vált bírósági ítélet betartatásáról természetesen Te sem gondoskodsz. Itt jegyezném meg egyébként, kedves Viktor, hogy ha pár száz megtévesztett és felhergelt fiatal ráront a nemzet fővárosára, barikádokat emel a semmiért és felgyújtja a TV székházunkat, akkor a demokrácia joggal védheti meg magát. Vigyázz kérlek, mert ráadásul nagyon veszélyes precedenst teremthet a felmentésük és rehabilitációjuk. Mindezek alapján talán megérted már, hogy pár nappal ezelőtt miért nyomtam egy kaszinótojást az egyik "Orbán-bullád" közepére. Ha nem is a ?nemzeti együttműködés gránit talapzatán? de a polgári engedetlenség morális, illetve a bíbói demokratizmus és szabadság talaján állva, felháborodva és kétségbe esve. Nem bohóc tréfának szántam, vagy mai divatos szóval élve, nem "celebkedésnek". Kétségbe esett sikolynak, segítség kérő kiáltásnak szántam. A világ felé, Európa felé, a hazám, Magyarország felé, meg persze minden értelmes és józan, szabadság-szerető demokrata felé. Döbbenten látom ugyanis, hogy időnként már csak a művelt és demokratikus Európa segítségére számíthatunk, a saját kormányunk törvénytelen ámokfutásával szemben. Lex-Járai. Média-csomag. Ugye emlékszel még kedves Viktor : "A HAZA NEM LEHET ELLENZÉKBEN!" Így tiltakoztam hát, mivel az általatok kiadott és kötelezően kifüggesztetett politikai kiáltványt jelképnek tartom. Az önkényes és dilettáns kormányzati hatalomgyakorlás jelképének. A demagóg és értelmetlen kormányzati pótcselekvések jelképének. Az elvtelen politikai hűségnyilatkozatok jelképének. A "Cipolla"-féle, cinikus, hazug és groteszk varázslat jelképének. Hiszen hazánkban már nem a nemzeti együttműködés a tét, hanem a demokráciánk megőrzése. Az a tét, hogy tagjai tudunk-e maradni az Európai Uniónak, a művelt, demokratikus világnak. Az a tét, hogy meg tudjuk-e egyáltalán őrizni a parlamentarizmusunkat, a jogállamiságunkat és az Európai kultúr - körhöz méltó, modern és koherens jog-rendszerünket. Az a tét, hogy vajon folytatjuk-e felelőtlen robogásunkat az IMF-fel és az Európai Unióval szemben, az államcsőd rémisztő szakadéka felé és végképp elszegényedünk, leszakadunk-e Európától. Egy ember gátlástalan és beteges hatalomvágya miatt. Orbán Viktor Miniszterelnök Úr egyéni ambíciói és érdekei miatt. Miattad, kedves Viktor. De hát tudod Te ezt, kedves Viktor, hiszen egyszer az egyik "lendületes" beszédedben, több más meglepő dolog mellett, azt is mondtad nekünk : "Kedves barátaim, van élet az Unión kívül is." Én most nagy-nagy tisztelettel és demokratához méltó óvatossággal ezt mondom Neked: "Kedves Viktor, van élet ám a miniszterelnökségen kívül is." Kérlek, ne rombold le felelőtlenül azt a demokráciát, mely a Te nagyon gyors és kezdetben még nagyon megérdemelt felemelkedésedet is lehetővé tette, s mely Téged és családodat is gazdaggá, befolyásossá és hatalmassá tett. Kérlek, hagyd meg nekünk a rendszerváltozás óta közösen elért sikereinket és ne hazudd azt a szemünkbe, - egyéni és önzőérdekeidtől vezérelve -, hogy az elmúlt 20 évünk csak valami zűrzavaros időszak volt, melyben még önrendelkezési jogunk sem volt. Hiszen volt önrendelkezési jogunk és együtt építettük fel azt a demokratikus jogállamot, melyre a törvényszerű hibák ellenére is, mind büszkék lehetünk, s melyet Európa is befogadott és elismert. Bevallom, egy dologban azért egyetértünk a NENYI buta és hazug szövegével kapcsolatosan. Az 1998-2002 közötti időszak azért tényleg elég zűrzavarosra sikeredett... A Simicska és Schlett-féle cégbirodalom körül Josip Tot és Kaya Ibrahim nevű, álnok útlevelek settenkedtek, a családi kőbányák teljes gőzerővel működtek, hazánk kék egén Grippenek száguldottak, messzi, offshore-tájak irányában, a szentkorona vígan hajókázott egy szebb jövő felé, az APEH épületeiben lezajlott a "hosszú-bájtok éjszakája", a Millenáris park környékén pedig még a kutyák is fánkot ettek és kvarcórát viseltek. Zöld mezőinken döglött dakota lovak vágtáztak, kék folyóinkon pedig az Ezüst hajó úszott a biztos happy end irányában...bár az is igaz, hogy ekkoriban még nem voltak legalább "Orbán-bullák" a falainkon. Az az egyik legnagyobb baj ezzel a butácska-bulláddal kedves Viktor, hogy teljesen hülyének nézel minket és ostoba gyerekként kezelsz, mikor kötelezően kirakatsz egy ilyen demagóg falragaszt a mi pénzünkön, a mi adónkból működő és elméletileg ugye pártsemleges közintézményeink falaira, felélesztve ráadásul ezzel a rossz emlékű 50´-es évek "legszebb" hagyományait. Tudod, Viktor, még meg is érteném, ha mondjuk idősebb lennél pár évvel és Brezsnyev elvtárs pénzén tanultál volna a moszkvai Lomonoszov egyetemen. De hát Te Soros György pénzén tanulhattad a jogot és a demokráciát az Egyesült Királyságban. Így aztán meg persze végképp érthetetlen és felháborító ez az egész. Ideje hát nyíltan kimondani, hogy "meztelen a király", hisz Babits Mihály óta azt is tudhatjuk már, "vétkesek közt cinkos, aki néma". Szóval, kedves ex-példaképem, mindezek miatt nyomtam én azt a bizonyos kaszinótojást a bullád közepébe. Bár tartozom még egy vallomással. Én azt a kaszinótojást tulajdonképpen a Te arcod közepébe nyomtam ezzel a gesztussal, ellen-fülke-forradalmári hevülettel a demokrata lelkemben. Ez a kaszinótojás volt az én "földbe-döngölős" beszédem, feléd és a kormányod felé, melynek természetesen minden lehetséges jogi és egyéb következményeit is emelt fővel vállalom. Végezetül hadd idézzem másik nagy példaképem, Bíbó István egy agyonidézett és értelmezett sorát: "Demokratának lenni annyi, mint nem félni." Legyen ez mindkettőnkre igaz, Tisztelt Miniszterelnök Úr, kedves Orbán Viktor, arra az új közmondásra is tekintettel, mely szerint : "Jobb ma egy kaszinótojás, mint holnap egy kordon-bontás." Tisztelettel : dr. Dániel Péter - ember, jó hírű, szabad férfi, demokrata, magyar állampolgár és ügyvéd |
Tudod kedves Viktor, mostanában nagyon sokat gondolok Rád, sokat gondolkodom Rólad és a tetteidről. Talán azért is, mert nem is olyan rég még az egyik nagy példaképem voltál, ráadásul pedig meglepően sok a közös vonás is az életünkben.