Orbán óriási öngólt fog lőni

2015-05-22 17:49:39

Nagy-Britannia szűkíti a bevándorlást ösztönző szociális rendszer ellátásait, s ez magyarok sokaságát is kellemetlen helyzetbe hozhatja. Idehaza más kellemetlenségekre lehet számítani: ha a kormányfő idegenellenes politikája esetleg sikeres lenne uniós színtéren, azonnal összeomlana a hazai menekültellátás, és a ránk zúduló külföldiek tömegével nem tudnánk mit kezdeni.

Külön-külön kell szabályozni az üldözöttek, a megélhetési beván­dorlók és a vendégmunkások kérdését – mondta Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Parlament ülésén pár napja. A magyar kormányfő jogilag nem létező fogalmakkal operált, s összemos egymástól független kérdéseket – állítják menekült- és idegenrendészeti ügyekben járatos forrásaink. Ráadásul a menedékjogról, az EGT-tagállamok, illetve a harmadik országok állampolgárai magyarországi beutazásáról és tartózkodásáról jó ideje „külön-külön" törvények rendelkeznek. Ezekkel sem babrálhat tetszése szerint, mert a jogszabályok tartalmát nagyrészt nemzetközi egyezmények és kötelező uniós rendelkezések határozzák meg. A kormányfő kijelentésének alapjai is megkérdőjelezhetők. Magyarországon ugyanis nincs túl sok külföldi: a bevándorlási hivatal adatai szerint 2014 végén 213 ezren voltak, a legutóbbi népszámlálás során viszont 150 ezret rögzítettek. Szakértők ez utóbbit tartják reálisnak, mert a hivatal nem tudja, hogy aki tartózkodási engedéllyel rendelkezik, időközben nem távozott-e. Gyakran igen. A külföldiek több mint a ­fele uniós állampolgár, háromnegyede európai. Afrikából, Ázsiából harmincezernél kevesebben jöttek, s nagyrészt közülük kerül ki a menekültként vagy oltalmazottként befogadott háromezer ember. Vendégmunkásokról akkor lehet beszélni, ha kétoldalú államközi egyezmény szól arról, hogy az egyik félnél felmerülő munkaerőigényt a másik szervezett keretek közt kielégíti. Erre a rendszerváltás előtt volt Magyarországon példa, lengyel bányászok és kubai szövőnők dolgoztak nálunk. Rajtuk kívül van a tartózkodási vagy letelepedési engedéllyel rendelkező külföldiek kategóriája. Egy részük tanul vagy gyógyíttatja magát, sokan a családegyesítés okán élnek itt, mások tényleg boldogulni akarnak. Ők a „megélhetési bevándorlók", de ezzel kapcsolatban érdemes emlékeztetni arra, hogy csak Angliában jóval több magyar dolgozik, mint ahány külföldi itt van. Ők az unión belüli szabad mozgás és tartózkodás jogával élnek. Ám aki később indulna, nem lehet nyugodt. David Cameron brit kormányfő tegnap közölte: az EU-val folytatott tárgya­lásain „abszolút követelményként" terjeszti elő a külföldi EU-munkavállalóknak járó szociális ellátások szabályainak módosítását, hogy így csökkentse a migrációt. Ő pontosan használta a fogalmakat, amikor bejelentette: bűncselekménnyé nyilvánítják a jogcím nélküli bevándorlók illegális munkavállalását, illetve foglalkoztatását. Ma erről ­Orbán négyszemközt is tárgyalhat brit kollégájával az Európai Unió Keleti Partnerség csúcstalálkozóján.

Visszatérve Magyarországra: a közös menekültpolitika támadásával lyukra futhat a kormányfő. Ez azért került ugyanis uniós hatáskörbe, mert bizonyos tagországokban jóval nagyobb a migrációs nyomás, ezért a terhek megosztásában voltak érdekeltek. Most is hasonló a helyzet, de Orbán megfeledkezik ­arról, hogy Magyarország is segítségre szorul,mert számíthat menekülők tömegére: tavaly majdnem 43 ezren, az idén április végéig viszont már több mint negyvenezren kértek menekültstátust. Erre nem megoldás az, amire – talán nem is titkon – számít a kormány: a „gazdasági bevándorlót" hazazavarják, akinek pedig menekültstátust kellene biztosítani, az az eljárás lezárása előtt úgyis elindul Nyugat-Európába. Őket ugyanis a dublini egyezmény alapján ma is vissza lehetne küldeni, de addig a többségük eltűnik. Ha hatékonyabb lenne a rendszer, tízezrével zúdíthatják ránk azokat, akik itt léptek az unió területére – és aztán gyakorlatilag nem küldhetők el. Nagyobb óvatosságra lenne szükség, mert komoly változás történt az illegális migrációban. Tavaly és az idei év első két hónapjában leginkább koszovói albánok jöttek a jobb megélhetés reményében útnak indulva. Azóta a menedékkérelemért folyamodók háromnegyede – nyolcezren – afgán, szír és iraki, a töb­biek irániak, palesztinok, szomá­liaiak. Vagyis olyanok, akiknek a zömét biztosan nem lehet hazaküldeni, mert az életüket védik, amikor idejönnek. Ha marad ez a tendencia, és a kérelmezők többsége úgy dön­tene, itt várja be az eljárás végét, az a hazai menekültügyi rendszer összeomlását jelentené. A kvótarendszerrel tehát jól járnánk. Az elmúlt évben ötszázan kaptak menekültstátust vagy részesültek védelemben, de ez akár a sokszorosára is nőhet. Így méltányos az a bizottsági ajánlat, amely szerint a közösségbe érkező menekültek 1,8 százaléka jutna ránk, hiszen ma a kérelmek hét százalékát regisztrálják Magyarországon. Baj lenne, ha ezzel a hét százalékkal a magyar kormánynak kellene kezdenie valamit.

Lencsés Károly

Forrás: Nol.hu

Vissza...