Görög válság: sürget az idő, fogy a türelem

2015-07-07 18:44:22

Felmelegítette múlt heti javaslatait a görög kormány, és ezeket terjesztette be a kedden válságtanácskozásra összeülő euróövezeti pénzügyminisztereknek és kormányfőknek. A görög bankrendszer az összeomlás szélén, az EU-ban megunták az athéni fordulatokat. A politikai káoszt kiválóan példázza, hogy először az terjedt el Brüsszelben: az athéni kormány csak szerdán nyújt be új javaslatokat, hiába hívták össze keddre a rendkívüli EU-csúcsot.

Ezt később egy görög kormánytisztviselő cáfolta, és azt kérdezte: „Tényleg nincsenek javaslataink, vagy csak nem kedvelik őket?” Annyi mindenesetre kiderült, hogy csupán elővették a múlt héten egyszer már Brüsszelbe küldött reformcsomagot, amelyről igen prózai okból nem egyeztettek a hitelezők. Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök váratlanul felállt a tárgyalóasztaltól, és népszavazást írt ki, amelyen elutasították az EU/IMF-páros feltételeit. Feszült hangulatban teltek a keddi válságtanácskozások, miután kiszivárgott, hogy a tizennyolc euróövezeti tagállamból tizenhat azt sem bánná, ha Görögország kilépne az eurózónából. Megengedő álláspontot csak a francia és az olasz kormány képvisel, a többiek szerint – a népszavazás után – Athénnak kell engedményeket tennie, ha meg akar menekülni a gazdasági összeroppanástól. Angela Merkelt például katonai sisakban ábrázolja a Bild bulvárlap címlapja, azt hangoztatva, hogy Németországnak „vaskancellárra” van szüksége, aki kiharcolja az „azonnali Grexitet” (a görög kilépést az eurózónából). A brüsszeli türelmetlenséget jelzi egy uniós tisztviselő keddi megjegyzése: „Ha tényleg holnap akarnak valami hivatalosat beterjeszteni, lehet, hogy nem lesz, aki elolvassa.” Egyetlen nap késedelmet sem engedhet meg magának Görögország, ahol csütörtökig meghosszabbították a bankok kényszerű zárva tartását (már a múlt héten sem nyitottak ki). A rendszert egyelőre az Európai Központi Bank (EKB) tartja életben a sürgősségi likviditási támogatással, de láthatóan az EKB türelme is fogytán. Kedden már azt közölte, hogy „túlzottan nagyvonalú” feltételek mellett nem tudja készpénzzel ellátni a görög bankokat, sőt szigorított is a szabályokon. A politikai nagyüzem most már huszonnégy órában működik. Ciprasz telefonon beszélt nemcsak az EU legbefolyásosabb vezetőivel (Merkel kancellár, Francois Hollande francia államfő, Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök), hanem Barack Obama amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is. Az amerikaiak geopolitikai okokból érdeklődnek élénken a görög válság iránt: attól félnek, hogy ha kenyértörésre kerül sor Görögország és az EU között, az athéni kormány Oroszországhoz fordulhat segítségért. Erről is kérdéseket kaphat Ciprasz, amikor szerdán felszólal az Európai Parlamentben. Ha sikerül is megállapodni a görögökkel, hogy – cserébe a pénzügyi támogatás folytatásáért – milyen reformokat kell végrehajtaniuk, még mindig hátravan a legérzékenyebb kérdés: a hatalmas adósság egy részének elengedése. Cipraszék előszeretettel hivatkoznak az IMF legújabb elemzésére, amely szerint az elkövetkező három évben 50 milliárd euróra és „jelentős adósságleírásra” lesz szükség Görögország felszínen tartásához.

Pócs Balázs

Forrás: Nol.hu

Vissza...