Hatodik Ă©ve fokozatosan csökken a szemĂ©lyi jövedelemadĂł egy százalĂ©kaibĂłl befolyĂł felajánlás, s borĂtĂ©kolhatĂł: ez a tendencia az idĂ©n Ă©s jövĹ‘re is folytatĂłdik. A csĂşcs 2009-ben volt, akkor az adĂłzĂłk 17,2 milliárd forint sorsárĂłl rendelkeztek, tavaly ez már csak 12,1 milliárd forintot tett ki, vagyis 30 százalĂ©kkal csökkent a felhasználhatĂł támogatás.
|
Ezen belĂĽl a civileknek felajánlott egy százalĂ©k összĂ©rtĂ©ke tĂzmilliárdrĂłl 7,2 milliárd forintra esett. Mindeközben az egy százalĂ©kra jogosult civil szervezetek száma folyamatosan emelkedett, 20-25 ezerrĹ‘l mára 30 ezer fölĂ© kĂşszott. KözĂĽlĂĽk ugyanakkor jĂłl körĂĽlhatárolhatĂł az a nĂ©hány tucatnyi alapĂtvány, amely a felajánlások jelentĹ‘s rĂ©szĂ©t lefölözi – a többsĂ©gnek mindössze nĂ©hány ezer-tĂzezer forinttal kell beĂ©rnie.
A visszaesĂ©s több okra vezethetĹ‘ vissza. A legfontosabb az szja-terhelĂ©s fokozatos csökkenĂ©se: az egykulcsos adĂł egyenes következmĂ©nye a tĂ©nylegesen fizetendĹ‘ szja zuhanása, Ăgy annak egy százalĂ©ka is szĂĽksĂ©gszerűen kisebb. Ez jövĹ‘re folytatĂłdik, hiszen 16 helyett 15 százalĂ©k lesz az adĂł, ami a tavalyi 23,2 milliárd, potenciálisan felajánlhatĂł adĂł összegĂ©t nagyjábĂłl 1,5 milliárddal csökkenteni fogja – ebbĹ‘l kicsiny rĂ©szt kitesz a családi adĂłkedvezmĂ©ny kiterjesztĂ©se is.A másik ok az utĂłbbi kĂ©t Ă©vben figyelhetĹ‘ meg: lanyhult a magánszemĂ©lyek felajánlási kedve. Ez 2013-ban kezdett el csökkenni, az akkor 2,2 milliĂłs felajánlĂłi kör tavaly már csak 1,99 milliĂł volt. Ennek hátterĂ©ben állhat az is, hogy az egykulcsos adĂł már nem ösztönöz a felajánlásra, hiszen a közteher fĹ‘leg a rendelkezĂ©sre hajlamosabb magasabb jövedelműek esetĂ©ben mĂ©rsĂ©klĹ‘dött jelentĹ‘sen.
Azt is Ă©rdemes számĂtásba venni, hogy a szervezeteket fĹ‘kĂ©nt az elsĹ‘ Ă©vekben, 2012-tĹ‘l sĂşlyosan Ă©rintette a hirtelen adománycsökkenĂ©s, Ăgy egyszerűen nem volt elĂ©g forrásuk hirdetni. Sem tavaly, sem az idĂ©n nem volt megfigyelhetĹ‘ nagy kampány, Ăgy elkĂ©pzelhetĹ‘, hogy az idĂ©n tovább is csökkenhet a rendelkezĹ‘ magánszemĂ©lyek köre. SzintĂ©n megemlĂtendĹ‘, hogy a gazdasági visszaesĂ©s idejĂ©n egyszerűen kevĂ©sbĂ© jut eszĂ©be az embereknek a jĂłtĂ©konykodás – mĂ©g akkor is, ha ez effektĂv nem kerĂĽl extra költsĂ©gbe, illetve Ă©ppen ebben az idĹ‘szakban volna szĂĽksĂ©g a valĂłdi támogatásokra.A harmadik ok pedig minden bizonnyal a számos, egyszázalĂ©kos szervezetet, programot Ă©rintĹ‘ botrány. A magánszemĂ©lyek körĂ©ben azĂ©rt volt nĂ©pszerű ez a lehetĹ‘sĂ©g, mert a felajánlásokrĂłl mindenki azt gondolta, hogy jĂł helyre mennek, s látszik, mire költik az összegeket. Márpedig ez nem feltĂ©tlenĂĽl van Ăgy. Az utĂłbbi Ă©vekben több nagyobb alapĂtvány is komoly botrányba keveredett, jelentĹ‘sen aláásva ezzel a rendszerbe vetett bizalmat.
De nem volt kĂĽlönb a központi költsĂ©gvetĂ©si elĹ‘irányzat kezelĂ©se sem. A Társaság a SzabadságjogokĂ©rt nevű szervezet mĂ©g 2013-ban kiperelte a kormánytĂłl a parlagfű-mentesĂtĂ©s dokumentáciĂłját, amelybĹ‘l az derĂĽlt ki, hogy a parlagfűirtásra begyűjtött több mint egymilliárd forintot 2009-ben vĂ©gkielĂ©gĂtĂ©sekre, szolgálati terepjárĂłkra Ă©s egyĂ©b, parlagfű irtásához nem köthetĹ‘ kiadásokra költöttĂ©k. Jelenleg a Nemzeti TehetsĂ©g Program a költsĂ©gvetĂ©si elĹ‘irányzat, a program honlapján azonban nem lelhetĹ‘ fel az egy százalĂ©kok felhasználásának dokumentáciĂłja – miközben ez a civilek számára ÂamĂşgy kötelezĹ‘ elĹ‘Ărás.A bizalom azĂ©rt kĂĽlönösen fontos ebben a kĂ©rdĂ©sben, mert Ă©ppen ez sarkallja a magánszemĂ©lyeket arra, hogy ne a költsĂ©gvetĂ©sbe menjen ez a pĂ©nz. Hiszen azt nem lehet ellenĹ‘rizni. Ăšgy tűnik azonban, a nagyobb alapĂtványok esetĂ©Âben sem feltĂ©tlenĂĽl jobb a helyzet, ami egyĂ©rtelműen rombolja az egĂ©sz felajánlási rendszer megĂtĂ©lĂ©sĂ©t.
F.SzabĂł Emese
Forrás: Nol.hu |